A Medián felmérése 1 százalékot mutatott ki a Munkáspártnak

Stratégiánk az új közösségi társadalom

A Központi Bizottság ülésén Thürmer Gyula, a párt elnöke átfogó tájékoztatást adott a párt helyzetéről és feladatairól a jelenlegi nemzetközi és hazai helyzetben.

Forradalmi helyzetet mi nem tudunk csinálni

A szokástól eltérően nem az általános helyzet elemzésével kezdem, hanem a pártunk előtt álló feladatokkal.

A nemzetközi és a hazai helyzet objektív körülmények. Jelenleg nem gyakorolunk hatást sem az egyikre, sem a másikra. A mi feladatunk mindig az, hogy az adott objektív viszonyokat maximálisan kihasználjuk és mi magunk megteremtsük azokat a szubjektív feltételeket, amelyek tőlünk függenek.

Forradalmi helyzetet mi nem tudunk csinálni. De a mi dolgunk olyan pártot teremteni, amely képes megragadni azokat a lehetőségeket, amelyeket egy forradalmi helyzet teremt.

A Munkáspárt 26. és 27. kongresszusának döntése az „Erős Munkáspárt” megteremtéséről lényegében erről szól.

A Központi Bizottság legutóbb ez év januárjában ülésezett. Akkor áttekintettük a párt helyzetét és meghatároztuk feladatainkat.

Felidéztük a 27. kongresszus döntését. Nem véletlenül! A 27. kongresszus a kiindulópontunk. A 27. kongresszuson már szembenéztünk a párt gondjaival. De azt mondtuk: ha meglévő erőinket koncentráljuk, ha fegyelmezetten dolgozunk, és ha ehhez a munkához hozzáteszünk néhány új elemet, úgy reális lehet az a cél, hogy teremtsünk Erős Munkáspártot! Ez volt az új stratégiai döntésünk.

Ez év januárjában azt is kimondtuk, hogy a kongresszusi irányvonal végrehajtása megállt. A 2019. évi EP-választások és az önkormányzati választások lefékezték a kongresszusi döntések végrehajtásának menetét. A KB 2019. októberi ülésén egyetértettünk abban, hogy a 27. kongresszus irányvonalához kell visszatérnünk, és az új helyzetben kell megvalósítani.

Ez év januárjában hoztunk egy sor döntést, és akkor jött a koronavírus.

Mi jellemzi ma a Munkáspártot?

A párt szervezeti élete lefékeződött, de nem állt le. A KB nem ülésezett, de egy alkalommal videokonferenciát szerveztünk a KB-tagok egy részével.

Az Elnökség rendszeresen hetente háromszor tartott ülést. A megyei elnökökkel tartottunk videoértekezletet és rendszeres volt az email kapcsolat.

A megyei elnökségek nem tartottak üléseket.

Március 8-a, a Nőnap kivételével minden nagy rendezvényünket le kellett mondani. Igaz, hogy néhány helyi szervezetünk mindennek ellenére tartott kisebb megemlékezéseket március 15., március 21., április 4. és május 9-e alkalmából. Május 1-én, Budapesten a hagyományos rendezvényeink helyén megtartottuk az elnöki beszédet, amit az interneten sugároztunk.

A párt politikai tevékenysége nem állt le. A politikánk világos volt. A járványból nem csináltunk politikát, hangsúlyoztuk, hogy a járvány elleni harc szervezése a kormány lehetősége és felelőssége.

Ugyanakkor megmondtuk, hogy osztályharcos szemmel, mondhatni balszemmel fogjuk nézni azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a gazdasági következmények ellen hoz. Ezt is tettük! Ennek jegyében írtunk levelet Orbán miniszterelnöknek, követelve, hogy vezessenek be szolidaritási adót mindazokra, akik vagyona az egy milliárd forintot meghaladja.

