Mibe kerül az igazság?

Igazságérzetünk alapján azt mondanánk, hogy az igazságnak nincs ára, azért nem lehet pénzt kérni. De ez nem így van! A kapitalizmusban minden áru és mindennek ára van.

Megszületett a jogi ipar

A rendszerváltás után az emberek jogot kaptak arra, hogy bármilyen döntés ellen bírósághoz forduljanak, de az esetek túlnyomó többségében csak ügyvédeken keresztül. A jogi rendszert olyan bonyolulttá tették, olyan gyakran változik, hogy az átlagember nem is tud eligazodni.

A rendszerváltás után megszületett a jogi ipar. A jogrendszer bonyolultsága és a kötelezővé tett ügyvédi részvétel miatt az embereknek, mint fogyasztóknak nincs más lehetőségük, igénybe kell venniük a jogi ipar szolgáltatásait.

A jogi ipar egyik alapeleme az ügyvédség. Az emberek az ügyvédeken keresztül kénytelenek intézni ügyes-bajos dolgaikat. Nem minden ügyvédi iroda egyformán jövedelmező, de sok ügyvéd nagyon szépen megél a kapitalizmus adta lehetőségekből.

Ügyvédek a szocializmusban is voltak, és nem éltek rosszul. A szocializmusban azonban az emberek jobban számíthattak az állam közvetlen segítségére. Az állam sok ügyet maga elrendezett az emberek érdekében.

Az állami és önkormányzati szervek ma adnak ugyan jogi segélyt és támogatást, de ez messze nem elegendő ahhoz, hogy az emberek érdekei érvényesüljenek. A jogi eljárás, az ügyvéd sokba kerül. Sok ember nem engedheti meg magának. Sokaknak nincs elég pénzük egy-egy ügyet végig vinni. Győz a hatalom és a pénz, veszít a nép és az igazság.

Mi mibe kerül?

Vegyük néhány átlagos ügyvédi iroda átlagos árajánlatát! Egy átlagos ingatlanügyben az első konzultáció minimum 20 ezer forint. Az átlagos óradíj a további ügyintézésnél 35 ezer. A szerződések alapdíja 50 ezer forint. Ha gond van az ingatlannal, máris 80-100 ezer forint. Ehhez jön még az ingatlan értékének 0,5-1,5 százaléka.

Egy sima válóperes papír megírása 20 ezer forint és plusz a munkadíj. A perben való képviselet mindig egyedi megállapodás függvénye. Mennyit ér meg a válás az illetőnek.

Ha az ügyvéd polgári eljárásban képvisel bennünket, úgy a megbízás 70 ezer. Ha per is van, akkor máris 200 ezer. Minden tárgyalás esetén alkalmanként minimum 70 ezer forint számlázható. A fellebbezés már húzósabb, minimum 150 ezret kell fizetni. A büntetőügyek külön kategóriát jelentenek. Ott az ár bármennyi lehet. Természetesen mind ehhez hozzájön még 27 százalékos ÁFA.

Legtöbben hozzáteszik, hogy a megbízás teljesítésével járó készkiadásokat (pl. illeték, posta ktg., vidéki utak költségei stb.) a munkadíjon felül fizetik „tisztelt ügyfeleim”.

A bíróság megállapítja a perköltséget is. A bíróság is része a jogi iparnak. Az igazságot ők se adják ingyen. Például a polgári peres eljárás illetékét a keresettel érvényesített követelés értéke alapján számítják ki és ezt nevezik pertárgyértéknek. Az illeték mértéke a pertárgyérték 6%-a, de legalább 15 ezer forint, legfeljebb 1,5 millió forint. Ha az eljárás tárgyának értéke a fentiek szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja: a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 250 ezer forint, középszinten már 350 ezer. Az ítélőtáblánál egy fellebbezés cirka 400 ezer. Feljebb már ne is menjünk!

Sorolhatnánk tovább a példákat, melyeket valamennyien jól ismerünk. A mai igazságügyi rendszer nem szolgáltat igazságot, csak törvényt, és még az is sokba kerül. És akkor még nem beszéltünk azokról, akik pénz hiányában nem is jutnak el a bíróságokig.

Szólj hozzá!