Az első bécsi döntés aláírása

Trianon tegnap és ma

Száz éve, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést. Az első világháborúban győztes nyugat-európai hatalmak elvették Magyarország területének kétharmadát, lakosságának felét. Trianon imperialista rablóbéke volt.

Trianon nemzeti tragédia. Megfosztotta Magyarországot erőforrásaitól, kiszolgáltatottá tette a külföldi hatalmakkal szemben. Szétválasztotta egymástól a magyar embereket, arra kényszerítve őket, hogy idegen országokat tekintsenek hazájuknak.

Tőkés háború

A XX. század elején megváltoztak az erőviszonyok a világban. Németország lett Európa vezető gazdasági hatalma. Nem lévén gyarmatai, Németország csak a piacok újrafelosztásával tudta érvényesíteni megnövekedett erejét. Hozzá csatlakozott az Osztrák-Magyar Monarchia.

Franciaország, Nagy-Britannia a német tőke visszaszorításában volt érdekelt. Ehhez a körhöz csatlakozott Oroszország.

Szabad prédának tekintették a Balkánt és területeket reméltek elvenni a belső válsággal küzdő Törökországtól. Franciaország az 1870-ben elveszített területeit akarta visszavenni a németektől és általában is megakadályozni Németország vezető szerepét. Közös francia-brit érdek volt a Monarchia szétzúzása, a Közép-Európa feletti befolyás megszerzése.

Oroszország a Balkán feletti befolyását akarta megőrizni, és a háborúval megakadályozni, hogy a birodalom egyes részei, a lengyel, finn és más területek kiváljanak.

A XX. században létrejött szövetségi rendszerek már nem voltak alkalmasak az ellentétek kezelésére. Az első világháború oka a tőkésországok profithajszája, a piacok újrafelosztásának igénye volt. A tőkés országok azért indítottak háborút, hogy politikai és gazdasági céljaikat megvalósítsák.

Tőkés béke

A tőkés erők háborúja nem végződhetett másként, mint tőkés békével. Franciaország és Nagy-Britannia elérte az Osztrák-Magyar Monarchia katonai vereségét. A békeszerződésekben ezt a helyzetet kívánta véglegesíteni. A Monarchia utódállamaitól, Ausztriától és Magyarországtól elvették területük és lakosságuk egy részét. Mindkét országot megfosztották a hagyományos piacaiktól. Az egyes országokat lefegyverezték, megtiltották erős hadseregek létrehozását.

Magyar küldöttség érkezése a béketárgyalásra
Magyar küldöttség érkezése a béketárgyalásra

Az egykori Monarchia területén új államokat hoztak létre, olyanokat, amelyek korábban nem is léteztek. Ilyen lett a horvát-szerb egyesülésből létrehozott Jugoszlávia. Az új állam biztosíthatta a francia-brit befolyást a Balkánon, másrészt folyamatos nyomás alatt tarthatta Magyarországot.

Ilyen új képződmény volt a csehek és szlovákok egyesítéséből megszületett Csehszlovákia, amely északról gyakorolt nyomást Magyarországra. Románia megerősítése biztosította a francia befolyást a térségben, és egyben folyamatos fenyegetést jelentett a magyar politikával szemben.

Az első világháború utáni békerendezést befolyásolta egy váratlan tényező, nevezetesen az 1917-es szocialista forradalom Oroszországban, majd az 1918-19-es forradalmak Közép-Európában, beleértve az 1919-es Tanácsköztársaságot.

A francia, brit tőke abban vált érdekeltté, hogy megakadályozza a „bolsevik veszély” továbbterjedését Európában. A kézen fekvő megoldás az volt, ha Oroszországot, illetve 1922-től a Szovjetuniót elszigetelik Európától. Így jött létre az orosz birodalomból kiszakított, független Lengyelország. A „demokratikus” nyugat megtűrte Piłsudski marsall rendszerét, ami ugyan nem volt demokratikus, de nyugatról nyomást gyakorolt a szocialista Szovjetunióra. Románia hasonló szerepet kapott a nyugat politikájában: délről nyomás alatt tartani a szovjeteket.

Manapság a hivatalos propaganda azt hangoztatja, hogy a magyar nemzet a trianoni tragédiát büntetésként kapta az 1919-es Tanácsköztársaságért. Ebből az következne, hogy nem lett volna Trianon, vagy legalábbis enyhébb lett volna, ha a kommunisták nem veszik át a hatalmat.

