2020 május 30

Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.

Trianon 100

Olyan országban születtem, amelynek 93 ezer négyzetkilométer volt a területe. Tanultunk Trianonról. Tudtuk, hogy Magyarország volt nagyobb is. Tudtuk, de elképzelni nehéz volt. A „Nagy Magyarország” eszméje a Horthy-rendszerhez kötődött, s mint ilyen nem tudott az új korban megkapaszkodni. Diáktársaim egy-egy átmulatott este után az éjszakába kiáltották: „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!” De valljuk be őszintén, a székely himnusz eléneklése inkább fiatalos csíny volt, mintsem politikai hitvallás.

A gimnázium harmadik osztálya után Horváth Antal tanár úr elvitt bennünket Erdélybe. Furcsa volt, külföldön vagyunk, Romániában, de magyarul beszélnek. Az erdélyi falu, ahol megállt a buszunk, szegényebb volt, mint a mi falvaink. Egy idős parasztember igazított bennünket útba. Nem volt mivel megköszönnünk, úgyhogy neki adtuk az Egri csillagokat, ami éppen nálunk volt. A bácsi elsírta magát. Akkor éreztem először, hogy a falu főterén ugyan román zászló lobog, de ez a föld magyar.

Trianon problémájával a rendszerváltás előtti utolsó években találkoztam élesben. Kádár János távozása után a kormányzó MSZMP vezetésében két erő uralkodott el. A globalisták, a világpolgárok, akik hittek abban, hogy elég levenni a vörös csillagot a parlament kupolájáról, s az új rend, a kapitalizmus minden gondunkat egy csapásra megoldja. Náluk messze hangosabbak voltak a nacionalisták, akik ugyanúgy szabadulni akartak a munkások és parasztok országától, csak éppen a nemzetre hivatkozva. Ők ketten ölték meg az egykori pártot.

Most itt vagyunk, Trianon századik évfordulójánál. Ma már lehet emlékezni a nemzeti tragédiára, és azt gondolom, hogy kell is. Trianonban földjeinket, honfitársainkat vették el, kiszolgáltatott országgá tettek bennünket.

Mondom, bennünket, magyarokat. De a nemzeti tragédia fájdalma ne tévesszen meg bennünket! A milliárdos is magyar, a dolgozó ember is magyar, mégsem közös a sorsunk. Nem egyformán éltük meg az EU-hoz való csatlakozást. És bármit is mondjon a hivatalos média, nem egyformán éljük meg a koronavírust sem.

Sok minden változott harminc év alatt, de a világpolgár és a nemzeti szemlélet ma is itt van velünk. Mi lenne jobb? Egy nagy európai államban élni, ahol nem az a lényeg, hogy magyar, német vagy éppenséggel afgán vagy, hanem az, hogy te szabad vagy, te mindent megtehetsz, és nem kell törődnöd azzal, hogy mi lesz a másikkal. Vagy ellenkezőleg, mindenki járja a saját útját, legyünk erős magyarok, erős németek, s erre építsük az új Európát.

Úgy tűnik, hogy e két út között kell választanunk. De a két út egy felé vezet. A világpolgár is, a nemzeti is olyan világot képzel el, ahol a pénz az úr. A globalizmus és a nacionalizmus két út a kapitalizmus megmentéséhez. Ők küzdenek egymás ellen, harcolnak a hatalomért, de leginkább küzdenek ellenünk, a dolgozó emberek milliói ellen.

A koronavírus sok ember szemét felnyitotta. Nem lehet jó az a rendszer, ahol az egészségügy pár nap alatt összeomlik. Sokan kezdenek el gondolkodni. Miért úszták meg könnyebben a kelet-európai országok? Azért, mert az ő kórházi rendszerük valaha az emberek szolgálatára épült ki, és nem azért, hogy profitot termeljen a tőkének. Azért, mert minden pusztító változás ellenére az orvosok és ápolók mentalitása más, mint a nyugatiaké. Azért, mert Európa keleti részében három évtizede még szocializmus volt.

Globalizmus vagy nacionalizmus? Világpolgárság vagy nemzeti út? Nem szabad e kettő között választanunk. A globalizmus elnyomja a dolgozó embert, a bankok rabszolgájává teszi. De úgy, hogy közben ígéretekkel lebeszéli arról, hogy harcoljon a tőke ellen. Minek is harcolni, ha van európai érdekegyeztetés? Minek sztrájkolni, ha lesz közös európai minimálbér?

A nacionalizmus a nemzeti érzéseinkre apellál, a nemzeti öntudatunkra és büszkeségünkre. Ne törődj azzal, hogy szegény vagy gazdag vagy, magyar vagy! Értelmetlen béremelésért, jobb munkakörülményekért harcba szállni! Arról nem is beszélve, hogy eszedbe ne jusson a szocializmus! Ha gazdagodhat a gazdag magyar, majd neked is több jut!

