Nem szégyen tanulni másoktól

A pártépítéstől függ a párt jövője. Ezt mondta ki a 28. kongresszus is, de tudjuk ezt saját életünkből is. A Központi Bizottság, az Elnökség szeretné új alapokra helyezni ezt a munkát. A Szabadság is bekapcsolódik, és szeretnénk a lap hasábjain megosztani a jó gondolatokat és tapasztalatokat. A múlt héten a Munkáspárt saját tapasztalatairól szóltunk. Nézzük külföldi barátaink tapasztalatait!

Tudatos, fegyelmezett munka nélkül nincs siker

A március 1-re tervezett rendezvény plakátja

A külföldi pártok közül részletesen tanulmányoztuk a Török KP és Belga Munkapárt (PTB) párttagfelvételi munkáját. A tapasztalatokról számtalanszor beszéltünk a KB ülésein, megyei elnöki értekezleteken, országos aktívákon. Sajnos, nem sok haszonnal! Hiába a jó tapasztalat, nem akarjuk, vagy nem tudjuk átvenni. De nem adjuk fel, nézzük meg újra, mit tanulhatunk barátainktól!
A Belga Munkapártnak ma 12 képviselője van a 150 fős belga parlamentben, 5 szenátora a 60 fős szenátusban. De nem volt mindig így. A Belga Munkapárt előtörténete az 1968-as nagy diákmegmozdulásokhoz kötődik. Sokáig olyan baloldali értelmiségi fiatalok alkották, akik a pártért, a szocializmusért készek voltak lemondani a polgári jólétről és egész életüket a párt szolgálatába állítottak. Ez azt is jelentette, hogy a fizetésüket befizették a pártba, s csak annyit tartottak meg, ami a létfenntartáshoz szükséges.
Sokan közülük orvosként ingyenes egészségügyi ellátást vállaltak, amiből idővel kialakult a párt ma is létező szociális egészségügyi rendszere.
A PTB formálisan 1979-ben alakult meg. A kelet-európai szocialista rendszer összeomlása aztán itt is vitákhoz, sőt válsághoz vezetett. Hosszú viták és kemény munka után 2008-ra stabilizálódott a párt és kezdett kialakulni mai arculata. A belga parlamentbe azonban 2014-ig a PTB nem jutott be. 2014-ben egy embert sikerült bevinni, és öt év múlva bekövetkezett a nagy ugrás.
Sok évtizedes munkával jutottak el idáig. Döntő szerepe volt annak, hogy a 2008 utáni nyugat-európai válság kihívásaira a párt tudott olyan válaszokat adni, amelyeket az emberek megértettek és támogattak.

Kétféle párttagság

Szakszervezeti aktivisták

A PTB kétféle párttagságot ismer, a konzultatív tagságot és a militáns tagságot. Az előbbi lazább kötődést jelent a párthoz és a militáns tagsághoz vezető út első lépése. A konzultatív párttag tagdíjat fizet, támogatja a párt lapját, de nem kérik rajta számon a párt határozatainak végrehajtását, nincs állandó pártmegbízatása. Részt vehet a szervezetek ülésein, de szavazati jog nélkül.
A militáns tag a párt elkötelezett, kipróbált és tudatos tagja. Állandó pártmegbízatása van, szigorúan betartja és képviseli a párt politikáját. A tapasztalat szerint nem minden konzultatív tagból lesz militáns. Sőt, erre nem is törekednek. A fegyelmezett, tudatos militánsi gárdát a kevesebb szállal kötődő konzultatív tagok veszik körbe.
A pártszervezetek tudatos és tervszerű pártépítési munkát végeznek. Első lépés a felderítés, a helyzet felmérése. Második adatbázisok felállítása. Harmadik a pártépítőmunka programjának kialakítása. Negyedik, az elvégzett munka folyamatos ellenőrzése.
Ha egy üzemben szeretnének embereket megnyerni a pártnak, és pártszervezetet létrehozni, úgy előbb alaposan megismerkednek a gyárral. Ha van a pártnak tagja az adott gyárban, akkor rajta keresztül, ha nincs, akkor keresnek ismerősöket. Az üzem jellege, a szakszervezetek szervezettsége és magatartása jelentősen befolyásolja a pártszervezés lehetőségeit.
Előfordul, hogy a párt a saját tagjai közül néhányat tudatosan az adott gyárba küld, hogy ott vállaljanak munkát és legyenek a szervezés bázisai. Ezek a párttagok nem tárják fel azonnal, hogy ők párttagok. Előbb az emberek bizalmát kell elnyerniük. Ez pedig úgy lehetséges, hogy tisztességesen dolgoznak, kiállnak a dolgozók ügye mellett. Ha már szakszervezeti tagok, akkor kapcsolódnak a helyi szakszervezethez és munkát vállalnak ott is.
Ily módon létrejön egy informális pártszervezet. A szervezet listát állít össze azokról, akik szóba jöhetnek, mint leendő párttagok. Ezt követően a helyi vezetőséggel megtárgyalják és eldöntik a további munka menetét.
Rögzítik, hogy mikor és hogyan léptek kapcsolatba a kiszemelt illetővel. Értékelik a reakcióit. Egy idő múlva eljuttatják hozzá a párt újságját és megint értékelik a reakcióját. Vannak, akik itt megállnak, és nem akarnak további kontaktust a párttal. De vannak, akiket érdekel.
A későbbiekben ezeket az embereket meghívják különböző társadalmi rendezvényekre. Beszélgetnek, vitatkoznak velük, közelebb kerülnek hozzájuk. Ha minden sikeres, akkor felvetik az illetőnek: legyen a PTB konzultatív tagja!
Lényegében hasonló módszereket alkalmaznak egyéb munkahelyeken, iskolákban és másutt is. A lényeg a tudatosság, a szervezettség, a fokozatosság.