Tőkés kormányról lévén szó, nem kétséges, hogy így vagy úgy, de a dolgozókkal fogják a válság leküzdését megfizettetni. Ez még akkor is igaz, ha a mostani kormány számos intézkedésével enyhíti a kisemberekre nehezedő nyomást. De nem önzetlen szeretetből, hanem azért, hogy elkerüljék a társadalmi konfliktusokat, amelyek egy olyan országban, ahol harminc éve még népköztársaság volt, komoly fejtörést okoznának a tőkének. Sőt, ha a nemzetközi helyzet rosszabbra fordulna, akár veszélybe is sodorhatná a tőke uralmát.

A párt politikai egységét alapvetően megőriztük, de több helyütt tapasztaltunk gyengülést. A párt politikája nem jutott el minden tagunkhoz, szervezeteink nem tudták megbeszélni a párt politikáját, így több helyütt bizonytalanságot tapasztaltunk a párt politikájával kapcsolatban.

A párt propaganda munkája működött, sőt egyes területeken bővült is. A Szabadság megjelent és megoldottuk a kiszállítását is a megyei központokhoz. A párt állásfoglalásai minden nap megjelentek az Interneten. Új elemként bevezettük az internetes interjúkat.

A tagfelvételi munka nem állt le. Az elmúlt időszakban több új elvtársat vettünk fel. A tagfelvételek egy része már korábban elkezdődött, és csak most ért be. Másik része olyan elvtársak, akik az Interneten keresztül jutottak el hozzánk.

A párt oktatási tevékenysége, a Szabó Ervin Akadémia leállt. A tervezett új munkaformákat nem tudtuk elindítani.

Folytattuk elméleti-ideológiai munkánkat. Megemlékeztünk Lenin születésének 150. évfordulójáról. A mai kor igényeinek megfelelően értelmeztük Lenin örökségét.

Lenin adaptálta a marxizmust a 20. század sajátosságaira. De a történetet nekünk kell tovább vinni. Leninnel együtt gondoljuk azt is, hogy a világot csak a tények alapján szabad megítélni, politikánkat a tényekre kell építeni. Az új iránt nyitottnak kell lennünk, az új kérdésekre új válaszokat kell adnunk. Marx és Lenin mi iránytűnk, a kommunista mozgalom százéves tapasztalata a közös kincstárunk, amit hasznosítanunk kell és erőnkhöz mérten hozzá is tenni.

Szellemi munkánk fontos része volt a kapitalizmus és a koronavírus összefüggéseinek átgondolása. Ezek az anyagok mind megjelentek A Szabadságban.

Folytattuk a 2022.évi parlamenti választások végig gondolását. Ezen a területen azonban még nagyon sok tennivaló van.

Itt megállok egy pillanatra. A Medián felmérése 1 százalékot mutatott ki a Munkáspártnak. Emellett tapasztaltuk a Munkáspárt iránti érdeklődés, sőt támogatás növekedését más területeken is. Sok ember jelzi, hogy komoly jövőt jósolnak a Munkáspártnak.

A potenciális esélyt akkor tudjuk kihasználni, ha az emberek tudnak szavazni a Munkáspártra. Erre érdemi esély az országos listán van. Országos listánk akkor van, ha 27 egyéni jelöltet tudunk állítani 10 megyében és Budapesten. Ez nagy feladat. A tényekből kell kiindulnunk, és félre kell tenni a vágyakat és illúziókat.

Az utcai akcióink leálltak a járvány miatt. Ezzel együtt a párt és az emberek közötti kapcsolatok is csökkentek.

A Munkáspárt folytatta nemzetközi munkáját, de korlátozottan. A Munkáspárt szolidaritást vállalt a Kínai Kommunista Párttal. A kínai médiában megjelent a pártelnök több írása és interjúja. A Kínai Kommunista Párt köszönetét fejezte ki a Munkáspárt szolidaritásáért.

Kifejeztük szolidaritásunkat a Kubai Kommunista Párttal. Támogattuk a Koreai Munkapárt sok döntését.

A Kommunista és Munkáspártot ez évi világtalálkozóját 2022-re halasztottuk. Az Európai Kezdeményezés pártjai videokonferenciát tartottak, ami jelentős előrelépés volt a korábbiakhoz képest. Kétoldalú találkozóinkat, beleértve a tervezett magyar-orosz találkozót, le kellett mondani.