Mi oldja meg Trianont? Megélhetjük-e valaha, hogy visszaálljon az 1920 előtti világ? Nem tudjuk. De nem lenne igaz azt mondani, hogy nem lehetséges. A tőkésországok egymás elleni küzdelme gyökeres változásokat idézhet elő a világban. A háborúk, ne adj isten, hogy legyen, sok mindenre módot adnak. De a magyar politika háború nélkül is dönthet úgy, hogy a keleti nyitást nem kisegítő eszköznek tekinti, hanem a főcsapás irányának, és Oroszországot, Kínát, az Eurázsiai Uniót választja fő szövetségesének. Trianon megváltoztatásához nyugaton biztosan nem talál partnereket.

Trianon nem a népek akarata volt. A háborúban győztes tőkéscsoportok erőltették rá akaratukat a vesztes tőkéscsoportokra. Területet, vagyont vettek el, piacokat osztottak újra. Tették ezt a népek és nemzetek nevében. De a népek és nemzetek nem nyertesei, hanem elszenvedői voltak Trianonnak.

Képzeljünk el egy világot, ahol nem a pénz a döntő! Ahol nem az a lényeg, hogy egyik vagy másik tőkéscsoport profitot szerezzen, hanem az, hogy az emberek kielégítsék szükségleteiket. Ahol a nemzet nem más nemzetek rovására fejlődik, hanem a közös boldogulásért. Ahol a „bőség kosarából mindenki egyaránt vehet”, ahol anyanyelvétől függetlenül mindenki azonos jogokkal rendelkezik. A gordiuszi csomót az új közösségi társadalom vághatja át. Az új közösségi társadalom útján Trianon nem lesz több mint figyelmeztető tanulság az emberiség tőkés időszakából.

Nobel-békedíjat a kubai orvosoknak!

Nobel- békedíjat a kubai orvosoknak!

Kubai orvosok és ápolók segítették a korona vírus leküzdését a világ 24 országában. 26 ezer ember életét segítették megmenteni. A világ 59 országában évek óta jelen van a “Henry Reeve orvosi brigád”. A Munkáspárt támogatja azt a javaslatot, hogy a kubai orvosok mozgalma kapja meg a Nobel-békedíjat a COVID-19 elleni globális harchoz nyújtott hozzájárulásukért.

Nobel-békedíjat a kubai orvosoknak!
Nobel-békedíjat a kubai orvosoknak!
Nobel- békedíjat a kubai orvosoknak!
Nobel-békedíjat a kubai orvosoknak!
Nobel- békedíjat a kubai orvosoknak!
Nobel- békedíjat a kubai orvosoknak!
Nobel- békedíjat a kubai orvosoknak!
Nobel- békedíjat a kubai orvosoknak!
Nobel- békedíjat a kubai orvosoknak!
Nobel- békedíjat a kubai orvosoknak!

A rendszerrel van a baj, s ezt csak mi mondjuk

A rendszerrel van a baj, s ezt csak mi mondjuk

Olvasóink szívesen fogadták a múlt héten a négyes interjút. Különböző helyzetben élő munkáspárti aktivistáinkat kérdeztük ugyanarról: hogyan tovább? Felbuzdulva a múlt hét sikerén, folytatjuk a közös interjúkat. Ma megszólal Edelényiné Nagy Mária, a Munkáspárt alapító tagja, a Hajdú-Bihar megyei szervezet elnöke. Nyugdíjas, Debrecenben él. Urbán Renáta a Nógrád megyei Romhányban él családjával. Aktív részese a helyi közéletnek, indult a Munkáspárt képviselőjelöltjeként. Czupor Attila régóta részt vesz a Bács-Kiskun megyei szervezetünk munkájában, de csak a közelmúltban lett párttagunk. Aki vonattal jár, akár találkozhatott is vele, lévén, hogy vasutas. Kérdéseinkre válaszolt Páldi Szabolcs is, aki középiskolás, a Csongrád megyei Csanyteleken és az idén februárban lett a Munkáspárt tagja.

Hogy élted meg a járványt?
Mit csináltál a karanténban?

E. Mária: Könnyebb helyzetben voltam, mint sokan mások, mert kertes házban élek, így sok virágot, paprikát, paradicsomot, epret és még sorolhatnám mi mindent ültettem. Megjegyzem a korábbi időszakban nem a kertészkedésről voltam híres. Megtanultam kenyeret sütni, pedig életemben nem sütöttem még pogácsát sem. Naponta letekertem néhány kilométert, igaz csak szobabiciklin, mert fő az egészség.
A legélvezetesebb időtöltésem a kutyáink birodalmában tevékenykedni. Sok vidám percet okoztak a bohóckodásaikkal, a kergetőzéseikkel, a ragaszkodó szeretetükkel. Minden kutya valódi személyiség. Az ő szeretetük, hűségük és toleranciájuk, óriási tanítás lehetne minden ember életében, aki nyitott ezekre az érzésekre.

Edelényiné Nagy Mária
Edelényiné Nagy Mária

Ami nagyon hiányzott és nem pótolható, hogy két hónapig nem ölelhettem magamhoz a kicsi unokámat. Nem lehettem ott a születésnapján, csak videón nézhettem, ahogy elfújja a gyertyát.

U. Renáta: A járvány kezdete óta a fiammal együtt itthon telnek napjaink. A párom szerencsére végig tudott dolgozni. Itthon a szokásos napi teendőimen felül, Dávid fiamnak segítek a tanulmányaiban. Betartjuk a karantén szabályait. A kapcsolataimat sokkal nehezebb így ápolni. Vannak jobb és vannak rosszabb napjaink a bezártság miatt.