Ez nem igaz, és nem is felel meg a történelmi tényeknek. A Tanácsköztársaságtól, a kommunisták előretörésétől természetesen az egész tőkés Nyugat félt. A tőke 1917-től arra vágyott, hogy bosszút álljon azért, hogy a világ egy részében megtört a tőke uralma. Éppen ezért indítottak intervenciót Szovjet-Oroszország ellen. Ezért verték le a Tanácsköztársaságot is.

A Tanácsköztársaság és a bolsevizmus iránti gyűlölet hangulatilag befolyásolhatta a francia és a brit kormányt, de a döntő nem ez volt. A döntő az volt, hogy meg akarták szerezni Közép-Európát és ehhez szét kellett verni Magyarországot. Trianonért nem a Tanácsköztársaság és nem a Szovjetunió a felelős, hanem a francia és brit nagytőke és kormányaik.

Hitler segítsége túl sokba került

1920 után Trianon revíziója vált a magyar politika alapvető törekvésévé. Magyarország egyedül nem volt képes a nagyhatalmak által ráerőszakolt szerződést felrúgni, és visszaszerezni az elvesztett területeket. Ehhez ki kellett várni a nemzetközi helyzet gyökeres változását és olyan erős szövetséges megjelenését, amely hajlandó a magyar követelések mellé állni.

Horthy és kormányai nem keleten kerestek szövetségest, mivel a kommunizmust és a Szovjetuniót halálos ellenségnek tekintették. Olaszország kevés volt ehhez, maradt a hitleri Németország. Hitler hajlandó volt a magyar igények részleges kielégítésére több ok miatt. Egyrészt, szüksége volt Magyarország gazdasági és katonai erőire a Szovjetunió elleni háborúban. Másrészt, nem akart magyar-román konfliktust, ami gyengítené a német szövetségi rendszert. Így jött létre a két bécsi döntés 1938-ban, illetve 1940-ben, amelyekben Magyarország visszakapta a Felvidék, valamint Erdély egy részét.

A bécsi döntések ára Magyarország csatlakozása Németország szövetségi rendszeréhez. 1936-ban Németország és Japán megkötötte az Antikomintern paktumot, amely közös harcot írt elő a kommunista mozgalommal, a Kominternnel szemben. Ehhez csatlakozott 1937-ben Olaszország, majd 1939 januárjában Magyarország is.

Az első bécsi döntés aláírása
Az első bécsi döntés aláírása

Lett volna más út? Igen! 1941. június 23-án Vjacseszláv Molotov szovjet külügyminiszter közölte Kristóffy József moszkvai magyar követettel: a Szovjetuniónak nincs követelni valója Magyarországgal szemben, sem támadó szándéka. Magyarország semleges magatartása esetén a szovjet kormány nem támasztana akadályt Erdélyt illető igényeivel szemben. Sokféle verzió él a távirat sorsát illetően. Lehet, hogy Bárdossy László kormánya eltitkolta a hírt Horthy elől. A lényegen azonban ez sem változtat. A magyar vezetés tudhatta, hogy csak olyan hatalomtól remélhet érdemi segítséget a területek megtartásához, amely nem érdekelt az európai hatalmak játszmáiban. Ez pedig Oroszország. De nem ezt tették. Hitler oldalán beléptek a háborúba.

Jókor kell a háborúból kilépni

Magyarország vezetése rossz döntést hozott, amikor 1941 nyarán hadat üzent a Szovjetuniónak. Még rosszabb döntést hozott 1944 őszén, amikor nem lépett ki a háborúból. Románia vezetése 1944 augusztusában, Finnország vezetése 1944 szeptemberében kilépett a háborúból.

Teleki Pál miniszterelnök megérkezik a második bécsi döntésre
Teleki Pál miniszterelnök megérkezik a második bécsi döntésre

A következmény nem maradt el. Az 1947-es párizsi békeszerződés érvénytelenítette a bécsi döntéseket, így a trianoni békeszerződés összes következménye megmaradt. Erdély Romániához tartozik, a Felvidék Szlovákiához. Románia most készülhet arra, hogy Trianon napját ünnepei sorába iktatja.

Trianon a szocializmus idején

Európa második világháború utáni viszonyait a háborúban győztes nagyhatalmak, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió 1945. évi jaltai és potsdami megállapodásai szabályozták. A nagyhatalmak megállapodtak, hogy a szovjet hadsereg által felszabadított területek a Szovjetunió érdekszférájába tartoznak, míg az amerikai-brit erők által felszabadított országok a nyugati hatalmak érdekeltségei.

