Manapság iskolában, médiában, hivatalos közlésekben csak azt hallani, hogy harminc éve a szocializmust fel kellett számolni, mert nem működött, akadályozta a magyar emberek gyarapodását, nem engedte, hogy Magyarország a fejlett országok közé kerüljön. A mai hivatalos vélekedés szerint 1989 a magyar nép közakaratát fejezte ki.
Harminc évvel az események után bátran mondhatjuk, hogy a szocializmus megszüntetését és a kapitalizmus bevezetését semmilyen gazdasági ok nem indokolta. A magyar gazdaságban voltak gondok, de nem volt leküzdhetetlen válságban.
A rendszerváltás előtt két szakaszt látunk a magyar gazdasági fejlődésében. Az 1970-es évekig dinamikusan, évi átlag 5,7 százalékkal nőtt a GDP. 1975-től, az olajárak és más nemzetközi tényezők hatására a hazai fejlődés lelassult, de még így is évi 2,3 százalékkal nőtt.
A magyar ipar 1960-80 között évi 6,3 százalékkal nőtt. 1980-ban a körülmények romlása miatt a fejlődés lelassult, de így is évi 5,9 százalékkal nőtt egészen a rendszerváltásig.
A magyar mezőgazdaság azokban az évtizedekben jutott a csúcsra. Bőségesen ellátta az ország lakosságát hússal, zöldséggel, gyümölccsel, kenyérrel és bőven jutott exportra is. A magyar falu fejlődött, gazdagodott.
A bruttó államadósság az 1970-es évektől 1989-re 2 milliárdról 20 milliárd dollár fölé emelkedett, de a GDP arányos államadósság csak 50% körül mozgott, vagyis a probléma kezelhető volt.
A rendszerváltás nem forradalom volt, sem a magyar nép közös akarata. A nyugati tőkés körök fogtak össze a magyar értelmiség szocializmusellenes köreivel és a hatalmon lévő párt-és állami vezetők megalkuvó részével.
A trükk hármas volt. Egyrészt, a nehézségeket felnagyították és úgy adták elő, mintha Magyarország mély válságban lenne, és innen csak egy kiút van, a kapitalizmus bevezetése. Másrészt, nem beszéltek kapitalizmusról, csak Európáról, demokráciáról, vállalkozási szabadságról.
Harmadrészt, nem volt erőszak, nem voltak utcai csatározások, az emberek többsége nem ismerte fel, hogy a szocializmus fog eltűnni.
A tőkés rendszerváltás a nemzetközi tőke és a magyar tőkés körök érdekeit szolgálta, amelyek ily módon lehetőséget kaptak a magyar gazdaság privatizálására, a társadalmi tulajdon megszerzésére.
Ki nyert a rendszerváltáson?
A magyar rendszerváltás fő nyertesei a nemzetközi tőke, elsősorban a német, osztrák, amerikai tőke.
- Magyarország a NATO és az Európai Unió része lett, ahol minden alapvető kérdésben a NATO és az EU érdekei érvényesülnek.
- A külföldi tőke megszerezte a magyar nemzeti ipar stratégiai ágazatait, többek között a cukorgyártást, az élelmiszeripart, a gyógyszergyártást.
- A külföldi tőke a hazai termelés felszámolása, illetve jelentős korlátozása miatt megszerezte a magyar piac jelentős részét az élelmiszerellátásban, a kiskereskedelemben, a szórakoztató iparban stb.
- A külföldi tőke számára Magyarország ideális terület lett. Az ország politikailag stabil, nincsenek sztrájkok, tüntetések. A munkaerő színvonala jó, a munkabérek alacsonyak, számottevő a magyar állami támogatás, tehát a külföldi tőke jelentős profitra tesz szert.
A rendszerváltás nyertesei a magyar tőkés körök.
- Kialakult a magyar milliárdosok és szupergazdagok köre.
- Elindult a vállalkozókból, értelmiségiekből, állami alkalmazottakból, szabad foglalkozásúakból álló középosztály kialakulása.
