Intézményesített történelemhamisítás

A 2010-ben kormányra került Fidesz ideológiája három pillérre épül: nacionalizmus, kereszténység, antikommunizmus. A Fidesz alapítói a szocializmus utolsó időszakának egyetemistái közül kerültek ki. Mozgalmuk önazonosságát a szocializmus elutasításában találták meg.

A Fidesz hatalomra jutva politikáját is az ideológiáját fenti három tételére építette, beleértve a kommunista-ellenességet is. A Fidesz vezetői úgy értékelték, hogy a magyar kapitalizmus még fiatal, számos problémával is küzd, s még élnek azok a nemzedékek, amelyek tanúi voltak a szocializmusnak. Nyugat-Európa társadalmai nem ismerik közvetlenül a szocializmust, ezért ott kicsi a valószínűsége annak, hogy a kapitalizmus léte veszélybe kerül. De Magyarországon és a korábbi európai szocialista országokban ez a veszély nagyon is valós.

Ebben megerősítették őket a 2008-as világválság következményei. Akkor Görögországban, Portugáliában és másutt százezrek mentek az utcára, és léptek fel nem csak a kormányok, de általában a kapitalizmus ellen. A Fidesz vezetése célul tűzte ki, hogy „Magyarországból nem lesz Görögország”, megakadályozzák, hogy a magyarországi nehézségek, az akkori tömeges elégedetlenség megingassa a kapitalizmust Magyarországon. Ennek érdekében a Fidesz kormánya három irányban cselekedett. Egyrészt, elkezdtek adni az embereknek. Senkinek sem annyit, amennyi kell, de eleget ahhoz, hogy az emberek ne menjenek az utcára. Másodszor, megszigorították a sztrájktörvényt, majdnem lehetetlenné téve tömeges sztrájkok kialakítását. Harmadszor, teljes erővel hozzáláttak az emberek tudatának manipulálásához.

A Fidesz ezért elhatározta, hogy kitépi azokat a gyökereket, amelyek a mai társadalmat a szocializmus időszakához kötik. Ennek alapján születtek jogi intézkedések, többek között az új alaptörvény elfogadása, a korábbi rendszerhez kötődő elnevezések használatának tilalma és sok más. Az antikommunizmus szellemében alakították át az oktatási rendszert, és ez vezérli a médiát is.

A Fidesz jelentős újítása volt, hogy kialakított egy új intézményrendszert, amely már nem propaganda szinten, hanem úgymond tudományos szinten dolgozza fel a szocializmus évtizedeit. Úgy is mondhatjuk, hogy a tudomány erőit, az állam pénzügyi eszközeit az antikommunista ideológia szolgálatába állította. A jelentős számú kutató megnyerése, a széles anyagi bázis, a magas fokú hivatalos elismertség a fiatalok szemében hitelessé teszi ezt a munkát, és azt a látszatot kelti, hogy a társadalom most végre megtudja az igazságot a szocializmusról. A valóságban állami eszközökkel, magas technikai színvonalon folyik a történelemhamisítás, a múlt tudatos felszámolása, az emberek manipulálása.

Ennek részeként 2013-ban hozták létre a Nemzeti Emlékezet Bizottságát. Elnökét és két tagját az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel, egy-egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügy-miniszter nevez ki. Megbízatásuk kilenc évre szól, és egyszer megújítható. Tag csak az lehet, aki 1972. február 14-e után született, azaz a III/III-as alosztály megszüntetését követően lett nagykorú.

Az elnök államtitkári, a tagok helyettes államtitkári fizetést kapnak. A bizottság tényállításai bíróságon nem támadhatók, tagjai nem felelősségre vonhatók az általuk közölt tény vagy vélemény miatt. Ennek az intézmények elnöke, államtitkári fizetéssel Földváryné Kiss Réka.

Földváryné Kiss Réka, államtitkári fizetéssel.

Szólj hozzá!