Sztálin és Truman Potsdamban
Sztálin és Truman Potsdamban

1947-ben azonban elindult a hidegháború. A nyugati hatalmak megindították gazdasági, lélektani, titkosszolgálati háborújukat a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. A cél nyilvánvaló volt: semmissé tenni a háború nyomán kialakult helyzetet és megsemmisíteni a szocialista rendszert.

A két világrendszer közötti éles küzdelemben a szocialista országok következetesen azt képviselték, hogy a második világháború nyomán létrejött határok sérthetetlenek és megváltoztathatatlanok. Megváltoztatni nyilvánvalóan a nyugat akarta, amit a szocialista országok igyekeztek megakadályozni.

A másik sajátosság az volt, hogy Magyarország egy szövetségi rendszerbe került azokkal az országokkal, amelyekhez trianoni területek kerültek. Kivételt Ausztria jelentett, ahova egykor Burgenland került és Olaszország, amely Fiumét kapta meg 1920-ban.

A harmadik sajátosságot a szocialista országok ideológiai közössége jelentette. Vallották, hogy a nemzetiségi problémák a szocializmusban megoldódnak.
Ilyen helyzetben Trianon revíziójának kérdése fel sem merülhetett.

Elszalasztott lehetőségek 1990 után

1990-91-ben Közép- és Kelet-Európa országaiban megdöntötték a szocializmust. A rendszerváltások nyomán régi államok estek szét és újak alakultak. A Szovjetunióból kialakult Oroszország, Ukrajna, Belarusz, Moldova és több más ország. Csehszlovákiából Csehország és Szlovákia lett. Fokozatosan szétverték az egykori szocialista Jugoszláviát is, önálló állam lett Szerbia, Horvátország és a többi jugoszláv utódállam. A határok sérthetetlenségének elve megdőlt, túlhaladottá vált.

Jelentős háborúk folytak a térségben. 1991-99 között szakadatlanul folyt a háború Jugoszlávia területén. 1999-ben a NATO megtámadta Jugoszláviát, ami végleg pontot tett a független jugoszláv állam létére. Ennek a háborúnak Magyarország is részese volt az USA és a NATO oldalán.

A rendszerváltást követő mintegy 15 évben elvben lehetőség lett volna Trianon kérdésének felvetésére. Egyrészt azért, mert ezek a változások alapvetően változtatták meg Európát.

Másrészt, a változások egy részében Magyarország maga is aktívan részt vett, sőt jelentős áldozatot vállalt. Gondoljunk csak arra, hogy a külföld megszerezte a magyar gazdaság nagy részét!

Harmadrészt, azért is, mert több ország uralkodó osztálya, köztük a csehek, horvátok, szlovákok, ukránok lehetőséget kaptak nemzeti ambícióik megvalósítására. A horvátok például létrehozták az „etnikailag tiszta” Horvátországot.

A magyar uralkodó elit nem élt ezzel a lehetőséggel. A magyar elit számára a kapitalizmus megszilárdítása, azaz saját uralmuk biztosítása volt a fő cél. Nem törődtek sem Trianonnal, sem más alapvető nemzeti érdekekkel.

A magyar elit úgy engedte át a NATO-nak a taszári légibázist, úgy szállított a horvátoknak fegyvert, úgy szervezte magyar területen a Slobodan Milošević elnök megdöntését akaró szerb ellenzéket, hogy ezért semmit sem kapott cserébe.

Magyarország – már NATO-tagként – úgy járult hozzá Románia felvételéhez, hogy semmilyen garanciát nem kapott a magyar kisebbség védelmére, a székely autonómiára, Trianon felülvizsgálatáról már nem is beszélve.

Magyarország úgy járult hozzá a hivatalos együttműködéshez Ukrajna és a NATO között, hogy szó sem esett a kárpátaljai magyarság sorsáról. A magyarok elleni fellépés nem volt ismeretlen, hiszen a tőkés Ukrajna minden egyes kormányzata nacionalista politikát folytatott.

1999-ben Magyarország, Csehország és Lengyelország a NATO tagja lett. 2004-ben nyert felvételt Románia és a többi egykori európai szocialista ország. 2004-ben Magyarország, Csehország, Szlovákia az EU tagja is lett. Románia csak három évvel később, 2007-ben.

