A kórházi csata

Harminc éve, 1989 októberében a szocializmus megdöntését akaró erők megszüntették a Magyar Szocialista Munkáspártot (MSZMP), amely Kádár János vezetésével 32 éven át irányította Magyarországot. A rendszerváltók – az akkori törvényeket is felrúgva – új pártot szerveztek, a Magyar Szocialista Pártot (MSZP).

Egyszerű becsületes dolgozó emberek ezrei azonban mást akartak: a szocializmus értékeinek védelmét, a tőkés rendszerváltás megállítását. Harminc éve, 1989. december 17-én került sor a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusára, amely kimondta a párt újjászületését. December 17-e a mai Munkáspárt születésnapja. E három évtizedes utat idézzük fel a magyar és a nemzetközi média korabeli híradásai alapján.

A harminc év legnagyobb politikai csatája

A Munkáspárt harmincéves történetének legnagyobb politikai csatája 2003-2004-ben zajlott. A Munkáspárt a kórházak privatizálása ellen indított több irányban akciókat.

Miben áll e küzdelem történelmi jelentősége? Egy, a Munkáspárt egyetlen más politikai akciója sem mozgatta meg a magyar társadalmat annyira, mint a kórházak privatizálása elleni küzdelem. Kettő, az egyetlen olyan nem a kormány által kezdeményezett népszavazási kezdeményezés volt, melyre valójában sor is került. Három, a Munkáspárt először került nyílt politikai ütközetbe az MSZP-vel, az SZDSZ-szel, illetve a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormánnyal. Négy, először fordult elő, hogy egy nagy parlamenti párt, a Fidesz nyíltan a Munkáspárt kezdeményezése mellé állt. Öt, bár a népszavazás eredménytelen volt, a kórházak eladására nem került sor. Hat, a népszavazás okot adott a Munkáspárt elleni külső és belső támadásokra, amelyek a párt megszüntetését tűzték ki célul. Szerencsére sikertelenül!

De hogyan is történt mindez?

Alkotmányellenes kórháztörvény

  • A kórháztörvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát a Munkáspárt  kérte 2003. július 2-án az Alkotmánybíróságtól, a többi között azzal az indokkal, hogy a jogszabály különösen veszélyezteti a legmagasabb szintű egészségügyi ellátáshoz fűződő alapvető jogot, és kiárusítja a nemzeti vagyont. A törvény elfogadása, az egészségügyi privatizáció ilyen módon történő kiterjesztése miatt számos szervezet, párt tiltakozott, a Fidesz és az MDF szintén az Alkotmánybírósághoz fordult. (MTI, 2003. július 3.)
Medgyessy Péter és Kuncze Gábor nagyon akarták privatizációt

Az MSZP-SZDSZ-kormány, amelyet Medgyessy Péter vezetett, elfogadtatott egy törvényt, amely lehetővé tette a kórházak eladását. A törvény 2003. július 1-jén életbe lépett. Az Alkotmánybíróság hosszú huzavona után 2003. december 15-én a kórháztörvényt formai okból megsemmisítette. Ez volt a munkáspárti csata egyik iránya. A párt úgy értékelte, hogy az AB döntése félsiker, mivel a privatizációt, mint olyat nem utasították el. A Munkáspárt ezért népszavazás elindítása mellett döntött.

A népszavazási kezdeményezés majdnem megbukott, de csak majdnem

  • A Munkáspárt népszavazást kezdeményez az úgynevezett kórháztörvény megsemmisítése érdekében – jelentette be Thürmer Gyula, a párt elnöke szombati budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus szavai szerint a kórháztörvény „a legaljasabb, legmocskosabb tettek egyike, amit a magyar nép ellen el lehetne követni”. (MTI. 2003. július 19.)
Gyurcsány és Medgyessy nem tudták eladni a kórházakat

Ez a párt döntése volt. A kezdeményezést a Munkáspárt, a Baloldali Front-Munkás Ifjúsági Szövetség és a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom adta be, és ezt még jóvá kellett hagynia az Országos Választási Bizottságnak. Ez is rendben ment, ahogyan az alábbi MTI-közleményben olvashatjuk.

