Ki kezdte a második világháborút? A választ azonnal rá is vághatjuk. Németország kezdte, amikor 1939. szeptember 1-én lerohanta Lengyelországot. Ez önmagában még nem volt világháború, de innentől kezdve villámgyorsasággal terjedt a háború tüze, és két éven belül elborította a világ jelentős részét. A második világháború a német támadással éppen 80 éve kezdődött.
A választ azonnal rávágtuk, de manapság sokan már nem ezt válaszolják. Mostanság a nyugati hatalmak azt bizonygatják, hogy Németország ugyan valóban megtámadta Lengyelországot, de az egészre a Szovjetunió provokálta, amely szerette volna határait nyugatra tolni és lecsippenteni a falatot Lengyelországból.
Mi a valóság? Az 1929-es világválság megrázta a tőkés világot. Olyan helyzet állt elő, mint az első világháború után. A tőke megijedt. Az első világháború egyik következménye ugyanis a forradalmak egész sora volt Európában és Ázsiában is. 1917 októberében Oroszországban győzött a szocialista forradalom. Aztán következett Németország, és 1919-ben nálunk a Tanácsköztársaság. Kína is megindult a forradalmi változások útján.

A tőkés erők leverték a forradalmakat Németországban is, Magyarországon is. 1920-ban a lengyel-szovjet háborúban a lengyelek megállították Tuhacsevszkij csapatait Varsó alatt, és ezzel nem csak a lengyel-szovjet háborút nyerték meg, de megállították a világforradalom kiteljesedését is. Kínában a forradalom hosszan tartó véres polgárháborúvá fajult. A Szovjetunió élve maradt, sőt megerősödött. Összegészében azonban a tőke megnyugodott.
De jött az 1929-es válság. Újra elégedetlen emberek milliói az utcán, bizonytalanság. A tőke tudta, hogy ebből újra forradalmak egész sora indulhat el. Ráadásul ott volt a Szovjetunió milliókat vonzó példája. Egy olyan ország példája, ahol nem a pénz volt a döntő, hanem az ember.
A tőkés erők alapvetően két módszert vetettek be az elégedetlenség megállítására, a szocialista forradalmak megelőzésére. Az egyik módszer Franciaországra, Nagy-Britanniára és az Egyesült Államokra volt jellemző. A tőkésállam tudatosan beavatkozott a piaci folyamatokba. A tőkésállam munkahelyteremtő beruházásokba kezdett, kedvezményeket adott a tömegeknek. Politikai téren igyekeztek szélesebb rétegeket beengedni a kormányzásba. Az eredmény nem maradt el. Az 1929-es válság sem Nyugat-Európában, sem az USA-ban nem vezetett forradalomhoz.
A tőke más módszert alkalmazott Németországban és Olaszországban. Mindkét ország vesztes volt az első világháborúban, amelynek a következményeit még nem heverték ki. Mindkét országban erős kommunista mozgalom alakult ki. Olaszországban milliók követelték, hogy „tegyünk úgy, mint az oroszok!”. Németországban fennállt a reális veszélye annak, hogy a kommunista párt egy polgári parlamenti választáson hatalomra kerülhet.

A fenyegetés komoly volt, így a tőke a legszélsőségesebb eszközökhöz nyúlt, a nyílt diktatúrához. A fasizmust a tőkés rendszer szülte, a tőke érdekeit szolgálta. A tőke a kapitalizmus megmentése érdekében behunyta a szemét és engedte, hogy a fasiszta rendszerek szélsőséges nacionalista, fajgyűlölő célokat tűzzenek ki és hozzálássanak ezek megvalósításához.
A brit és a francia tőkés erők célja az volt, hogy Hitler támogatásával egyrészt Németországban megakadályozzák a kommunisták győzelmet, másrészt a náci Németországot a szocialista Szovjetunió ellen fordítsák. A számítás egyszerű volt. Németország legyőzi a szovjeteket, visszaáll az 1917 előtti rend. A németek meggyengülnek a költséges és nagy áldozatokkal járó háborúban, és a végén a britek és a franciák fogják Európa sorsát eldönteni.
Miért akarta Hitler megtámadni Lengyelországot? Németország erőforrásai korlátozottak. Európa meghódításához újabb erőforrásokra volt szüksége. Lengyelország tűnt a leggyengébb láncszemnek. A lengyelek legyőzésével jelentős ipari és mezőgazdasági területek kerülnek a németekhez, és a lengyel munkaerőre is szüksége volt a német iparnak.