Cz. Attila: Váratlanul ért engem is. Fel voltam háborodva, mert a miniszterelnök úr bejelentése a megmentő csomag utolsó pontjaiban tett utalást magáról a járványról és a teendőkről. Szerencsésnek mondhatom magam, mert a járvány idején feltételekkel ugyan, de dolgozhattam. Aktív dolgozó emberként nagyon zavar, hogy sok dolgozó társamat csak késve vették nyilvántartásba, ezért átmenetileg jogsérelmet szenvedtek. Sokan csak utólag kaptak segélyt.

P. Szabolcs: A járványt nehézkesen éltem meg, a távoktatás nagyrészt befolyásolta a hétköznapjaimat, gyakran a hétvégét is. A tanárok segítséget nyújtottak, szerencsére javulás mutatkozott a tanulmányi jegyeimben. A karantén mellett igyekeztem sokat segíteni a szüleimnek. Szüleim, nagyszülőm szerencsére jó egészségnek örvendtek a karantén alatt, betartották a karanténnal kapcsolatos szabályokat.

Mit tudott tenni ebben a helyzetben
a Munkáspárt helyi szervezete?

E. Mária: A korlátozások miatt az aktív pártéletünk szünetelt, de együtt voltunk virtuálisan. Minden aktuális hírt megosztottunk egymással a facebookos oldalunkon, ahol csak az alapszervezetünk tagjai vannak jelen. Megbeszéltük közös dolgainkat, kifejtettük véleményeinket, javaslatokat tettünk.

Tagjaink egyénileg is helyt álltak és dolgoztak azért, hogy megakadályozzák a járvány nagyobb pusztítását. A vagyonőr és biztonsági őr munkakörben dolgozó elvtársaink maszkban, kesztyűben és sok túlórában teljesítették vállalt kötelezettségeiket. A hulladékot és a lakossági szemetet is folyamatosan el kellett szállítani, hogy megóvhassák a környezetünket. Elvtársunk is értünk dolgozott.

Balmazújvároson a karantén ellenére, elvtársnőnk május 9-én, egyedül koszorúzott. Másik elvtársnőnk a járvány korai szakaszában, amikor szájmaszkot nem lehetett szinte sehol beszerezni, akkor megszervezte, hogy egy lakótömb több száz lakójának 100 Ft egységáron készítsenek maszkot.

U. Renáta: A helyi szervezet tagjaival is telefonon tartottuk a kapcsolatot. Amit kihagytunk, majd most fogjuk pótolni.

Urbán Renáta családjával
Urbán Renáta családjával

Cz. Attila: Korlátjainkat figyelembe véve megosztottunk minden olyan információt ismerőseinkkel, amelyek a védekezéshez szükségesek, de a települések vezetői nem segítettek. Ilyen volt például a szájmaszk. Nálunk csak részben volt megoldott az ismerősök, Családsegítő Központ által varrott, adott maszk, ezért interneten kerestünk és találtunk varrás nélküli maszk készítésére lehetőséget. Ezt az ismeretünket megosztottuk, betanítottunk, ha kellett, el is készítettük, és a kész „védőeszközt” odaadtuk az arra rászorulónak.

Eredményesen működik a „Bácsalmáson hallottam” Facebook csoport. Itt fel lehet tenni olyan kérdéseket, amelyre az érdeklődő a közvetlen környezetében nem kap választ. Folyamatosan tartottuk telefonon, interneten a kapcsolatot egymással. A központból kapott „Mai anyagokkal” térségünk informálását, tájékoztatását is megoldottuk.

P. Szabolcs: A korlátozás miatt, mint új párttag sajnos nem volt alkalmam személyes találkozóra, ami a járvány előtt történt volna meg. Viszont annak nagyon örülök, hogy alkalmam volt megismerni, hogy mit tesz a párt a járvány alatt. A videókból, valamint A Szabadság újságból tudtam informálódni a pártról, a barátaim közt is megosztani a párt tevékenységét az interneten.

Milyen volt a Munkáspárt általános politikája ebben az időszakban?

E. Mária: A központi honlapunkon és A Szabadság újságunkban megjelent cikkeket, videókat megosztottuk a Facebookon, ezzel is segítve a Munkáspárt népszerűsítését. Itt szeretném megköszönni a magam és az alapszervezetünk nevében, az Elnöknek és az Elnökség minden tagjának azt a munkát és helytállást, amit a Munkáspárt tagjaiért és a dolgozó emberekért tettek.

U. Renáta: A Munkáspárt politikája ebben az időszakban is jól mérte fel a helyzetet. A tízperces videók napra készek voltak, s szerintem mindenki számára érthető.

Cz. Attila: A Szabadság újság, mint a Munkáspárt kézzel fogható fegyvere a kormányzati információt, vagy az egyéb ellenzéki sajtó információit tekintve messze a leghitelesebb volt: a vírushelyzet megoldására Kína és Kuba segítségét elemezve, az Unió cinizmusát, tehetetlenkedését nem titkolva.

