Mit ad Magyarország a NATO-nak?

Magyarország 1999. március 12-én lett hivatalosan a NATO tagja. 23 év világosan megmutatta, hogy Magyarország mit adott a NATO-nak és mit kapott cserébe. El lehet dönteni, hogy megéri-e egy ilyen szövetségben maradni.

Hazánk számos NATO hadműveletben vett részt sok ezer kilométerre a magyar határoktól. Területét a NATO rendelkezésére bocsájtja NATO-hadműveletekhez vagy NATO-intézmények működtetéséhez. Közös hadgyakorlatok folynak. A magyar kormányok külpolitikájukat a NATO döntéseihez igazítják. Nézzünk néhány konkrét példát!

Jugoszlávia

A NATO 1999. március 24-én megtámadta Jugoszláviát. 78 napon át bombázta az országot, beleértve Újvidéket és más olyan területeket, ahol magyarok is élnek. A magyar kormány lehetővé tette a magyar vasutak, közutak használatát. Kaposvártól 10 kilométerre, Taszáron az USA légitámaszpontot létesített, amelyet a Jugoszlávia elleni háborúban az amerikai tengerészgyalogság használt. A kormány lehetővé tette, hogy a szerb ellenzéki erők, illetve az USA különleges szolgálatai Magyarország területét használják a törvényes jugoszláv kormány elleni szervezkedésre.

Koszovó, Bosznia

A NATO segítségével az egységes Jugoszláviát szétverték, sőt Szerbiából leválasztották Koszovót. Koszovó „függetlenségét” a világ egyik fele elismeri, a másik fele nem. Nem ismeri el többek között India, Oroszország, Kína, Izrael, Románia, Szerbia, Spanyolország. Az USA, Németország és Magyarország elismerte.
A magyar katonák feladata többek között a „tömegoszlatás”. Koszovó a NATO által megszállt ország, ahol a magyar katona a megszálló csapatok rendfenntartó feladatait látja el, azaz a nép elnyomásában vesznek részt.

Afganisztán, Irak

Magyarország 2003 óta egyre növekvő mértékben aktív résztvevője az afganisztáni háborúnak. Afganisztánban nincs magyar érdek. Ott amerikai érdek van. Mese az, hogy hozzá kell járulnunk az amerikai érdekhez, mert az is a közös biztonság része. Minden Afganisztánban töltött nap bűn a magyar nép ellen. Pénzpocsékolás, meghajlás az USA előtt, részvétel egy nép leigázásában és egy ország dicstelen megszállásában.
Magyarország katonai erővel nem vett részt az iraki háborúban, de rész vállal Irak megszállásában, a rend fenntartásában, az iraki hadsereg kiképzésében.

Pápa, NATO légi támaszpont

2006-ban Magyarország a NATO rendelkezésére bocsájtotta a pápai katonai repülőteret és csatlakozott a NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) programjához. A NATO C-17 típusú óriásgépekkel katonákat, fegyvereket és más eszközöket szállít a világ legkülönbözőbb részein lévő amerikai és NATO-csapatoknak. A támaszpont elhelyezkedése ideális a NATO számára, Közép-Európa közepén van, 163 kilométerre Budapesttől, 161-re Bécstől és 118-ra Pozsonytól. Jelenlegi parancsnoka James Sparrow amerikai ezredes.

NATO egészségügyi központ Budapesten

Budapesten, a Honvéd Kórház területén működik a NATO Katona-Egészségügyi Kiválósági Központja. Jelenlegi parancsnoka Dirk-Friedrich Klagges, a német hadsereg dandártábornoka.

NATO hadosztály-parancsnokság Székesfehérváron

2019-ben az Orbán-kormány megegyezett a NATO-val arról, hogy NATO hadosztály-parancsnokság létesül Székesfehérváron. Ilyen NATO-parancsnokság eddig nem volt Közép-Európában. A soknemzetiségű parancsnokság feladata, hogy tervezze a háború esetére a hadosztályhoz rendelt csapatok szervezését, hadműveleti bevetését, gondoskodjon a hadosztály mozgatásához szükséges infrastruktúráról.

Hadgyakorlatok

Rendszeresen folynak magyar területen közös hadgyakorlatok. Tavaly októberben például magyar és amerikai különleges műveleti erők közös kiképzése folyt magyar területen. Ezek nem egyszerű katonai egységek. Ellenséges területen vetik be őket, kis csoportokban, diverzáns feladatokat hajtanak végre. Ki ellen és melyik ország területén fogják ezeket a katonákat bevetni? Miért lett ilyen sürgős az amerikaiakkal való közös szereplés?

Katonai költségvetés: a bűvös 2 százalék

A NATO vezetése azt követeli minden országtól, hogy a nemzeti GDP legalább 2 százalékát költse katonai kiadásokra. A rendszerváltás után, 1989-től 1999-ig jelentősen csökkentek a magyar katonai kiadások. A NATO-csatlakozás óta jelentősen megnövekedtek. Az eddigi csúcsot a Medgyessy- kormány idején, 2003-ban értek el. Akkor 1878 millió dollár ment katonai célokra (2017-es árakon számítva). Az Orbán-kormány idején egy ideig csökkent, majd 2015-ben megindult a rohamos növekedés. A 2014. évi 1074 millió dollárról 2018-ban 1568 millióra nőtt. Ez a GDP 1,08 százalékát jelentette. Az Orbán-kormány vállalta, hogy a katonai kiadások 2023-ra elérik a GDP 2 százalékát.

Szólj hozzá!