Lesz-e háború?

Rosszul kezdődött 2020. Nehéz jónak mondani a török elnök és a török parlament döntését arról, hogy hadsereget küldenek Líbiába. A NATO-szövetségesek egy kicsit morogtak, de nem állították le Erdogan nagyhatalmi ambícióit. Van is rá okuk, hiszen az amerikaiak, a franciák és a britek voltak azok, akik az egykori elnök, Kadhafi megölésével feldúlták a rendet, és polgárháborúba taszították Líbiát. Aztán a németek biztató szavára elindult a menekültáradat Európa felé, aminek ma sem látni a végét.
Trump pedig arra utasította az amerikai hadsereget, hogy öljék meg az iráni hadsereg egyik mitikus vezetőjét. Csak úgy, lazán, egy drónnal! Amerika persze borzalmasan utálja, hogy Irán nem tartja magát alábbvalónak az USA-nál. Ha a távoli USA beleszólhat a Közel-Kelet ügyeibe, miért ne lenne joga ugyanerre Iránnak is, amely végülis ott van? Csak hát Trump és az Egyesült Államok Jupiternek képzeli magát, s amit neki szabad, azt nem szabad a kisökörnek.

A kapitalizmus lételeme a háború

A tőke működésének a lényege az, hogy mindig több nyereségre, több pénzre akar szert tenni. Ez hajtja, ez mozgatja a tőkét, és tágabb értelemben ez határozza meg a tőkés országok politikáját is.
A kapitalizmusban a legnagyobb profitot hozó gazdasági ágazatok a hadiipar, a gyógyszeripar, a kábítószer-kereskedelem. Afganisztán mindhárom ok miatt fontos az USA-nak. Innen származik a világ ópiumtermelésének 90 százaléka, ami óriási pénzeket hoz az amerikai tőkének. Ennek biztosításához fegyverek kellenek, ami életben tartja a hadiipart. A háború és a kábítószer-fogyasztás miatt megbetegedett katona pedig a gyógyszeriparnak hoz óriási hasznot.
A tőke kezében a háború arra is eszköz, hogy féken tartsák saját lakosságukat, elvonják a figyelmet a belső társadalmi konfliktusokról. Ne azzal törődj, hogy szegény vagy, mások pedig gazdagok, hanem azzal, hogy francia, német, orosz vagy éppenséggel magyar vagy. Ez a kapitalista politika trükkje.
Harc folyik a tőkésosztály egyes csoportjai között is. Ez igaz az egyes országokon belül is, és nemzetközi téren is. Magyarországon éles harc folyik a hatalomért a tőkésosztály konzervatív és liberális része között. Éles harc folyik a brit és a német tőke között, de most már a német tőke és a kelet-európai tőke között is. Éles küzdelem van az orosz és a nyugati tőke között is. A küzdelembe beszállnak az olyan gyorsan fejlődő és nagy országok is, mint Törökország.
Amíg létezik a tőkés rend, a kapitalizmus, addig létezik a háború veszélye is. A pénz utáni hajszát a szocializmus megszünteti, hiszen nem a pénzt, hanem az embert tekinti a legfontosabbnak. Ily módon a tartós békét a szocializmus hozhatja el.

A válság ellenszere a háború?

Háborút akkor kezd egy ország, amikor más eszközökkel nem tudja elérni céljait. Vagyis a háború nem más, mint a politika folytatása más eszközökkel.
A kapitalizmus ma súlyos válságban van. A pénzügyi tőke eluralkodott a világon. A végletekig kiéleződtek a szegények és gazdagok közötti különbségek. A kapitalizmus a válságot a saját létező intézményeivel és új piacok szerzésével igyekszik megoldani, de nem tudja.
Trump amerikai elnök az amerikai tőke uralmát akarja megerősíteni, és elhitetni a többi tőkés országgal, hogy az erős USA a biztosítéka a tőke világméretű megmentésének is. Az USA erre a célra egy meglévő intézményt, a NATO-t használja. A katonai kiadásokat mindenütt felemelik a GDP 2 százalékára, új fegyvereket állítanak rendszerbe. Mindez már most hasznot hoz a hadiipari cégeknek.
Trump ma Kínát és Oroszországot tekinti fő ellenségnek. Kína az 5G technológiával olyan területen előzte le az USA-t, ahol a Nyugat nem várta. Ráadásul Kína „Az egy övezet-egy út” programjával az államközi kapcsolatok új rendszerét kezdi kialakítani, ahol már nem az USA az úr. Amerikát nagyon zavarja a kínai sajátosságú szocializmus társadalmi modellje, ami láthatóan működőképes, és ezt a nyugati emberek közül is egyre többen értik. Az USA ezért fordul Kína ellen.
Az USA szeretné Oroszországot az USA engedelmes kiszolgálójává tenni. Trump fő eszköznek most a háborús előkészületeket tekinti. Megújítják az USA nukleáris erőit. Egyre több fegyvert és katonát helyeznek el Kelet-Európában. Az Észak-Koreával való konfliktus jó ürügy arra, hogy újabb amerikai erőket helyezzenek Oroszország és Kína távol-keleti határaihoz.
A NATO döntései, például az oroszellenes fellépés, sérti egyes tagállamok érdekeit, de ezek a tagállamok, köztük Magyarország és Lengyelország is, nem lépnek fel a NATO ellen, mert a NATO-t tekintik a tőkés rendszer fő garanciájának, mondván: amíg van NATO, addig nem lesz szocializmus.
Az EU tőkés köreinek érdekük a kapitalizmus világméretű megszilárdítása, de nem érdekük az USA egyeduralma. Többek között ezért nem jött létre az USA-EU-paktum, a nevezetes TTIP.
Az EU tőkés köreinek közös érdeke az európai kapitalizmus megerősítése. Ez igaz a német, a francia tőkére is, és nem kivétel a magyar, lengyel, vagy cseh tőke sem. Ugyanakkor a kelet-európai tőkés körök nem akarják, hogy mindenben a német-francia kettős uralkodjék.
Az EU vezetői ugyancsak egy meglévő intézmény, az EU reformjával akarják az európai kapitalizmust megmenteni. Ennek egyik eszköze az, hogy az integrációt olyan területekre is kiterjesztik, ahol eddig ez nem volt jellemző. A közös európai hadsereg eszméje mögött a közös európai hadipari piac gondolata áll. Ha mindenki többet költ fegyverkezésre, az európai hadiipar is jól fog járni. Ez az út vezetne el az európai közös állam megteremtéséhez is.
A kapitalizmus válságának megoldására a másik eszköz az új piacok megszerzése. Európában ilyen új piacot jelentenek azok az országok, amelyek még nem az EU tagjai. Így mindenekelőtt Ukrajna és a Balkán. E két területen az amerikai és az európai tőke érdekei ütköznek az orosz és kínai tőke érdekeivel, amelyek ugyancsak új piacokra vágynak.