Czupor Attila
Czupor Attila

Korrekt volt a kormányzat munkájának bemutatása. Nem hallgattuk el a hibákat sem, de a helyes intézkedéseket (határlezárás) is elismertük. A mi vidékünkön a korlátozások nem váltottak ki nagy ellenállást, de a vásárlások időintervallumainak felülvizsgálatát és korrigálását szükségesnek tartják. A tömegközlekedés feltételei szintén helytállóak.

Az EU-s víruskezelést tekintve, valamint Magyarország helyzetét vizsgálva arra jutottam, hogy az unió nagytőkés- és a magyar kistőkés kormányának felelősségüket egymásra és mindenki másra tolják. Ennek az árát a dolgozókkal és mindenki mással fizettetik meg meglátásom szerint.

A Munkáspárt hangja a vírushelyzet alatt még kritikusabb lett és a megoldásokra is tett jó javaslatot.

P. Szabolcs: A párt általános politikája megfelelő volt, elkerülte a pánikkeltést. Higgadtan kezelte a járvány alatti időszakot, nem használta fel politikai célokra a járványt, ami nagyon tisztelendő. A Munkáspárt javasolta, hogy a kormány tegye ingyenessé a maszkokat, de nem tette meg. A párt ismét az emberekért volt, meghallgatták az időseket, akik segítségre szorultak, valamint anyagi segítséget is nyújtottak nekik.

Mi a teendő a következő hónapokban?

E. Mária: Be kell pótolnunk mindazt, amit a járvány okozta krízis miatt elmulasztottunk. Találkoznunk és beszélgetnünk kell az elkövetkezendő idő feladatairól. Rendezni kell a sorainkat; tagdíjakat beszedni, készülni a 2022-es parlamenti választásra. Rendezvények, kitelepülések szervezése, új tagok vagy szimpatizánsok felkutatása és mindazok a feladatok, amiket rögzítettünk a 2020. évi munkatervünkben. Egyben fel kell készíteni önmagunkat arra az időszakra, ha újra felütné a fejét a járvány.

U. Renáta: A következő időszakban minél többet kell magunkról hallatni. Szerintem a mostani politikai helyzetben egyre több ember fog felénk fordulni és csatlakozni.

Cz. Attila: Folytatni kell a munkát az eredeti terveinknek megfelelően. Járni az emberek között, folytatni a beszélgetéseket, a felvilágosítást. Segíteni ott, ahol a mi segítségünkre van szükség. Minél több érdeklődőnek adjuk kezébe fegyverünket, a Szabadságot! Hisz a rendszerrel baj van – és ezt csak mi mondjuk.

P. Szabolcs: A következő időszakban ismét az utcára kell menni. Fel kell vennünk a harcot a kapitalizmus ellen, mielőtt a kapitalizmus elnyom minket. Nem hagyhatjuk, hogy korlátozzanak bennünket, úgy ahogy megtették a 2013-ban. Akkor a „kommunista” jelzőtől fosztották meg a pártot. Tudnunk kell, hogy milyen nehézségekkel küzdenek az emberek, mibe tudunk segíteni az időseknek. Beszélnünk kell a fiatalokkal is, milyen nehézségeket tapasztalnak, milyen változásra van szükség, beszélnünk kell azokkal, akik elvesztették a munkahelyüket.

Páldi Szabolcs
Páldi Szabolcs

A gazdasági válság nyomán tömegesen veszíthetik el az emberek a munkahelyüket. Nem elég meghallgatni a véleményüket, azt meg is kell osztanunk másokkal. Harcolnunk kell a dolgozó emberekért, nem engedhetjük, hogy ismét olyan emberek kerüljenek hatalomra, akik nyomorba taszították az országot a 2008-as válság idején. Nem engedhetünk annak, hogy ismét tömegesen kilakoltassák a dolgozókat. A rengeteg hajléktalan Magyarországon jelenleg tehetetlen, megélhetésük is rettentően nehéz. Hallgassuk meg őket is! Továbbra is folytatnunk kell a NATO-ellenességet, nem kérünk belőlük, ahelyett hogy háborút sürgetnek, inkább védjék meg Európát a terrorizmussal szemben, védjék az embereket. A magyar munkásokat kell képviselnünk továbbra is, eljött az ideje, hogy a tőkéseket megadóztassuk és hogy a magyar dolgozó népnek adjuk a hatalmat!

Trianon tegnap és ma

Az első bécsi döntés aláírása

Száz éve, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést. Az első világháborúban győztes nyugat-európai hatalmak elvették Magyarország területének kétharmadát, lakosságának felét. Trianon imperialista rablóbéke volt.

Trianon nemzeti tragédia. Megfosztotta Magyarországot erőforrásaitól, kiszolgáltatottá tette a külföldi hatalmakkal szemben. Szétválasztotta egymástól a magyar embereket, arra kényszerítve őket, hogy idegen országokat tekintsenek hazájuknak.

Tőkés háború

A XX. század elején megváltoztak az erőviszonyok a világban. Németország lett Európa vezető gazdasági hatalma. Nem lévén gyarmatai, Németország csak a piacok újrafelosztásával tudta érvényesíteni megnövekedett erejét. Hozzá csatlakozott az Osztrák-Magyar Monarchia.