Miért engedték a nyugati kormányok, hogy Hitler megtámadja Lengyelországot? Nos, a cél az volt, hogy Hitler a Szovjetunió ellen forduljon, ehhez meg kellett kapnia Lengyelországot, mert egyébként nem volt közös német-szovjet határ. Bíztak abban, hogy Németországot teljesen leköti a lengyel, majd az orosz hadjárat és nem fognak gondot okozni a nyugat-európai államoknak.
A Szovjetunió felajánlotta a francia és brit kormánynak, hogy hajlandó Lengyelországnak katonai segítséget adni a német támadás esetén, feltéve, ha Franciaország és Nagy-Britannia is ugyanilyen katonai támogatást ad a lengyeleknek. A francia és brit kormány azonban erre nem volt hajlandó.
Miből indult ki a Szovjetunió vezetése? A szovjetek nem voltak naivak. Pontosan tudták, hogy a tőkés világ csak az alkalmat várja arra, hogy leszámoljon a Szovjetunióval, végleg megszüntesse a világforradalom veszélyét. A franciák és a britek ezt nem tudták volna végrehajtani. A fasiszta Németország viszont hajlandó volt erre.
A szovjet vezetés célja az volt, hogy a Németországgal való háborút a lehető legtovább eltolja és elkerülje azt a verziót, hogy egyedül kell küzdenie Németországgal szemben. 1939 nyarán a Szovjetunió hosszan tárgyalt a britekkel és a franciákkal Lengyelország közös védelméről. Ha ez létrejött volna, talán sikerült volna a második világháborút is megállítani.
Amint láttuk sem a britek, sem a franciák nem voltak erre hajlandóak, és nem törődtek döntésük katasztrofális következményeivel. A szovjet vezetés ezt látva úgy döntött, hogy meg nem támadási megállapodást köt Németországgal.

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
A honlapunkon tett látogatások során egy vagy több cookie - apró információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával – kerül küldésre a honlapot meglátogató személy számítógépére, amely(ek) révén annak böngészője egyedileg azonosítható lesz, amennyiben ehhez a honlapot meglátogató személy világos és egyértelmű tájékoztatást követően kifejezett (aktív) hozzájárulását adta a honlap további böngészésére irányuló magatartásával.
Részletes adatvédelmi tájékoztató elolvasásához kattintson ide
A szükséges sütik nélkülözhetetlenek a webhely megfelelő működéséhez. Ez a kategória csak azokat a sütiket tartalmazza, amelyek biztosítják a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági jellemzőit. Ezek a sütik nem tárolnak semmilyen személyes információt. A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Állandó vagy ideiglenes sütik
Weboldal „ideiglenes sütiket” (session/munkamenet sütik) és „állandó sütiket” is használ. Az ideiglenes sütik addig maradnak a számítógépeden, amíg el nem hagyod a weboldalt. Az állandó sütik hosszabb ideig (a böngésző beállításától függően), vagy egészen addig maradnak az eszközön, ameddig azokat manuálisan nem törlik.
Munkamenet (session) sütik
Ideiglenes süti, csak az aktuális látogatás ideje alatt, a munkamenet végével, valamint a böngésző bezárásával automatikusan törlődnek a számítógépről. Ezek nélkülözhetetlenek a weboldalon történő navigáláshoz és a weboldal üzemszerű működéséhez. A munkamenet sütik semmilyen esetben sem gyűjtenek olyan információkat, amellyel azonosítani lehetne a felhasználót.
Teljesítményt biztosító sütik (analitika)
A Google Analytics sütik segítségével információt gyűjtünk látogatóink viselkedéséről és jellemzőiről. Ez segít számunkra, hogy a későbbiekben még átláthatóbbá, könnyebben használhatóvá tegyük a weboldalt. E sütik nem képesek személy szerint beazonosítani az oldalra látogatót, például nem rögzít a nevet és email címet, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. Az IP címet is csak részben rögzítik.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Célzó vagy reklám sütik
Azzal kapcsolatban gyűjtenek információkat, hogy milyen témák, tartalmak érdeklik a honlapra érkező látogatót. E sütik segítségével mérhető a kampányok hatékonysága is és segítenek, hogy a későbbiekben releváns hirdetések jelenjenek meg. A célzó és reklám sütik nem tudják beazonosítani, nem gyűjtenek a beazonosításhoz szükséges személyes információkat.
Használatot elősegítő, ún. funkcionális sütik
Segítségükkel megjegyezhetjük honlapunkkal kapcsolatos döntéseit (pl.: űrlapokon megadott adatokat stb.). Ezek a sütik kizárólag a meglátogatott weboldalon követik nyomon a tevékenységedet, más honlapokon nem. Ezen sütik tárolhatnak személyes azonosító adatokat, amelyek megadásra kerültek a weboldalon, mint név, e-mail cím.