Mi a feladatunk a következő időszakban?

1. Helyre kell állítanunk a Munkáspárt szervezeti és politikai életét, meg kell erősítenünk a párt szervezeti és politikai egységét. Ez az első szakasz.

2. Vissza kell térnünk a 27. kongresszus irányvonalára, folytatni kell az „Erős Munkáspártot!” programot. Ez a második szakasz.

Az első szakasz feladatai:

A párt helyi vezetőségei térjenek vissza a rendes munkarendhez. Kezdjék meg a rendszeres üléseket, tekintsék át a párt helyzetét és feladatait.

Június-július folyamán a megyei szervezetek hívják össze a tagságukat, tartsanak tagsági értekezleteket. Ennek keretében adják át a Munkáspárt emléklapját, amelyben a párt minden tagjának köszönetet mondunk a Kádár János elvtárs és a szocializmus emléke védelmében kifejtett munkájukért. Ezeken a rendezvényeken részt vesz a párt elnöke.

Július 4-én megtartjuk a hagyományos Kádár-ünnepséget. Tudnunk kell azonban, hogy a járványügyi szabályokhoz alkalmazkodnunk kell. A KB erről külön határozatot hoz.

Augusztus 19-én, Salgótarjánban országos augusztus 20-i rendezvényt tartunk. Mozgósítsuk elvtársainkat! A nógrádiak vendégszerető emberek, jól fogjuk érezni magunkat.

Június 20-án megtartjuk a Szabó Ervin Akadémia első kiscsoportos találkozóját. Felmérjük a részvevők körét és a további lehetőségeket.

Második szakasz feladatai:

Az első szakasz rendeltetése az, hogy stabilizáljuk a helyzetet. Ha ezt megtettük, hozzá láthatunk a második szakaszhoz, amikor a kongresszusi útra kell visszavinnünk a pártot, és az új folyamatokat elindítani.

A Központi Bizottság tervezett üléseit augusztus 29-én, október 17-én és december 12-én megtartjuk.

Folytatjuk a 2022. évi választásokra való felkészülés konkrét munkáját.

Megvitatjuk a pártépítési munka új feladatait.

Az ősz folyamán tervezzük egy országos pártaktíva megtartását.

A Központi Bizottság ülésén Thürmer Gyula, a párt elnöke átfogó tájékoztatást adott a párt helyzetéről és feladatairól a jelenlegi nemzetközi és hazai helyzetben.
A Központi Bizottság ülésén Thürmer Gyula, a párt elnöke átfogó tájékoztatást adott a párt helyzetéről és feladatairól a jelenlegi nemzetközi és hazai helyzetben.

A koronavírus elmélyítette a tőkés rendszer válságát.

A tőkés kormányok késve hozták meg a szükséges intézkedéseket. Nehogy ártsunk az üzletnek! Nehogy kevesebb legyen a profit! A határokat csak akkor zárjuk le, amikor már nagy a baj!

A tőkés intézmények cselekvés helyett hosszú vitákba kezdtek arról, hogy mit szabad a demokráciában, a többpártrendszerben és mit nem. A németek nem mozgósították a hadseregüket, mert szerintük Hitler uralmát idézi fel. A nyugati rendőrségeknek fogalmuk sincs arról, hogy sok százezer migráns merre csámborog Európában, mert a politikai elit nem akarja a diktatúra szellemét visszahozni. Baromság, és ezért most Európa népei fizetnek.

Az Európai Unió, mint intézmény totális csődöt mondott. A szolidaritás, a humanizmus végképp üres szólammá vált. Az EU nem segít az embereknek. Pénzalapokat hajt fel, hogy a nagytőkének segítsen túlélni a gazdaság leállását.

A tőke nem lett emberbarát, dolgozóbarát még kevésbé. A tőke önmagát félti. 2008-ra még mindenki emlékszik.

A válság miatt milliók vesztették el a munkájukat. Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában a tőkés kormányok alatt megremegett a léc. Csak kínkeservesen tudták stabilizálni a kapitalista rendet, azaz visszaparancsolni a tömegeket az utcáról és elejét venni minden tőkeellenes megmozdulásnak.