Franciaország, Nagy-Britannia a német tőke visszaszorításában volt érdekelt. Ehhez a körhöz csatlakozott Oroszország.

Szabad prédának tekintették a Balkánt és területeket reméltek elvenni a belső válsággal küzdő Törökországtól. Franciaország az 1870-ben elveszített területeit akarta visszavenni a németektől és általában is megakadályozni Németország vezető szerepét. Közös francia-brit érdek volt a Monarchia szétzúzása, a Közép-Európa feletti befolyás megszerzése.

Oroszország a Balkán feletti befolyását akarta megőrizni, és a háborúval megakadályozni, hogy a birodalom egyes részei, a lengyel, finn és más területek kiváljanak.

A XX. században létrejött szövetségi rendszerek már nem voltak alkalmasak az ellentétek kezelésére. Az első világháború oka a tőkésországok profithajszája, a piacok újrafelosztásának igénye volt. A tőkés országok azért indítottak háborút, hogy politikai és gazdasági céljaikat megvalósítsák.

Tőkés béke

A tőkés erők háborúja nem végződhetett másként, mint tőkés békével. Franciaország és Nagy-Britannia elérte az Osztrák-Magyar Monarchia katonai vereségét. A békeszerződésekben ezt a helyzetet kívánta véglegesíteni. A Monarchia utódállamaitól, Ausztriától és Magyarországtól elvették területük és lakosságuk egy részét. Mindkét országot megfosztották a hagyományos piacaiktól. Az egyes országokat lefegyverezték, megtiltották erős hadseregek létrehozását.

Magyar küldöttség érkezése a béketárgyalásra
Magyar küldöttség érkezése a béketárgyalásra

Az egykori Monarchia területén új államokat hoztak létre, olyanokat, amelyek korábban nem is léteztek. Ilyen lett a horvát-szerb egyesülésből létrehozott Jugoszlávia. Az új állam biztosíthatta a francia-brit befolyást a Balkánon, másrészt folyamatos nyomás alatt tarthatta Magyarországot.

Ilyen új képződmény volt a csehek és szlovákok egyesítéséből megszületett Csehszlovákia, amely északról gyakorolt nyomást Magyarországra. Románia megerősítése biztosította a francia befolyást a térségben, és egyben folyamatos fenyegetést jelentett a magyar politikával szemben.

Az első világháború utáni békerendezést befolyásolta egy váratlan tényező, nevezetesen az 1917-es szocialista forradalom Oroszországban, majd az 1918-19-es forradalmak Közép-Európában, beleértve az 1919-es Tanácsköztársaságot.

A francia, brit tőke abban vált érdekeltté, hogy megakadályozza a „bolsevik veszély” továbbterjedését Európában. A kézen fekvő megoldás az volt, ha Oroszországot, illetve 1922-től a Szovjetuniót elszigetelik Európától. Így jött létre az orosz birodalomból kiszakított, független Lengyelország. A „demokratikus” nyugat megtűrte Piłsudski marsall rendszerét, ami ugyan nem volt demokratikus, de nyugatról nyomást gyakorolt a szocialista Szovjetunióra. Románia hasonló szerepet kapott a nyugat politikájában: délről nyomás alatt tartani a szovjeteket.

Manapság a hivatalos propaganda azt hangoztatja, hogy a magyar nemzet a trianoni tragédiát büntetésként kapta az 1919-es Tanácsköztársaságért. Ebből az következne, hogy nem lett volna Trianon, vagy legalábbis enyhébb lett volna, ha a kommunisták nem veszik át a hatalmat.

Ez nem igaz, és nem is felel meg a történelmi tényeknek. A Tanácsköztársaságtól, a kommunisták előretörésétől természetesen az egész tőkés Nyugat félt. A tőke 1917-től arra vágyott, hogy bosszút álljon azért, hogy a világ egy részében megtört a tőke uralma. Éppen ezért indítottak intervenciót Szovjet-Oroszország ellen. Ezért verték le a Tanácsköztársaságot is.

A Tanácsköztársaság és a bolsevizmus iránti gyűlölet hangulatilag befolyásolhatta a francia és a brit kormányt, de a döntő nem ez volt. A döntő az volt, hogy meg akarták szerezni Közép-Európát és ehhez szét kellett verni Magyarországot. Trianonért nem a Tanácsköztársaság és nem a Szovjetunió a felelős, hanem a francia és brit nagytőke és kormányaik.

Hitler segítsége túl sokba került

1920 után Trianon revíziója vált a magyar politika alapvető törekvésévé. Magyarország egyedül nem volt képes a nagyhatalmak által ráerőszakolt szerződést felrúgni, és visszaszerezni az elvesztett területeket. Ehhez ki kellett várni a nemzetközi helyzet gyökeres változását és olyan erős szövetséges megjelenését, amely hajlandó a magyar követelések mellé állni.

Horthy és kormányai nem keleten kerestek szövetségest, mivel a kommunizmust és a Szovjetuniót halálos ellenségnek tekintették. Olaszország kevés volt ehhez, maradt a hitleri Németország. Hitler hajlandó volt a magyar igények részleges kielégítésére több ok miatt. Egyrészt, szüksége volt Magyarország gazdasági és katonai erőire a Szovjetunió elleni háborúban. Másrészt, nem akart magyar-román konfliktust, ami gyengítené a német szövetségi rendszert. Így jött létre a két bécsi döntés 1938-ban, illetve 1940-ben, amelyekben Magyarország visszakapta a Felvidék, valamint Erdély egy részét.