Harmadik féltől származó sütik
Előfordulhat, hogy harmadik féltől származó külső webes szolgáltatásokat veszünk igénybe a weboldalon. Ebben az esetben a sütik tárolását nem mi felügyeljük, nincs ráhatásunk arra, hogy ezek a külső szolgáltatók milyen információkat gyűjtenek.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
A honlapunkon tett látogatások során egy vagy több cookie - apró információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával – kerül küldésre a honlapot meglátogató személy számítógépére, amely(ek) révén annak böngészője egyedileg azonosítható lesz, amennyiben ehhez a honlapot meglátogató személy világos és egyértelmű tájékoztatást követően kifejezett (aktív) hozzájárulását adta a honlap további böngészésére irányuló magatartásával.
Állandó vagy ideiglenes sütik
Weboldal „ideiglenes sütiket” (session/munkamenet sütik) és „állandó sütiket” is használ. Az ideiglenes sütik addig maradnak a számítógépeden, amíg el nem hagyod a weboldalt. Az állandó sütik hosszabb ideig (a böngésző beállításától függően), vagy egészen addig maradnak az eszközön, ameddig azokat manuálisan nem törlik.
Munkamenet (session) sütik
Ideiglenes süti, csak az aktuális látogatás ideje alatt, a munkamenet végével, valamint a böngésző bezárásával automatikusan törlődnek a számítógépről. Ezek nélkülözhetetlenek a weboldalon történő navigáláshoz és a weboldal üzemszerű működéséhez. A munkamenet sütik semmilyen esetben sem gyűjtenek olyan információkat, amellyel azonosítani lehetne a felhasználót.
Teljesítményt biztosító sütik (analitika)
A Google Analytics sütik segítségével információt gyűjtünk látogatóink viselkedéséről és jellemzőiről. Ez segít számunkra, hogy a későbbiekben még átláthatóbbá, könnyebben használhatóvá tegyük a weboldalt. E sütik nem képesek személy szerint beazonosítani az oldalra látogatót, például nem rögzít a nevet és email címet, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. Az IP címet is csak részben rögzítik.
Célzó vagy reklám sütik
Azzal kapcsolatban gyűjtenek információkat, hogy milyen témák, tartalmak érdeklik a honlapra érkező látogatót. E sütik segítségével mérhető a kampányok hatékonysága is és segítenek, hogy a későbbiekben releváns hirdetések jelenjenek meg. A célzó és reklám sütik nem tudják beazonosítani, nem gyűjtenek a beazonosításhoz szükséges személyes információkat.
Használatot elősegítő, ún. funkcionális sütik
Segítségükkel megjegyezhetjük honlapunkkal kapcsolatos döntéseit (pl.: űrlapokon megadott adatokat stb.). Ezek a sütik kizárólag a meglátogatott weboldalon követik nyomon a tevékenységedet, más honlapokon nem. Ezen sütik tárolhatnak személyes azonosító adatokat, amelyek megadásra kerültek a weboldalon, mint név, e-mail cím.
Harmadik féltől származó sütik
Előfordulhat, hogy harmadik féltől származó külső webes szolgáltatásokat veszünk igénybe a weboldalon. Ebben az esetben a sütik tárolását nem mi felügyeljük, nincs ráhatásunk arra, hogy ezek a külső szolgáltatók milyen információkat gyűjtenek.
Böngésző beállítása
Böngészőben lehetőség van a sütik beállításait megváltoztatni, kezelni. A legtöbb böngészőnél alapbeállítás, hogy a sütiket automatikusan elfogadja, de ez később módosítható.
Az alábbi linkeken segítséget talál a sütik beállításához:
- Google Chrome (https://support.google.com/accounts/answer/61416?hl=hu)
- Firefox (https://support.mozilla.org/hu/kb/sutik-informacio-amelyet-weboldalak-tarolnak-szami?redirectlocale=hu&redirectslug=S%C3%BCtik+kezel%C3%A9se)
- Microsoft Internet Explorer (https://support.microsoft.com/hu-hu/search?query=cookiek)
Habár a sütiket le is tilthatja vagy korlátozhatja, kérjük, megfontoltan járjon el ezzel kapcsolatban, hiszen weboldal problémamentes működéséhez elengedhetetlen a sütik használata, így azok tiltása hatással lehet a weboldal használhatóságára, bizonyos funkciók működésére.
Az adatkezelés célja: Az informatikai rendszer technikai fejlesztése, a szolgáltatás működésének ellenőrzése és statisztika készítése. Visszaélések esetén a látogatók internet szolgáltatójával és a hatóságokkal együttműködve az adatok felhasználhatók a visszaélések forrásának megállapítására is.
Az adatkezelés jogalapja: Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13/A. § (3) bekezdése alapján a szolgáltatás nyújtásának feltétele.