Facebook, Twitter, Instagram, Youtube

Peter Mertens, a belga párt elnöke

Az internetes világ modern eszközeit a tőke találta ki a saját érdekében. A kommunista pártok csak alkalmazzák ezeket az eszközöket, lehetőség szerint a saját érdekükben,
A PTB felhasználja a modern technika egyéb eszközeit. A párttagok a Facebookon és a Twitteren keresztül figyelemmel kísérik saját ismerősi körüket, azok reakcióit. Ha úgy látják, hogy valakikkel érdemes mélyebb munkát kezdeni, javasolják a szervezetüknek, amely bekapcsolhatja az illetőt a fentiekben említett tudatos pártépítő munkába.
A PTB honlapjai felkínálják az interneten érdeklődőknek, hogy lépjenek kapcsolatba a párttal. A jelentkezőket rendszerezik. Az interneten keresztül friss információkkal látják el őket. Kérdéseket tesznek fel és értékelik a válaszokat. Ily módon kialakul egy adatbázis olyan személyekről, akik valamilyen módon érdeklődnek a párt iránt.
Léteznek hálózatépítő programok is, például a Nation.Builder.com program. Az ilyen programok lehetővé teszik, hogy megadott szempontok alapján az interneten érdeklődő személyek adatait, facebookos megnyilvánulásait egy adatbázisba tömörítsék, és így egy új virtuális közösséget hozzanak létre.
Ez még nem pártszervezet, és az internetes érdeklődő nem párttag. Ez pontosan olyan véletlenszerű találkozás, mint amilyenre az utcán, egy kitelepülésen sor kerülhet. Ha egy kórház elé szervezünk kitelepülést, akkor nyilvánvalóan olyan embereket szólítunk meg, akik az egészségügyi szolgáltatásban érdekeltek. Az utcai kitelepüléseken feljegyezzük az érdeklődők adatait, adatbázist képezünk.
A munka ezután kezdődik. Akár az utcán, akár az interneten alakítjuk ki az ismerősi körünket, a meggyőző, párttaggá nevelő munkát el kell végezni.

Képesek vagyunk-e mi is erre?

Vessünk egy pillantást a mi munkáspárti valóságunkra! Mi is gyűjtünk kapcsolatokat, az utcai kitelepüléseken, a választási ajánlásgyűjtés során. A gond ott van, hogy a beérkező adatokat nem rendezzük, ezért elkallódnak. A beérkezett adatokat nem elemezzük, és nem építjük fel a tudatos pártépítési tervet. Természetesen vannak tiszteletre méltó kivételek, de ezek a ritka esetek.
A munkáspárti internetmunka ma nagyon alacsony szinten van. Tagjaink nem használják a közösségi oldalakat tudatos kapcsolatépítésre. A legtöbbször nem is tudják, hogy ilyenre is jó az internet. Tagjaink ismerősként visszaigazolnak nagyon sok embert, de nincs velük tudatos munka.
Mondhatni persze, hogy jó a belga elvtársaknak, ők fiatalabbak. Ez részben igaz, de tény, hogy a belga pártban is vannak idősek. Tény az is, hogy a PTB előbb kezdte a tudatos pártépítés módszereit alkalmazni. De egyszer mindent el kell kezdeni!
Csak egy példa. A Munkáspárt küldöttsége 2015-ben járt Belgiumban. A párt médiaközpontjában akkor azt mondták, hogy filmes anyagokat nem készítenek, mert jót nem tudnak csinálni, rosszat pedig nem akarnak. Azóta megtanulták és csinálják is. Nekünk is ezen az úton kell haladnunk.

Szólj hozzá!