A bécsi döntések ára Magyarország csatlakozása Németország szövetségi rendszeréhez. 1936-ban Németország és Japán megkötötte az Antikomintern paktumot, amely közös harcot írt elő a kommunista mozgalommal, a Kominternnel szemben. Ehhez csatlakozott 1937-ben Olaszország, majd 1939 januárjában Magyarország is.

Az első bécsi döntés aláírása
Az első bécsi döntés aláírása

Lett volna más út? Igen! 1941. június 23-án Vjacseszláv Molotov szovjet külügyminiszter közölte Kristóffy József moszkvai magyar követettel: a Szovjetuniónak nincs követelni valója Magyarországgal szemben, sem támadó szándéka. Magyarország semleges magatartása esetén a szovjet kormány nem támasztana akadályt Erdélyt illető igényeivel szemben. Sokféle verzió él a távirat sorsát illetően. Lehet, hogy Bárdossy László kormánya eltitkolta a hírt Horthy elől. A lényegen azonban ez sem változtat. A magyar vezetés tudhatta, hogy csak olyan hatalomtól remélhet érdemi segítséget a területek megtartásához, amely nem érdekelt az európai hatalmak játszmáiban. Ez pedig Oroszország. De nem ezt tették. Hitler oldalán beléptek a háborúba.

Jókor kell a háborúból kilépni

Magyarország vezetése rossz döntést hozott, amikor 1941 nyarán hadat üzent a Szovjetuniónak. Még rosszabb döntést hozott 1944 őszén, amikor nem lépett ki a háborúból. Románia vezetése 1944 augusztusában, Finnország vezetése 1944 szeptemberében kilépett a háborúból.

Teleki Pál miniszterelnök megérkezik a második bécsi döntésre
Teleki Pál miniszterelnök megérkezik a második bécsi döntésre

A következmény nem maradt el. Az 1947-es párizsi békeszerződés érvénytelenítette a bécsi döntéseket, így a trianoni békeszerződés összes következménye megmaradt. Erdély Romániához tartozik, a Felvidék Szlovákiához. Románia most készülhet arra, hogy Trianon napját ünnepei sorába iktatja.

Trianon a szocializmus idején

Európa második világháború utáni viszonyait a háborúban győztes nagyhatalmak, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió 1945. évi jaltai és potsdami megállapodásai szabályozták. A nagyhatalmak megállapodtak, hogy a szovjet hadsereg által felszabadított területek a Szovjetunió érdekszférájába tartoznak, míg az amerikai-brit erők által felszabadított országok a nyugati hatalmak érdekeltségei.

Sztálin és Truman Potsdamban
Sztálin és Truman Potsdamban

1947-ben azonban elindult a hidegháború. A nyugati hatalmak megindították gazdasági, lélektani, titkosszolgálati háborújukat a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. A cél nyilvánvaló volt: semmissé tenni a háború nyomán kialakult helyzetet és megsemmisíteni a szocialista rendszert.

A két világrendszer közötti éles küzdelemben a szocialista országok következetesen azt képviselték, hogy a második világháború nyomán létrejött határok sérthetetlenek és megváltoztathatatlanok. Megváltoztatni nyilvánvalóan a nyugat akarta, amit a szocialista országok igyekeztek megakadályozni.

A másik sajátosság az volt, hogy Magyarország egy szövetségi rendszerbe került azokkal az országokkal, amelyekhez trianoni területek kerültek. Kivételt Ausztria jelentett, ahova egykor Burgenland került és Olaszország, amely Fiumét kapta meg 1920-ban.

A harmadik sajátosságot a szocialista országok ideológiai közössége jelentette. Vallották, hogy a nemzetiségi problémák a szocializmusban megoldódnak.
Ilyen helyzetben Trianon revíziójának kérdése fel sem merülhetett.

Elszalasztott lehetőségek 1990 után

1990-91-ben Közép- és Kelet-Európa országaiban megdöntötték a szocializmust. A rendszerváltások nyomán régi államok estek szét és újak alakultak. A Szovjetunióból kialakult Oroszország, Ukrajna, Belarusz, Moldova és több más ország. Csehszlovákiából Csehország és Szlovákia lett. Fokozatosan szétverték az egykori szocialista Jugoszláviát is, önálló állam lett Szerbia, Horvátország és a többi jugoszláv utódállam. A határok sérthetetlenségének elve megdőlt, túlhaladottá vált.

Jelentős háborúk folytak a térségben. 1991-99 között szakadatlanul folyt a háború Jugoszlávia területén. 1999-ben a NATO megtámadta Jugoszláviát, ami végleg pontot tett a független jugoszláv állam létére. Ennek a háborúnak Magyarország is részese volt az USA és a NATO oldalán.

A rendszerváltást követő mintegy 15 évben elvben lehetőség lett volna Trianon kérdésének felvetésére. Egyrészt azért, mert ezek a változások alapvetően változtatták meg Európát.