Orbán Viktor és Angela Merkel német kancellár
Orbán Viktor és Angela Merkel német kancellár

2004 után új szakasz vette kezdetét. Magyarország, Románia, Szlovákia ugyanannak a szövetségi rendszereknek lett tagja. A szövetségen belüli villongásokat sem az EU, sem a NATO nem tolerálja. Ráadásul az EU-t a német-francia tőke érdekei határozzák meg, amelyeknek sohasem volt érdekük az erős Magyarország. A NATO vonalát pedig az USA határozza meg, amely számára nem fontosak, sőt érthetetlenek a közép-európai viták. Trianon tehát ebben a szövetségi rendszerben gyakorlatilag nem vethető fel.

Az elszalasztott lehetőségeket utólag csak sajnálni lehet, visszahozni nem. Miután a térség országai integrálódtak a NATO-ba és az EU-ba, Trianon felvetése gyakorlatilag lehetetlenné vált.

Trianon jelene

Az elmúlt egy-másfél évtizedben jelentős változások mentek végbe. Egy, az európai kapitalizmus válságba került. Sok országban ingataggá vált a politikai helyzet. Kettő, megerősödött a közép-európai országok tőkésosztálya, és kezdtek nagyobb helyet követelni maguknak. Kialakultak a közös, regionális küzdelem intézményei, így a Visegrádi Együttműködés. Három, megerősödött az orosz tőke is, és Oroszország megkezdte az elvesztett pozíciói visszaállítását. Négy, a térségben megjelent Kína.

Mit jelentett ez Magyarország szempontjából? Egy, világossá vált, hogy Magyarország számos nemzeti törekvését nem képes sem az EU-ban, sem a NATO-ban érvényesíteni. Ezek a szervezetek nem állnak ki a magyar kisebbségek mellett, s az erősödő magyarellenesség sem érdekli őket. Az ok egyszerű. Az EU-ban a német-francia érdekek a döntőek, a NATO-t pedig az USA vezényli.

Kettő, az erősödő Oroszország a gazdasági ügyek mellett olyan politikai partnerré vált, amely növeli a magyar politika mozgásterét. Nyilvánvaló, hogy Oroszország az egyetlen olyan európai nagyhatalom, amely érdekelt egy erős Magyarországban.

Három, Kína megjelenése megnövelte a magyar gazdaság lehetőségeit, hozzájárult a belpolitikai stabilitáshoz. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy Kína nem érdekelt az európai viszonyok gyökeres átrendezésében.

Erre a helyzetre a magyar tőkés elit két csoportja eltérő módon reagált. A liberális erők a megoldást minden problémára egy egységes európai állam megteremtésében látják. Ennek jegyében támogatják az összeurópai intézmények létrehozását. Ezért támogatják a nyitott társadalom elvét, a liberális NGO-kat, amelyek képesek szétzilálni a nemzetállamokat. Trianonnak egy ilyen európai szuperállamban nincs jelentősége, hiszen a nemzetek helyébe a közös európai identitás lépne.

E politikát egészíti ki a liberálisok Oroszország- és Kína-ellenessége. Ugyanis a keleti nyitás a magyar nemzeti túlélést segíti a multinacionális tőke nyomásával szemben. Ha sikerül aláaknázni a keleti nyitást, megerősödhetnek a liberálisok.
A konzervatív erők sem vetik fel Trianon revízióját, így a területi kérdést sem. A Fidesz-kormány mást tesz. Egyrészt, megadta a magyar állampolgárságot a határon túli magyaroknak. Másrészt, viszonylag jelentős eszközökkel segíti az oktatási, egyházi, kulturális tevékenységüket, azaz igyekszik védeni a nemzeti identitásukat. Harmadrészt, a tőkekivitellel és közvetlen gazdasági segítséggel támogatja a határon túli magyarok gazdasági pozícióit és erősíti a magyar tőke jelenlétét a térségben. Negyedrészt, felkarolja a kisebbségek politikai ügyeit, például a székely autonómia ügyét.

***

A történelem szolgáltat példákat arra, hogy meg lehet változtatni rossz szerződések következményeit. A vesztfáliai béke 1648-ban kis fejedelemségekre szabdalta Németországot. De az egységes Németország mégis létrejött, igaz csak 1871-ben! Trianon tegnapját és jelenét ismerjük. A világ változik, és sok minden változhat még Trianon ügyében is.

Szólj hozzá!