A tőkés körök, élükön a tőkés kormányokkal azonnal tudták, hogy 2008-nak nem szabad megismétlődni. Az európai kapitalizmus helyzete azóta csak rosszabb lett. Gondoljunk csak a migrációra, a nyugat átfogó erkölcsi válságára, a középosztály anyagi és politikai elbizonytalanodására! Tehát adni kell! És elkezdtek adni.

A tőke gondjainak azonban csak egyik oldalát jelenti a tömegek lecsitítása. A másik feladat magának a tőkének a megerősítése. Az állami pénz meg is indult a nagyvállalatok és bankok megmentésére. Az EU is felhajt 750 milliárd eurót az európai kapitalizmus alábetonozására. De ahogyan ilyenkor lenni szokott, mindjárt meg is indult a harc. Kinek mennyi jut és milyen áron?

Itt érdemes egy pillanatra megállni. Az EU 750 milliárd euró nagyságú támogatási alapot hoz létre. Ezt a pénzt kölcsönként az EU veszi fel az összes tag nevében, így Magyarország nevében is. Mi kapunk 15 milliárdot, de durván a felét vissza kell adnunk. A miniszterelnök a rádióban elmondta, hogy nem szereti, „hogyha fölveszünk közösen pénzt, együtt állunk érte helyt, mi kifizetjük, valaki meg nem, és nekünk kell helyette fizetni. Márpedig az unió most erre az útra lép.” Nem szereti, de mégis belement. Ez jelzi a magyar függetlenség korlátait. Az EU-utat fel lehetne mondani, az EU-ból ki lehet lépni, de ezt sem a miniszterelnök, sem a magyar politikai elit nem akarja.

A miniszterelnök rosszallását fejezte ki azért, hogy „Portugália, egy tízmilliós ország, akkora, mint Magyarország, területe is összevethető, és az uniós fejlettségi szintje is azonos. Mégis, ha megnézem, akkor Portugália nagyon sok segítséget kap, Magyarország meg 30 százalékkal kevesebbet.” Igaza van, felháborító! De mi az oka?

Az EU vezetői, az európai nagytőke tudja, hogy Portugália, Spanyolország, Görögország ma a kapitalista rendszer gyenge láncszemei. Ott 2008 után is csak trükkökkel, az emberek átverésével tudták megakadályozni, hogy a kommunista pártok hatalomra jussanak. És azt is tudják, hogy Görögországban és Portugáliában működik Nyugat-Európa két legerősebb kommunista pártja. Ha itt a válság forradalmi helyzetté érik, ott vannak azok az erők, amelyek képesek véget vetni a kapitalizmusnak. Na, ezért nyomják most oda a pénzt!

Globalizmus vagy nacionalizmus?

Merre megy most Európa? Nos, mindkét fél úgy gondolja, hogy most van lehetőség a világ megváltoztatására. Az egységes Európa hívei szerint csak közös erővel, közös intézményekkel lehet annyi pénzt felhajtani, amennyi a válság kezeléséhez szükséges. Európa dolgozóinak lázadását csak egységes fellépéssel lehet megakadályozni. Fontos érvük az, hogy Kína és Oroszország ellen csak együtt vagy sehogy lehet fellépni. A legfontosabb azonban, hogy az európai tőkéscsoportok érdekeit csak így lehet egyeztetni, azaz alárendelni a német és francia érdekeknek.

A nemzetállamok fontossága mellett leghatározottabban a négy visegrádi állam áll ki, köztük Magyarország. Tény, hogy a négy ország ellenőrzés alatt tudta tartani a járványt, döntően nemzeti lépésekkel. Tény az is, hogy sem az EU, sem a NATO nem úgy működött, mint ahogyan az európai állam hívei hirdetik.

A nemzetállami vonalat több dolog gyengíti. Elsősorban az, hogy maguk is érdekeltek az EU létében, mert az EU a tőkés rend alappillére és pénzt is kapnak az érintett országok. A másik korlátjuk az, hogy nem mernek másban gondolkodni, mint az EU. A keleti nyitás számukra kiegészítő megoldás, és nem a fő csapásirány.

