Az igazság hallgat, a kampány fizet

Mint ismeretes, április 30-án ismeretlen tettesek lövéseket adtak le Kuba washingtoni nagykövetségének épületére. A Munkáspárt határozottan elítéli az USA politikáját és követeli a kubai nagykövetséget ért támadás tisztázását, Kuba szuverenitásának tiszteletben tartását. A Kubai Köztársaság nagykövetsége egy anyagot bocsájtott rendelkezésünkre az esemény hátteréről.

Az Egyesült Államok, miközben hallgat a kubai nagykövetség elleni ravasz támadásról, egymillió dolláros alapot hagy jóvá olyan programok finanszírozására, amelyek közvetlenül támadják meg a kubai orvosi együttműködést.

Kuba washingtoni nagykövetsége

1959. január 1-től számtalan terroristaakciót terveztek, finanszíroztak és hajtottak végre Kuba ellen az amerikai különleges szolgálatok és zsoldosok, akik a Fehér Ház parancsai alapján a borzalmak és véráldozatok súlyos tervét teljesítik.

A terrorarzenál minden módszerét felhasználva követették el ezeket: fegyveres behatolás, biológiai hadviselés, szabotázs, robbanószerkezetek elhelyezése, iskolák és raktárak felégetése, emberrablás, ideértve az atrocitás non plus ultráját, egy polgári repülőgép felrobbantását repülés közben.

A szörnyű kegyetlenségek közül emlékezhetünk még a dengue-vérzéses láz, egy 150 áldozattal, – köztük 101 gyermekáldozattal – járó betegség bevetésére. A politikai rosszindulat azonban nem korlátozódott a vírus bejuttatására, hanem még az ellenszerének az Egyesült Államokból való megszerzésének a lehetőségét is megtagadták: Kuba nem vehetett tőlük a betegség terjedését okozó Aedes aegypti szúnyogot irtó vegyi terméket, továbbá megakadályozták a permetező tartályok vásárlását is az Egyesült Államokban.

Az 1990-es években a CIA több mint 30 robbanóeszközt vezetett be Kuba ellen, amelyek közül 11 különböző turisztikai létesítményekben robbant fel; míg a sziget területén kívül olyasmi is előfordult, hogy ravasz és gyáva bombákkal támadták meg nagykövetségeinket.

Amikor már azt hihettük volna, hogy a véres megszállás korszaka véget ért, most április 30-án fegyverrel támadták meg egy diplomáciai képviseletünket. José Ramón Cabañas, Kuba Egyesült Államokbeli nagykövete jól mondta: „Már csak a fegyverek hiányoztak a verbális terrorizmus mellől.”

Az amerikai kormánytisztviselők állandó szóbeli támadásai és egyre növekvő ellenségeskedése cinikusan illeszkedett a kubai orvosi együttműködés elleni rágalmazásokhoz, a fenyegetésekhez, a népirtó embargó fokozásához, ösztönözve azokat, akik csak az erőszak és a terror nyelvét értik.

Kubai orvosok segítenek világszerte

Alexander Alazónak hívják az embert, aki tartotta a fegyvert és meghúzta a ravaszt, de az ő veszélyes és sajnálatos fellépésének a motívumai között több felelős neve, az agresszív politika és a gyűlölet nyelve is szerepel.

Bruno Rodríguez Parrilla, a kubai külügyminiszter a sajtónak adott nyilatkozatokban az antillai követség elleni támadás napján kijelentette, hogy „a túlzó, Kuba-ellenes retorika arra buzdíthat egyes személyeket, hogy ilyen cselekedeteket hajtsanak végre.”

Természetesen az amerikai vezetés nem hagyhat ki egy alkalmat sem arra, hogy kikeljen szigetünk ellen, hazudozzon, megvádoljon és támadjon. Aztán bekövetkezik egy ilyen súlyos cselekedet, amelyet mindez a fertő elősegített, és akkor cinkosan hallgatnak – ezt mélyen elítélte a kubai külügyminiszter, miközben hivatalos választ igényelt az amerikai belügyminisztériumtól.

A birodalom legmagasabb pozícióit betöltő személyek, akik kitartóan fellépnek a kubai orvosi együttműködés ellen, amely a világ több országát is szolidárisan támogatja, most csendben vannak.

Az igazság azonban ékesebb, mint ezer szó a fent említettektől. Nemrégiben kiderült, hogy az Egyesült Államok kormánya jóváhagyta további két millió dollár elkülönítését „a kubai emberi jogokat támogató szervezetek számára”, különös tekintettel a közvetlenül a kubai orvosi együttműködést támadó programokra.

Mi a különbség a felforgató finanszírozás, a népirtó embargó és a puskával támadó ember között? Csendben cselekedett, és úgy, ahogy a jenkik szoktak.

Szólj hozzá!