2019 december 7

Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.

Önöknek menniük kell!

A héten Brüsszelben tanácskoznak Európa kommunista pártjai. Nem csak az Európai Unió, hanem egész Európa pártjai! Ezzel is üzenünk azoknak, akik szerint az EU a világ és azontúl nincs semmi. Nagyon is van!

Üzenünk Európa vezetőinek, akik hetek óta a berlini fal lebontását, a harminc évvel ezelőtti rendszerváltásokat ünneplik. Önök, hölgyek és urak, rossz úton járnak. A német egyesítés, a fal lebontásának eufóriája már elmúlt. 1989 emlékével sehol sem lehet betakarni a mai problémákat.

Önök, Európa vezetői 1989 emlékére igyekeznek Európa jövőjét is felépíteni. Persze érthető. Ez volt az a pillanat, amikor Önök, liberálisok, konzervatívok, szociáldemokraták, zöldek, keleti és nyugati tőkések, ugyanazt akarták: legyőzni a szocializmust, visszavenni tőlünk, a népektől, a dolgozó tömegektől mindazt, amit 1945 óta megszereztünk maguknak.

Önök igyekeznek elhitetni velünk, hogy 1989-ben Európa népei egyesültek újra. A valóság nem ez! Önök legyőzték a szocialista országokat, majd szépen módszeresen becsatolták őket a saját birodalmukba.

Önök egységről beszélnek. De tudjuk, hogy már régen egymás torkának estek volna, ha nincsenek a kelet-európai piacok. De mivel voltak, volt zsákmány is, volt min osztozkodni.   A parlamenti választások sem jelentettek élet-halál küzdelmet. A kormányok válthatták egymást, lehettek kis együttműködések és nagy koalíciók, előbb vagy utóbb, így vagy úgy, de mindenki részesült a polgári jólét örömeiből.

De megváltozott a világ. Önöknek egy sor új kihívásra kellene választ adniuk, de nem tudnak.  Itt van mindjárt a közös piac kérdése. Ez óriási lehetőség, de hiába közös a piac, az erősebb kutya, akarom mondani, az erősebb tőke elve itt is érvényesül.  A brit tőkének elege lett abból, hogy Európát a német és a francia tőke uralja, ezért vágtak bele a kilépésbe.

Kelet-Európa vezetőit nekünk nem kell bemutatni. Jobban ismerjük őket, mint Önök. Ők sehova se akarnak kilépni.  Az EU jó nekik, de szeretnének többet kapni az európai pénzekből. Európai pénz azonban kevesebb van, mert a nagy hódítások, azaz a nagy EU-bővítések ideje, úgy tűnik, hogy megállt.

Látjuk az Önök trükkjeit. A demokrácia, a jogállam féltése csak ürügy. Önök nem akarnak osztozni keleti partnereikkel, ezért megpróbálják megregulázni őket. Erre használják az Európai Parlamentet, a civilszervezeteket, a liberális médiát. Gyakorlatilag megfenyegetik a keleti országok vezetőit, hogy kitagadják őket az európai családból, és akkor mehetnek arra, amerre a szemük lát.

Mi nem védjük a tőkéseket, ha külföldiek, ha hazaiak. De nem tűrjük, hogy Önök döntsék el, ki lehet Magyarország képviselője az Európai Bizottságban, vagy ne adj isten, ki legyen Magyarország miniszterelnöke. Ez a mi dolgunk!

És itt jön a következő nagy kérdés: képesek-e Önök, a tőkés Európa vezetői lépést tartani Kínával? Képesek-e Oroszországgal olyan modus vivendit, olyan együttélési formát találni, amely nem sodorja újabb világháborúba a tőkés országokat?

Brüsszelből nem csak azt üzenjük meg Önöknek, hogy látjuk a dilemmáikat, sőt válságukat. Azt üzenjük Önöknek, hogy Európa népei egyre kevésbé tűrik ezt a helyzetet. Még nem tudjuk, hogy mikor, de tudjuk, hogy eljön az a pillanat, amikor Európa dolgozói azt mondják: elég, jöjjön a szocializmus!

Látjuk az Önök mesterkedéseit. Látjuk, hogy az Európai Parlament arra biztatja a tagállamokat, hogy takarítsanak el minden emlékművet, tiltsanak be minden jelképet, ami a szocializmusra emlékeztet. Önök a múlt ellen küzdenek, de a valóságban a jövőjüket féltik.

Látjuk, hogy a konzervatív erők igyekeznek elhitetni, hogy légy jó keresztény, és minden megoldódik. Nem számít, hogy munkás vagy tőkés vagy. Csak az számít, hogy francia, német, román, vagy éppenséggel magyar vagy.

Látjuk, hogy a liberálisok újabb és újabb eszméket találnak ki, csak azért, hogy eltereljék a tömegek figyelmét a kapitalizmus elleni harcról. Küzdjünk azért, hogy mindenki maga határozhassa meg a nemét! Küzdjünk az azonos neműek házasságáért! Vagy küzdjünk azért, hogy a gyerek ne hat évesen menjen iskolába, hanem amikor jól esik. Küzdjünk bármi ellen, és felejtsük el, hogy minden bajnak okozója, következésképpen fő ellenfelünk a tőke!

Önök igyekeznek a dolgozó tömegeket becsalni a saját utcájukba. Elhitetni a munkással, hogy ő nem munkás, hanem leendő tőkés. Felpaprikázni a tanárokat, az orvosokat, az értelmiségieket általában. Elhitetni az új nemzedékkel, hogy mindent le kell rombolni, és ők lesznek a rombolás nyertesei.

Üzenjük Önöknek, hogy itt vagyunk és itt is maradunk. Önök hazudnak a múltról, a jelenről, a jövőről. Mi az igazat mondjuk.

A szocializmus jó volt a dolgozó embereknek. A kapitalizmus nem oldotta meg egyetlen gondunkat sem.  Bizonytalanságban élünk.  Minden baj forrása Önökben van, a profit, a pénz utáni hajsza mindennek az okozója. Ha a pénz uralmát nem szüntetjük meg, belepusztulunk a klíma változásba, a környezet pusztításba, a migrációba, a háborúkba.

Önöknek menniük kell, hogy Európa megmeneküljön,
Európa maradjon, a mi Európánk.

Szólj hozzá!