Másrészt, a változások egy részében Magyarország maga is aktívan részt vett, sőt jelentős áldozatot vállalt. Gondoljunk csak arra, hogy a külföld megszerezte a magyar gazdaság nagy részét!

Harmadrészt, azért is, mert több ország uralkodó osztálya, köztük a csehek, horvátok, szlovákok, ukránok lehetőséget kaptak nemzeti ambícióik megvalósítására. A horvátok például létrehozták az „etnikailag tiszta” Horvátországot.

A magyar uralkodó elit nem élt ezzel a lehetőséggel. A magyar elit számára a kapitalizmus megszilárdítása, azaz saját uralmuk biztosítása volt a fő cél. Nem törődtek sem Trianonnal, sem más alapvető nemzeti érdekekkel.

A magyar elit úgy engedte át a NATO-nak a taszári légibázist, úgy szállított a horvátoknak fegyvert, úgy szervezte magyar területen a Slobodan Milošević elnök megdöntését akaró szerb ellenzéket, hogy ezért semmit sem kapott cserébe.

Magyarország – már NATO-tagként – úgy járult hozzá Románia felvételéhez, hogy semmilyen garanciát nem kapott a magyar kisebbség védelmére, a székely autonómiára, Trianon felülvizsgálatáról már nem is beszélve.

Magyarország úgy járult hozzá a hivatalos együttműködéshez Ukrajna és a NATO között, hogy szó sem esett a kárpátaljai magyarság sorsáról. A magyarok elleni fellépés nem volt ismeretlen, hiszen a tőkés Ukrajna minden egyes kormányzata nacionalista politikát folytatott.

1999-ben Magyarország, Csehország és Lengyelország a NATO tagja lett. 2004-ben nyert felvételt Románia és a többi egykori európai szocialista ország. 2004-ben Magyarország, Csehország, Szlovákia az EU tagja is lett. Románia csak három évvel később, 2007-ben.

Orbán Viktor és Angela Merkel német kancellár
Orbán Viktor és Angela Merkel német kancellár

2004 után új szakasz vette kezdetét. Magyarország, Románia, Szlovákia ugyanannak a szövetségi rendszereknek lett tagja. A szövetségen belüli villongásokat sem az EU, sem a NATO nem tolerálja. Ráadásul az EU-t a német-francia tőke érdekei határozzák meg, amelyeknek sohasem volt érdekük az erős Magyarország. A NATO vonalát pedig az USA határozza meg, amely számára nem fontosak, sőt érthetetlenek a közép-európai viták. Trianon tehát ebben a szövetségi rendszerben gyakorlatilag nem vethető fel.

Az elszalasztott lehetőségeket utólag csak sajnálni lehet, visszahozni nem. Miután a térség országai integrálódtak a NATO-ba és az EU-ba, Trianon felvetése gyakorlatilag lehetetlenné vált.

Trianon jelene

Az elmúlt egy-másfél évtizedben jelentős változások mentek végbe. Egy, az európai kapitalizmus válságba került. Sok országban ingataggá vált a politikai helyzet. Kettő, megerősödött a közép-európai országok tőkésosztálya, és kezdtek nagyobb helyet követelni maguknak. Kialakultak a közös, regionális küzdelem intézményei, így a Visegrádi Együttműködés. Három, megerősödött az orosz tőke is, és Oroszország megkezdte az elvesztett pozíciói visszaállítását. Négy, a térségben megjelent Kína.

Mit jelentett ez Magyarország szempontjából? Egy, világossá vált, hogy Magyarország számos nemzeti törekvését nem képes sem az EU-ban, sem a NATO-ban érvényesíteni. Ezek a szervezetek nem állnak ki a magyar kisebbségek mellett, s az erősödő magyarellenesség sem érdekli őket. Az ok egyszerű. Az EU-ban a német-francia érdekek a döntőek, a NATO-t pedig az USA vezényli.

Kettő, az erősödő Oroszország a gazdasági ügyek mellett olyan politikai partnerré vált, amely növeli a magyar politika mozgásterét. Nyilvánvaló, hogy Oroszország az egyetlen olyan európai nagyhatalom, amely érdekelt egy erős Magyarországban.

Három, Kína megjelenése megnövelte a magyar gazdaság lehetőségeit, hozzájárult a belpolitikai stabilitáshoz. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy Kína nem érdekelt az európai viszonyok gyökeres átrendezésében.

Erre a helyzetre a magyar tőkés elit két csoportja eltérő módon reagált. A liberális erők a megoldást minden problémára egy egységes európai állam megteremtésében látják. Ennek jegyében támogatják az összeurópai intézmények létrehozását. Ezért támogatják a nyitott társadalom elvét, a liberális NGO-kat, amelyek képesek szétzilálni a nemzetállamokat. Trianonnak egy ilyen európai szuperállamban nincs jelentősége, hiszen a nemzetek helyébe a közös európai identitás lépne.

