Rendszerváltás plusz NATO egyenlő: háború

Magyarországon 30 éve van kapitalizmus. 1999 óta, azaz 21 éve tagja vagyunk a NATO-nak. Magyarország az elmúlt harminc évben a tőkés nagyhatalmak szinte minden háborújának részese. Rendszerváltás plusz NATO egyenlő: háború!

1999, Jugoszlávia

1999 márciusában a NATO megtámadta Jugoszláviát. A cél a független politikát folytató Slobodan Milosevic elnök megbuktatása, a tőkés rendszerváltás befejezése, a Balkán akkor legerősebb országának, Jugoszláviának a megsemmisítése.
Magyarország részese volt a háborúnak. Taszár amerikai légibázis volt. A magyar vasutak és közutak a NATO rendelkezésére álltak.
A balkáni háborúnak ugyan vége, de béke nincs. A háború bármely pillanatban újra kirobbanhat.
Koszovót elszakították Szerbiától. A formálisan független Koszovó NATO-megszállás alatt van, s ebben magyar katonák is részt vesznek. Bosznia-Hercegovina az EU ellenőrzése és irányítása alatt működő állam. Területén megszálló csapatok vannak, köztük magyar katonák is.

2001-től Afganisztán

A kapitalizmusban a legnagyobb profitot hozó gazdasági ágazatok a hadiipar, a gyógyszeripar, a kábítószer kereskedelem. Afganisztán mind három ok miatt fontos az USA-nak. Innen származik a világ ópiumtermelésének 90 százaléka, ami óriási pénzeket hoz az amerikai tőkének. Ennek biztosításához fegyverek kellenek, ami életben tartja a hadiipart. A háború és a kábítószerfogyasztás miatt megbetegedett katona pedig a gyógyszeriparnak hoz óriási hasznot.
Magyarország katonákkal vesz rész az afganisztáni háborúban, noha semmilyen nemzeti érdek nem fűződik hozzá. Sok más NATO-állam már kivonult Afganisztánból, a magyar kormányok újra és újra a maradás mellett döntenek.

2003, Irak

Az USA és Nagy-Britannia azzal vádolta Szaddam Huszein iraki elnököt, hogy Irakban tömegpusztító fegyvereket állítanak elő. 2003-ban ezért háborút indítottak Irak ellen. Husszeint megdöntötték, de tömegpusztító fegyvereket nem találtak. A háború sok ezer áldozatot követelt és mérhetetlen szenvedést okozott az ott élőknek. Megsemmisült az ősi arab kulturális emlékek jelentős része.
Irak formálisan független állam, de területén amerikai és más külföldi csapatok állomásoznak, Magyarország mind a mai napig katonákat küld Irakba, úgymond az iraki hadsereg kiképzésére.

2011, Szíria

Az elmúlt időszak egyik legmocskosabb háborúját kezdték 2011-ben az USA és szövetségesei. A tőkés nyugatnak nem tetszik Bassár el-Aszad szíriai elnök, aki független Szíriát akar, és nem hajlandó alávetni magát az amerikai érdekeknek. Szíria kiemelten fontos ország, mert a térséget vízzel ellátó források jelentős része innen ered.
A nyugat polgárháborút provokált Szíriában, és az Aszad-ellenes erők oldalán beavatkozott a háborúba. Aszad mellett azonban Oroszország állt ki, amely érdekelt az amerikai befolyás visszaszorításában. A szíriai háborúban mind az USA, mind Oroszország kipróbált új rakétafegyvereket. Begyakorolta a légierő, a haditengerészet és a különleges szárazföldi erők együttes alkalmazását. A háború során új anyagokat, új technikákat próbáltak ki.
A szíriai háború következménye volt a tömeges migráció megjelenése Európában. A háború miatt több millió szír hagyta el az országot. Közülük 3,5-4 millió ma Törökország területén él. 2015 óta sok ezer szíriai és más arab menekült jutott be az Európai Unióba, és százezrek igyekeznek oda. A migráció elviselhetetlen terhet ró az európai társadalmakra.

Háború Oroszország ellen?

Még nem indult el, de az előkészületek már folynak. 2014-ben Oroszország elfogadta a Krím-félsziget lakosságának népszavazáson kinyilvánított szándékát, hogy csatlakozzon Oroszországhoz. Az USA és szövetségesei válaszul szankciókat vezettek be Oroszország ellen és jelentős amerikai és más NATO-erőket telepítettek Kelet-Európába, közel Oroszország határaihoz.
A nyugat igyekszik Ukrajnát is beolvasztani a NATO-ba és az EU-ba. A nyugati tőke szándékai itt beleütköznek az orosz tőke érdekeibe, amely jelentős befolyással rendelkezik a térségben. A nyugati politika fenyegetést jelent Oroszország számára is.
Az USA és szövetségesei az egyre erősödő Oroszországot akarják visszaszorítani. Az USA Kelet-Európában begyakorolja csapatok nagy távolságra történő szállítását, a más NATO-országokkal való közös hadműveleteket. Megismeri és elsajátítja a kelet-európai hadszíntér sajátosságait, a közúti és vasúti szállítás lehetőségeit. Kiépíti a csapatok utánpótlásának és ellátásának intézményeit. A katonai szembenállás szintje nő, a háború egyre közelebb kerül.
Magyarország részt vállal a NATO Oroszország elleni katonai terveiben. 2019-ben a magyar kormány az USA nyomására aláírta az új magyar-amerikai védelmi megállapodást, lehetővé tette amerikai csapatok lényegében szabad mozgását magyar területen. Székesfehérváron NATO hadosztályparancsnokság épül ki, Szolnokon pedig a különleges rendeltetésű egységek vezetési pontja. Pápán bővítették a NATO stratégiai légi szállítási bázisának kapacitását. Magyarország ily módon belekeveredhet egy Oroszország elleni háborúba, amelynek Magyarország csak vesztese lehet.

A háború szenvedést és pusztuláshoz az embereknek. A háborúkat nem a szeretet vagy a szolidaritás hiánya idézi elő, hanem a tőke érdeke. A tőke pénzt, piacokat akar, és ezért bármire kész, még háborúra is.

Mi állíthatja meg a tőkét? A béke, a szeretet hirdetése? Nem, ez segít, de kevés! A tőkét a népek, a dolgozó emberek ellenállása, harca állíthatja meg. Az emberekben nő a félelem, hogy mi lesz Ukrajnában, a Balkánon. Egyre többen mondják: nem akarunk amerikai katonákat, nem akarjuk a NATO-t, nem akarjuk a fegyverkezést.

A háborút mi akadályozhatjuk meg. A tőkének látnia, tudnia kell, hogy a dolgozó emberek milliói fognak ellene emelkedni, ha háborút robbantanak ki. A dolgozó emberek milliói fognak a milliárdosok, a szupergazdagok ellen fordulni, hogy megmentsék a pusztulástól önmagukat, családjukat, országukat.

Szólj hozzá!