A 2010-ben kormányra került Fidesz ideológiája három pillérre épül: nacionalizmus, kereszténység, antikommunizmus. A Fidesz alapítói a szocializmus utolsó időszakának egyetemistái közül kerültek ki. Mozgalmuk önazonosságát a szocializmus elutasításában találták meg.
A Fidesz hatalomra jutva politikáját is az ideológiáját fenti három tételére építette, beleértve a kommunista-ellenességet is. A Fidesz vezetői úgy értékelték, hogy a magyar kapitalizmus még fiatal, számos problémával is küzd, s még élnek azok a nemzedékek, amelyek tanúi voltak a szocializmusnak. Nyugat-Európa társadalmai nem ismerik közvetlenül a szocializmust, ezért ott kicsi a valószínűsége annak, hogy a kapitalizmus léte veszélybe kerül. De Magyarországon és a korábbi európai szocialista országokban ez a veszély nagyon is valós.
Ebben megerősítették őket a 2008-as világválság következményei. Akkor Görögországban, Portugáliában és másutt százezrek mentek az utcára, és léptek fel nem csak a kormányok, de általában a kapitalizmus ellen. A Fidesz vezetése célul tűzte ki, hogy „Magyarországból nem lesz Görögország”, megakadályozzák, hogy a magyarországi nehézségek, az akkori tömeges elégedetlenség megingassa a kapitalizmust Magyarországon. Ennek érdekében a Fidesz kormánya három irányban cselekedett. Egyrészt, elkezdtek adni az embereknek. Senkinek sem annyit, amennyi kell, de eleget ahhoz, hogy az emberek ne menjenek az utcára. Másodszor, megszigorították a sztrájktörvényt, majdnem lehetetlenné téve tömeges sztrájkok kialakítását. Harmadszor, teljes erővel hozzáláttak az emberek tudatának manipulálásához.
A Fidesz ezért elhatározta, hogy kitépi azokat a gyökereket, amelyek a mai társadalmat a szocializmus időszakához kötik. Ennek alapján születtek jogi intézkedések, többek között az új alaptörvény elfogadása, a korábbi rendszerhez kötődő elnevezések használatának tilalma és sok más. Az antikommunizmus szellemében alakították át az oktatási rendszert, és ez vezérli a médiát is.
A Fidesz jelentős újítása volt, hogy kialakított egy új intézményrendszert, amely már nem propaganda szinten, hanem úgymond tudományos szinten dolgozza fel a szocializmus évtizedeit. Úgy is mondhatjuk, hogy a tudomány erőit, az állam pénzügyi eszközeit az antikommunista ideológia szolgálatába állította. A jelentős számú kutató megnyerése, a széles anyagi bázis, a magas fokú hivatalos elismertség a fiatalok szemében hitelessé teszi ezt a munkát, és azt a látszatot kelti, hogy a társadalom most végre megtudja az igazságot a szocializmusról. A valóságban állami eszközökkel, magas technikai színvonalon folyik a történelemhamisítás, a múlt tudatos felszámolása, az emberek manipulálása.
Ennek részeként 2013-ban hozták létre a Nemzeti Emlékezet Bizottságát. Elnökét és két tagját az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel, egy-egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügy-miniszter nevez ki. Megbízatásuk kilenc évre szól, és egyszer megújítható. Tag csak az lehet, aki 1972. február 14-e után született, azaz a III/III-as alosztály megszüntetését követően lett nagykorú.
Az elnök államtitkári, a tagok helyettes államtitkári fizetést kapnak. A bizottság tényállításai bíróságon nem támadhatók, tagjai nem felelősségre vonhatók az általuk közölt tény vagy vélemény miatt. Ennek az intézmények elnöke, államtitkári fizetéssel Földváryné Kiss Réka.
Földváryné Kiss Réka, államtitkári fizetéssel.
