Menü Bezárás

Prioritások a koronavírus idején

A szerző Uli Brockmeyer, a Luxemburgi Kommunista Párt vezetésének tagja, a Lëtzebuerger Vollek című újság munkatársa. Az eredeti cikk ebben a lapban jelent meg.

A koronavírus-járvány idején be kell rendezkednünk az új helyzetre, megkedvelt szokásaink egyikéről-másikáról le kell mondanunk, védekeznünk kell a fertőzéssel szemben, tekintettel kell lennünk embertársainkra, a kívülről érkező tanácsokat alaposan mérlegelnünk kell és el kell fogadnunk őket, amennyiben értelmesnek tűnnek és az élet is igazolta őket. Így védhetjük meg saját egészségünket, sőt szélsőséges esetben biztosíthatjuk túlélésünket, és így kapunk komoly esélyt arra, hogy megerősödve, új ismeretekkel kerüljünk ki a válságból.

Ilyen mélységesen emberi, logikus és sikert ígérő utat kellene az egész társadalomra kiterjeszteni, feltéve persze, hogy a társadalom maga kész erre. Ami az Európai Uniót illeti, bőségesen vannak kétségeink. Ez a szövetség olyan államokból áll, amelyeket nem azért hoztak létre, hogy a lakosság többségét, más szóval a munkájukból élő emberek többségét védjék és képviseljék. A tőkésállamok az uralkodó osztály érdekeit képviselik, azaz a bankok és nagyvállalatok tulajdonosait, Marx szavaival élve a legfontosabb termelőeszközök birtokosait. Az állam maga is, és ezt is tudjuk Marxtól, az uralkodó osztály hatalmi eszköze.

A tőkés kormányok kiéheztették az egészségügyet

Ezek az államok hozták létre az Európai Uniót, amely egyre inkább az ő olyan hatalmi eszközükké vált, amely multinacionális szinten átveszi a hatalmi eszköz funkcióit. Ez és csak ez a funkciója határozza meg az Európai Unió egész politikáját. Minden döntés, minden új fejlődés alá van rendelve a kapitalizmus alaptörvényének. Ez a törvény pedig úgy szól, hogy semmi olyan sem történhet, ami nem a tulajdonosok profitját biztosítja és növeli.
A mostani koronavírus-válság is ezt bizonyítja. Az egyetlen kérdés, amelyben az EU vezetése vita nélkül dönteni tudott, az a bankok és nagyvállalatok működésének biztosítása. Évtizedeken át kilyuggatták és leépítették a szociális vívmányokat, a közszolgáltatásokat a magántőke érdekében vagy leépítették, vagy a felismerhetetlenségig visszafejlesztették. Most pedig csak azzal törődnek, hogy a nagyvállalatokat és bankokat megmentsék egy olyan új válság következményeitől, amely már most nagyobb hatást gyakorol, mint a tíz évvel ezelőtti gazdasági és pénzügyi válság, amely egyébként még most is érződik.

Az EU vezetői a bankok szolgálatában

Ez az Európai Unió most versenyre kel az Egyesült Államokkal, hogy ki tud nagyobb milliárdos összegeket adni a bankoknak. A válság által leginkább érintett országokkal és térségekkel való szolidaritásról szó sem lehet, mivel ilyen struktúrákat nem hoztak létre. Az Európai Unió teljesen érzéketlen a szenvedések iránt és ez végleg lerántja a leplet az EU állítólagos humanizmusáról. Ehhez még vegyük hozzá, hogy az Európai Uniót szinte szét feszíti a vágy, hogy kiterjessze befolyási övezetét, megszerezzen két balkáni államot, arra hivatkozva, hogy szerintük ott „erősödik Oroszország és Kína befolyása.”

Az EU „videócsúcsán” nem sokat lehetett hallani az emberéletek megmentéséről, a betegség megfékezéséről, a járvány továbbterjedésének megakadályozásáról, mint ahogyan arról sem, hogy miként építik újjá az egészségügyet, amelyből majd minden tagállamban végzetesen kispórolták a pénzt. Ezen a helyzeten az sem fog lényegesen változtatni, ha véget ér az EU-vezetők által kiszabott kéthetes gondolkodási idő. Az Európai Uniót nem azért hozták létre, hogy az emberek életéért és egészségéért tegyen. Feladata a bankok jólétének biztosítása. Ezen a tényen az Európai Unió reformja se változtatna. Minél előbb megszüntetik az Európai Uniót, annál jobb lesz nekünk, valamennyiünknek.

Vélemény, hozzászólás?