Kész-e a tőkés világ a háborúra?

Az országok akkor indítanak háborút, ha lehetőséget látnak a győzelemre. A győzelem lehetősége függ a saját erők és eszközök minőségétől, másrészt a lehetséges szövetségesek körétől.
A szíriai háborúban mind az USA, mind Oroszország kipróbált új rakétafegyvereket. Begyakorolta a légierő, a haditengerészet és a különleges szárazföldi erők együttes alkalmazását. A háború során új anyagokat, új technikákat próbáltak ki.
Az USA Kelet-Európában begyakorolja csapatok nagy távolságra történő szállítását, a más NATO-országokkal való közös hadműveleteket. Megismeri és elsajátítja a kelet-európai hadszíntér sajátosságait, a közúti és vasúti szállítás lehetőségeit. Kiépíti a csapatok utánpótlásának és ellátásának intézményeit.
Magyarországon például nincsenek nagy létszámban amerikai csapatok. De működik Pápán a NATO légibázisa, amely az egyik legnagyobb utánpótlási bázis. Működik a NATO hadszíntéri parancsnoksága Székesfehérváron. A Honvéd Kórház fejlesztése és a Budapesten tervezett szuperkórház építése során is számolnak azzal, hogy a NATO-nak milyen egészségügyi szolgáltatásokra lesz igénye háború esetén.
Az egymással szemben álló felek számos új tapasztalatot szereztek a hadviselés hagyományos formáit illetően. Új ismeretekhez jutottak a hibridhadviselés terén, amikor a reguláris csapatok mellett más eszközöket is bevetnek. Ilyen a tömegek provokatív mozgatása, nem reguláris alakulatok bevetése.
Egy területen nincs új tapasztalat, ez pedig a nukleáris fegyverek alkalmazása. 1945 óta senki sem alkalmazott nukleáris fegyvert. Mindenki tartott attól, hogy ennek olyan következményei lehetnek, amelyeket senki sem tud ellenőrzés alatt tartani. Az amerikai-észak-koreai konfliktus egyes szakértők szerint annak megítélésére, esetleg kipróbálására ad módot, hogy lehet-e nukleáris fegyverek korlátozott alkalmazásával győzni, anélkül hogy ez világháborút robbantana ki.

***

A háború szenvedést és pusztulást hoz az embereknek. A háborúkat nem a szeretet vagy a szolidaritás hiánya idézi elő, hanem a tőke érdeke. A tőke pénzt, piacokat akar, és ezért bármire kész, még háborúra is.
Mi állíthatja meg a tőkét? A béke, a szeretet hirdetése? Nem, ez segít, de kevés! A tőkét a népek, a dolgozó emberek ellenállása, harca állíthatja meg. Az emberekben nő a félelem, hogy mi lesz Ukrajnában, a Balkánon. Egyre többen mondják: nem akarunk amerikai katonákat, nem akarjuk a NATO-t, nem akarjuk a fegyverkezést.
A háborút mi akadályozhatjuk meg. A tőkének látnia, tudnia kell, hogy a dolgozó emberek milliói fognak ellene fordulni, ha háborút robbantanak ki. A dolgozó emberek milliói fognak a milliárdosok, a szupergazdagok ellen fordulni, hogy megmentsék a pusztulástól önmagukat, családjukat, országukat.

Szólj hozzá!