Menü Bezárás

„Tetteiket a nép szívébe véste”

„Tetteiket a nép szívébe véste, és addig élnek, amíg él a nép.” – írta Várnai Zseni az antifasiszta ellenállás hőseiről. Manapság, amikor folyik a Horthy-rendszer tisztára mosása, emlékeznünk kell azokra, akik fegyvert fogtak a Horthy-rendszer, a háború ellen.

Harc a megszállók ellen

1944. március 19-én Németország megszállja Magyarországot. A németek magyar területen akarják feltartóztatni a szovjet csapatokat. Fontos céljuk volt annak megakadályozása, hogy Magyarország Romániához hasonlóan kiugorjon a háborúból. A németeknek nagy szükségük volt a magyar gazdaság kapacitásaira is. Végül, de nem utolsósorban Hitler célul tűzte ki Magyarországon a zsidókérdés „végső megoldását”.

1945. február 13-ig Budapest urai még a német csapatok. Parancsnokuk az akkor 56 éves Karl von Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführer és a Waffen SS tábornoka. Rá nem túl jó jövő vár. 1945 tavaszán fogságba esik, és 25 év kényszermunkára ítélik. 1955-ben szabadul. 1971-ben békés polgárként autóbalesetben hal meg.

Már március 19-én Budapestre érkezik egy speciális alakulat, az Einsatzgruppe, amely a Gestapo, az SD (Biztonsági Szolgálat) mintegy hatszáz munkatársából áll. Parancsnoka Hans-Ulrich Geschke SS-Oberführer, Prága egykori Gestapo-főnöke. Geschke ekkor 37 éves, a háború végén nyoma vész. Az ő szervezeti alárendeltségében van Otto Adolf Eichman SS-Obersturmbannführer, a zsidódeportálás szervezője. 1962-ben az izraeli titkosszolgálat majd elfogja, elítélik és kivégzik.

1944-ben a németek pillanatok alatt őrizetbe veszik a veszélyesnek ítélt szociáldemokrata parlamenti képviselőket, újságírókat, zsidó nagyiparosokat, rendőri és katonai vezetőket. Köztük van Bajcsy-Zsilinszky Endre, aki fegyverrel védekezik.

„Pusztítsátok őket tűzzel-vassal!”

A Kádár János vezette Békepárt kiadja a jelszót: „Ne legyen se éjjele, se nappala hazánk földjén a német megszállóknak! Gyújtsátok rájuk a házát, pusztítsátok őket tűzzel-vassal!” A Békepárt 1944. áprilisi röpirata külön a munkássághoz fordul: „A magyar munkás létérdeke: harc a német megszállók ellen.”
Ne termeljetek a németeknek! Sztrájkoljatok! Szabotáljatok! – hívnak fel a párt röplapjai május elsején. A párt saját újságot is kiad a szüneteltetett Szabad Nép helyett, Béke és Szabadság címmel. Szerkesztője Ságvári Endre.

Ságvári ekkor 31 éves. Jogi egyetemet végzett. A 30-as évek közepétől kerül kapcsolatba a szociáldemokratákkal, majd hamarosan a kommunistákkal. Részese minden nagy megmozdulásnak. 1942. március 15-én ott van a Petőfi szobor előtti nagy tüntetésen. 1944 nyarán bukkannak nyomára a csendőrök, és július 27-én lelövik. „Ságvári Endre úgy halt meg, ahogy élt: harc közben. Utat mutatott életével – példát mutat most halálával. Fegyverrel kell szembeszállnunk a bérgyilkos söpredékkel, amely a terror és a népcsalás minden eszközével taszítja sírba nemzetünket!” – olvasható a Békepárt röpiratában.

1944 őszére a Békepárt betölti történelmi hivatását. A kommunista erők Magyar Kommunista Párt (MKP) néven lépnek a közvélemény elé. A név mindent kifejez. Olyan pártról van szó, amely magyar, a magyar nép érdekeiért küzd, de a jövőt a kapitalizmus megszüntetésében, a szocializmusban látja.

Az MKP Katonai Bizottsága megkezdi a 3-6 főből álló akciócsoportok szervezését. A fő felelős Fehér Lajos, 27 éves történelem-latin szakos tanár. Szeghalmon (Békés megye) született, földművescsaládban. A debreceni református kollégium latin-történelem szakán szerzett tanári diplomát. 1937-től tagja a Márciusi Frontnak. A felszabadulás után fontos részt vállal a magyar mezőgazdaság fejlesztésében. Tagja a párt vezetésének, sokáig miniszterelnök-helyettes.