E politikát egészíti ki a liberálisok Oroszország- és Kína-ellenessége. Ugyanis a keleti nyitás a magyar nemzeti túlélést segíti a multinacionális tőke nyomásával szemben. Ha sikerül aláaknázni a keleti nyitást, megerősödhetnek a liberálisok.
A konzervatív erők sem vetik fel Trianon revízióját, így a területi kérdést sem. A Fidesz-kormány mást tesz. Egyrészt, megadta a magyar állampolgárságot a határon túli magyaroknak. Másrészt, viszonylag jelentős eszközökkel segíti az oktatási, egyházi, kulturális tevékenységüket, azaz igyekszik védeni a nemzeti identitásukat. Harmadrészt, a tőkekivitellel és közvetlen gazdasági segítséggel támogatja a határon túli magyarok gazdasági pozícióit és erősíti a magyar tőke jelenlétét a térségben. Negyedrészt, felkarolja a kisebbségek politikai ügyeit, például a székely autonómia ügyét.

***

A történelem szolgáltat példákat arra, hogy meg lehet változtatni rossz szerződések következményeit. A vesztfáliai béke 1648-ban kis fejedelemségekre szabdalta Németországot. De az egységes Németország mégis létrejött, igaz csak 1871-ben! Trianon tegnapját és jelenét ismerjük. A világ változik, és sok minden változhat még Trianon ügyében is.

Pusztaföldvár jelesre vizsgázott

Pusztaföldvár jelesre vizsgázott

A 2019. évi önkormányzati választásokon Pusztaföldvár lakosainak döntése alapján Sonkolyos Szabolcs, a Fidesz-KDNP jelöltjeként nyerte el a választók bizalmát, és lett a település polgármestere. Öten függetlenként kerültek a képviselőtestületbe, Gál Ferenc, a Munkáspárt Békés megyei elnöke pedig a Munkáspárt színeiben. Ő lett az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság elnöke is, ami nem kis felelősséget és feladatot jelent. Pusztaföldvár önkormányzata jelesre vizsgázott a koronavírus kapcsán. Segítette az itt élők ellátását, megszervezte a lakosok védekezését. Szerencsére a járvány elkerülte Békés megyét. Összesen tizenegy fő betegedett meg.

Ózd kicsit másként – Munkáspárti szemmel

Ózd kicsit másként – Munkáspárti szemmel

A Munkáspártot teljesen elzárják a médiától. Nem véletlenül! Ha a Munkáspárt vezetői és aktivistái szerepelnek a televízióban, lerántják a leplet a tőkés propaganda hazugságairól. Arról beszélnek, ami az embereknek fontos. A Munkáspárt minden erővel igyekszik kitörni az elszigeteltségből, bejutni a médiába. Ózdon jól ismerik Kónya Bélát, a térség munkáspárti vezetőjét. Örülünk, hogy az ózdi televízióban elmondhatta, hogy milyen is Ózd kicsit másként. Munkáspárti szemmel nézve. Nézzék meg Önök is!

Internetes munka karanténban

Internetes munka karanténban

A járvány idején a Munkáspárt szervezetei sem mehettek az utcára. Elmaradtak az ünnepségek, kitelepülések, a helyi rendezvények. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szünetelt a politikai munka. A Munkáspárt sok-sok tagja van jelen a Facebookon és sokan közülük valóban politikai eszközként kezelik a közösségi fórumokat, ahol fel lehet hívni az emberek figyelmét problémákra, szólni lehet a Munkáspártról. Szabó Jenőné Zsuzsa, a Munkáspárt Csongrád megyei tevékenységének meghatározó személyisége kiváló politikai érzékkel oszt meg a saját oldalán politikai híreket. Néha kommentárral, néha anélkül. A múlt héten például felhívta a figyelmet Makó polgármesterének nyilatkozatára, amelyben a további korlátozásokat tudatja az emberekkel. Bizony, a Fidesz vezette Makón sem minden fenékig tejföl.

Köszönjük a támogatást!

Köszönjük a támogatást!

Sokan figyeltek a Munkáspártra a járvány idején is. Többen jelezték, hogy támogatnák A Szabadság újságot. Egy kedves olvasónk jelentős anyagi támogatásban részesítette a Munkáspártot, amit ezúton is köszönünk. Egy könyvesbolt-tulajdonos sok könyvet ajánlott fel a Munkáspárt idős tagjainak, hogy legyen mit olvasniuk a karantén idején. Neki is nagyon köszönjük. Szükség van a támogatásra, hiszen pénz nélkül nem lehet megvalósítani a legszebb eszméket sem. Nem mi találtuk ki, a kapitalizmus kényszerít rá bennünket is. A Munkáspárt nem kap százmilliókat az államtól, mint a parlamenti pártok. Mi abból élünk, amit tagjaink, barátaink és támogatóink összeadnak. Segítsenek bennünket, hogy végre legyen igazsága és jobb élete a munkásoknak, a dolgozóknak is. Köszönjük!

Migránsok a Ferencvárosban?

Migránsok a Ferencvárosban

„Végre, végre!! Hatalmas eredmény, hatalmas siker, az elmúlt évek egyik legjobb híre!
Köszönjük Magyar Helsinki Bizottság!” – ujjongott Facebook-oldalán Baranyi Krisztina, Budapest IX. kerületének polgármestere. A kormány az EU nyomására megszünteti a tranzitzónákat és 300 menekültet valahol el kell helyezni. Baranyi a Ferencvárosba hozná őket. Mit szólnak hozzá, tisztelt ferencvárosi polgárok?