Boldog anyák napját!

„Rád gondolok, kávédra, könnyeidre”

Május első vasárnapján, 3-án az édesanyákat köszöntjük, és természetesen a nagymamákat, a dédnagymamákat is. A mostani ünnep szokatlan. A járvány miatti vészhelyzet, a karantén miatt nem mindenki találkozhat szeretteivel, talán még a virággal is óvatosan kell bánni. De senki sem foszthat meg bennünket az ünneptől, s attól, hogy e napon rájuk gondoljunk.

Az anyák napja életünk szerves része lett. Amerikában találták ki, de jó, hogy Európa is átvette. Magyarországon először 1925. március 8-án – a nemzetközi nőnapon – rendezte meg Kőbányán, a MÁVAG művelődési házában a Simor (ma Vajda Péter) utcai iskola ifjúsági vöröskeresztes csoportja.

1928-ban gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter „a családi élet egészséges alapjának fejlesztése és az egyes családtagok közötti egyetértés érdekében” elrendelte az anyák napja megünneplését. Egy minisztériumi jelentés szerint „az 1930/31. tanév folyamán az ország valamennyi elemi népiskolájában megtartották az »Anyák napja« iskolai ünnepélyt az iskolai helyihatóságok, a szülők és a társadalom széles rétegeinek részvétele mellett.

A beérkezett jelentések egyértelműen megállapították, hogy az »Anyák napja« olyan intézménynek bizonyult, amely erkölcsnemesítő hatása mellett különösen alkalmas arra, hogy az iskola és a szülői ház közötti kapcsolatot a nevelés és oktatás eredményesebbé tétele érdekében szorosabbra fűzze.”

Az anyák napja, mint ünnep megmaradt a szocializmus évtizedei alatt is. Bővült szociális tartalma. A gyermekek, a család tisztelete mellett a szocialista társadalom gondoskodását és szeretetét is hivatott volt kifejezni.
A Munkáspárt minden évben kifejezi megbecsülését és tiszteletét az édesanyáknak, nagymamáknak. A május elsejei ünnepségeink sohasem múltak el anélkül, hogy ne adtunk volna virágot az édesanyáknak, ne köszöntük volna meg fáradozásukat és szeretetüket.

Kedves Édesanyák,
Nagymamák,
Dédnagymamák!

Fogadják el e pár szál orgonát szeretetünk jeléül és Kosztolányi Dezső szép versét! Boldog anyák napját!

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ANYA

Megláncoltál megint a karjaiddal,
anyám, anyám.
Reám raktad a gyöngeséged mázsás
bilincseit.
Most hordalak fájó lelkemben téged,
amint te hordtál.
Rád gondolok, kávédra, könnyeidre,
özvegyi fődre.
Veszekszem én veled és gondjaiddal,
foggal-körömmel.
Ha vidáman ballagnék egymagamban,
mellettem lépkedsz.
Első nő rég-elvesztett édenemből,
Éva leánya.
Gyötörsz te is, áldott s én mint gavallér,
sírva szeretlek.

Munkáspárti édesanyák, nagymamák, dédnagymamák

Szólj hozzá!