Gömbös szobra a robbantás előtt és után

Szeptemberben alakul meg a Marót-csoport élén Padányi Mihállyal. Ők robbantják majd fel a Gömbös-szobrot.

1944. szeptemberétől működik a Szír-csoport. Vezetője Wein-berger Dezső, fedőnevén Szír.Kézigránátos akciókat hajtanak végre német egységek ellen. A budapesti 32-esek terén felrobbantják a nyilasok Hűség Házát. Weinberger mindössze 18 éves. 1943-tól tagja a KMP-nek. 1944 októberében eltűnik, vélhetően hősi halált hal. A csoport tagja Csillik Gábor is, aki decemberben lebukik. Kegyetlenül megkínozzák, de nem árulja el társait. Csillik 19 éves, 1945 után rendőrségi pályára kerül. 1957-1980 között Csepel rendőrkapitánya. A Szír-csoport utolsó nagy akciója a budapesti Metropol Szálló felrobbantása, amely az SS egyik központja ebben az időben. 1944 november 22-én Csillik, Weinberger és Fürst Alfréd 4 darab 3 kilós ekrazitcsomaggal felrobbantja a szállodát. 19 SS-tiszt hal meg.

Ekkoriban jön létre a Laci-csoport. Vezetője a 23 éves lakatos, Jamrich Mihály, fedőneve Laci. A háború után a Belügyminisztériumban dolgozik. A csoport röpcédulákat terjeszt, német egységeket támadnak meg. Sikeres robbantást hajtanak végre a körvasúton, Rákosrendezőn és Zuglóban.

Baloldali fiatalokból szerveződik a Ságvári Partizáncsoport. Vezetője a 25 éves Turcsányi Lajos. A felszabadulás után Néphadsereg ezredese lesz. 1945 januárjában felrobbantják a Köröndre telepített légvédelmi löveget.

1944. december 4-6-án a csepeli munkások megakadályozzák a község kiürítését. Ugyancsak decemberben az ellenállók bombát robbantanak a Magyar Művelődés Házában (ma Erkel Színház) rendezett nyilas gyűlésen. 1945. január 9.-én újpesti partizánok felrobbantják a nyilas-házat. Vezetőjük Földes László 34 éves asztalossegéd. A felszabadulás után számos párt- és állami tisztséget tölt majd be.
Keletről jöttek

A háború utolsó időszakában a szovjet vezetés dönt arról, hogy a Szovjetunióban élő politikai emigránsokból és hadifoglyokból partizánegységeket hoznak létre. Tagjaikat politikai és katonai képzésben részesítik.

1944 augusztusában születik meg a Rákóczi Partizánegység. 18 magyar és 5 orosz tagja van. Parancsnoka Uszta Gyula. Munkács környékén tevékenykedne, több száz fasiszta katonát semmisítenek meg. Uszta ekkor 30 éves. A szovjet fronton esett hadifogságba. Itt lesz a Kommunista Párt tagja. A felszabadulás után majd fontos tisztségeket tölt be a Magyar Néphadseregben.

Máramarossziget térségében harcol a Dékán-partizáncsoport. Vezetőjük Dékán István, 25 éves, szinte hadifogolyból lett partizánparancsnok. A háború után az Államvédelmi Hatóság kémelhárító osztályát vezeti. 1953. júliustól a belügyminiszter helyettese. 1956 után, mint a Rákosi-rendszer ismert alakját kizárják a politikai életből. Később a Hotel Silvanus igazgatójaként dolgozik.

Szlovákia területén Nógrádi Sándor vezetésével tevékenykedik magyar partizáncsoport. Nógrádi az idősebb nemzedékhez tartozik. Ekkoriban már 50 éves, nagy munkásmozgalmi tapasztalattal. A felszabadulás után a Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke lesz. Kádár János oldalán vesz részt az 1956-os eseményekben. Egy ideig az MSZMP agitációs és propagandaosztályát vezeti, majd a Mao Ce-tung vezette Kínában képviseli Magyarországot.

A megszállók

1944 szeptemberében alakul egy ejtőernyős osztag, melynek parancsnoka később bevonul a történelembe. Igen, ő Maléter Pál hadnagy. 27 éves, evangélikus értelmiségi családban született, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát végzi el. 1944-ben szovjet fogságba kerül, és átáll. A felszabadulás után a Néphadsereg ezredese. 1956 őszén Nagy Imre kormányában elvállalja a honvédelmi miniszter tisztségét. Nyíltan a szocializmus ellen fellépő erők oldalára áll. 1958-ban halálra ítélik és kivégzik.

Vélemény, hozzászólás?