  • Hitelesítette a Munkáspárt és más szervezetek kórháztörvény megsemmisítésére vonatkozó népszavazási kezdeményezését, a kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív mintapéldányát az Országos Választási Bizottság (OVB) keddi ülésén. (MTI, 2003. augusztus 5.)
Thürmer Gyula a szombathelyi piacon is gyűjtötte az aláírásokat

Innentől kezdve már göröngyös út következett. A privatizáció hívei megkísérelték elgáncsolni a népszavazási kezdeményezést.

  • A Humán Egészségügyi Magánszolgáltatók Egyesülete (HEME) kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál (AB), hogy semmisítse meg az Országos Választási Bizottság (OVB) döntését a Munkáspárt és más szervezetek kórháztörvénnyel kapcsolatos népszavazási kezdeményezéséről – közölte az MTI-vel a szervezet pénteken. „A Munkáspárt népszavazási felhívása a kórháztörvény körüli politikai vitákat kihasználva az egészségügy államosítására és burkolt visszaállamosítására törekszik” – olvasható a közleményben.  (MTI, 2003. augusztus 12.)

Nehéz hetek, sőt hónapok következtek. Nem lehetett biztosan tudni, hogy engedi-e az AB a népszavazást. Az Alkotmánybíróság 2003. november 10-én döntött úgy, hogy az aláírásgyűjtést meg lehet kezdeni. A Munkáspárt hidegben, sárban és hóban gyűjtötte az aláírásokat.

Beszáll a Fidesz

  • A Fidesz elnöksége csütörtökön úgy döntött, hogy a párt csatlakozik a Munkáspárt, a Baloldali Front – Munkás Ifjúsági Szövetség és a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom által a kórháztörvény ügyében indított aláírásgyűjtő akcióhoz. A Fidesz mellett korábban a Magyar Orvosi Kamara vezetői, valamint a Magyar Igazság és Élet Pártja is bejelentette, hogy támogatja azt a törekvést, hogy legyen népszavazás a kórháztörvény ügyében. (MTI, 2003, november 27.)

A Fidesz politikai döntése lavinát indított el. Az MSZP és az SZDSZ megértették, hogy itt már többről van szó, mint egy munkáspárti kezdeményezésről. A tőkés rendszerváltásban részvevő, alapvetően kommunista ellenes erők a Munkáspárt mellé álltak a kormány elleni küzdelemben.

A Fidesz döntése zöld utat adott a polgári erőknek. Tömegével jöttek az emberek, méltatták a Munkáspárt kezdeményezését és aláírták a gyűjtőívet. Voltak szervezetek, amelyek maguk is gyűjtöttek. A Szilvásy György vezette Honfoglalás 2000 szervezet több ezer aláírással segítette a munkát.

A gyűjtést azonban alapvetően a Munkáspárt szervezetei és tagjai végezték, nagyon nehéz időjárási körülmények között.

300 ezer aláírás!

  • Háromszázezren írták alá a kórháztörvénnyel kapcsolatos népszavazás kiírását kezdeményező íveket – közölte a Munkáspárt elnöke szombaton budapesti sajtótájékoztatóján. A Munkáspárt befejezte a kórházprivatizáció elleni népszavazásról szóló aláírásgyűjtést, és március 10-én juttatja el az íveket az Országos Választási Bizottsághoz – mondta el Thürmer Gyula. „Tizenöt év óta először kerülhet sor olyan népszavazásra, amelyet nem a politikai elit, nem a hatalom, nem a parlament, nem a kormány akar, hanem maguk az emberek” – közölte a pártelnök. (MTI, 2004. március 6.)

A Munkáspárt már győzött. Az Országos Választási Bizottság (OVB) 2004. április 22-én úgy döntött, hogy eredményes a kórházprivatizáció ellen indított munkáspárti népszavazási kezdeményezése, miután mintegy 230-240 ezer hiteles aláírás gyűlt össze.

De lesz-e valóban népszavazás?

2004 május 17-én az Országgyűlés vita nélkül, csaknem egyhangúlag döntött az egészségügyi privatizációról szóló népszavazás elrendeléséről.

Thürmer Gyula 2003-ban a komlói kórház vezetőivel

Ahogyan szinte biztosra lehetett venni, ezt követően két magánszemély az országos népszavazást elrendelő országgyűlési határozat alkotmányosságát megkérdőjelező indítványokat nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Újabb kísérlet a népszavazás megtorpedózására.

Az AB szeptember 28-án elutasította a beadványokat, és helybenhagyta az egészségügyi magánosítással kapcsolatban országos népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot. 2004. október 13-án Mádl Ferenc köztársasági elnök december 5-re kitűzte az egészségügyi közszolgáltató intézmények tulajdonlásával kapcsolatban az országos ügydöntő népszavazást. Tehát lesz népszavazás!

Ha már népszavazás, akkor legyen érvénytelen!

A népszavazást ellenző erőknek, az MSZP-nek, az SZDSZ-nek, a kormánynak egy lehetősége maradt. Meg kell győzni az embereket, hogy ne menjenek el szavazni! Megkezdődött a riogatás azzal, hogy a „szélsőségek”, azaz Orbán és Thürmer összefogott.

Az MSZP és az SZDSZ vezetői egyre másra tették nyilatkozataikat. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke nyilvános vitára hívja ki a népszavazást kezdeményező Thürmer Gyulát, valamint Orbán Viktort. A kormányzat tartva az igenek esetleges többségétől ún. tájékoztató kampányba kezdett, amelyben azt kísérelték meg tudatosítani, hogy a privatizáció leállítása igen sok pénzébe kerül majd az országnak.

A népszavazás kimenetelére döntő hatása volt annak, hogy nem egy, hanem két kérdés került szavazásra. A második kérdés a határon túli magyarok kettős állampolgárságára vonatkozott. Ez a kérdés még jobban megosztotta az embereket, ami oda vezetett, hogy nagyon sokan nem mentek el, és így érvénytelenné tették a népszavazást.

Érvénytelen volt, de nem volt hiábavaló

2004 december 5-én az emberek felelhettek az alábbi kérdésre: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?” 65 százalékuk, 1,9 millió ember igent mondott.

A népszavazás nem volt érvényes, de a hatása nem maradt el. A kórházak eladását az MSZP nem merte később sem szóba hozni. Mivel a Horn-kormány által végrehajtott tömeges privatizáció után gyakorlatilag csak az egészségügy tűnt eladásra érdemes vagyonnak, az SZDSZ nagyon szerette volna elérni a privatizációt. A Gyurcsány-kormány bukásához az vezetett, hogy az elégedetlen SZDSZ kiszállt a koalícióból.

A Munkáspárt „büntetése”

A népszavazás után nem sokkal támadás indult a Munkáspárt vezetése ellen. December 20-án Fratanoló János, a párt Baranya megyei elnöke, és egyben pécsi önkormányzati képviselő, aki a Toller László-féle pécsi szocialista vezetést támogatta, aláírásgyűjtési akciót indított a Munkáspárt rendkívüli tisztújító kongresszusának összehívása érdekében.

A tagság megvédte a párt vezetését a külső támadásokkal szemben

A Munkáspárt vezetése elleni támadás kulcsfigurája a párt egyik alelnöke, Vajnai Attila volt, aki szoros kapcsolatban volt Szili Katalinnal, az MSZP akkori elnökhelyettesével. Az ellenzékhez csatlakoztak azok a megyei munkáspárti aktivisták, akik az MSZP-vel voltak szoros kapcsolatban. Megkísérelték a Munkáspártot az MSZP-t kiszolgáló szervezetté változtatni. Nehéz küzdelem kezdődött. A pártnak súlyos veszteségeket okoztak, de a párt tagsága legyőzte a jobboldali revizionista támadást, megerősítette a párt marxista irányvonalát és vezetését.

Szólj hozzá!