A globalizmus elnyomja a dolgozó embert, a bankok rabszolgájává teszi. De úgy, hogy közben ígéretekkel lebeszéli arról, hogy harcoljon a tőke ellen. Minek is harcolni, ha van európai érdekegyeztetés? Minek sztrájkolni, ha lesz közös európai minimálbér?

A nacionalizmus a nemzeti érzéseinkre apellál, a nemzeti öntudatunkra és büszkeségünkre. Ne törődj azzal, hogy szegény vagy gazdag vagy, magyar vagy! Értelmetlen béremelésért, jobb munkakörülményekért harcba szállni! Arról nem is beszélve, hogy eszedbe ne jusson a szocializmus! Ha gazdagodhat a gazdag magyar, majd neked is több jut!

A magyar tőkés elit nem biztos a dolgában

A mai magyar tőkésosztály, a tőkés politikai elit bizonytalan a jövőt illetően. Ez vonatkozik a konzervatív és a liberális erőkre is. Nem tudják, hogy merre megy a nagyhatalmak csatája.

A konzervatív erők szeretnének középen lenni, hangsúlyozva, hogy csak egy önálló Magyarország kerülheti el, hogy gyarmati sorba kerüljön. Ez igaz, de tény az is, hogy a rendszer nem tud működni, lélegezni a külföldi háttér, a NATO katonai biztosítéka és a multik beruházásai nélkül.

A liberálisok a kapitalizmus megmentését a nemzetek feletti és nemzetek nélküli Európában látják. És sietnek, félnek attól, hogy a külső tényezők hatására Magyarországon is válságos helyzet, netán forradalmi helyzet alakulhat ki. És akkor ők sem képesek már megmenteni a kapitalizmust.

A kormány és az ellenzék harca a magyar tőkésosztály két csoportjának, a konzervatívoknak és a liberálisoknak a harca. Ránk hivatkoznak, az emberekre, a népre, de nem értünk harcolnak, hanem a hatalomért, a pénzért. A tragédia az, hogy mi isszuk meg a levét.

A mi politikánk nagyon régen abból indul ki, hogy nincs jó tőkés kormány és rossz tőkés kormány. Tőkés kormány van! Orbán kormánya is tőkés, és akárki is volt előtte, vagy jönne utána, az is tőkés lenne. Ez nehéz kérdés, és pártunknak újra és újra meg kell válaszolnia.

A dolgozó embereket, a népet mindkét tőkéscsoport igyekszik a maga irányába téríteni. „Minden magyar felelős minden magyarért” – ismételgeti a Fidesz, és igyekszik feledtetni azt a tényt, hogy vannak milliárdos magyarok és vannak magyarok, akik éppen most élik fel a tartalékjaikat. A liberálisok Orbán-diktatúrájáról hadoválnak, és a társadalmat igyekeznek fellázítani, miközben egész egyszerűen a hatalomhoz, a zsírosbödönhöz akarnak közel jutni.

A mi utunk az új közösségi társadalom

A Munkáspárt egyik úton sem mehet. A mi utunk egy: legyőzni a kapitalizmust, megszüntetni a pénz uralmát. Sokan nem értenek bennünket? Nem baj! Nekünk akkor is az igazat kell mondanunk! Úgy, ahogyan harminc év alatt egyszer sem csaptuk be az embereket. És sajnos, minden rossz, amit a kapitalizmusról mondtunk, beigazolódott. Nem tudni, hogy mikor, de jön a pillanat, amikor az emberek már érteni fogják az igazunkat és mellénk állnak. Nekünk ezért nem szabad az utunkról letérni és ezért kell folytatni újult erővel, hittel és lendülettel a járvány után is. Az idő nekünk dolgozik. Ketyeg az óra!

Nekünk a jövőt kell felmutatnunk. Az új közösségi társadalmat, ami jobb, mint a korábbi szocializmus és gyökeresen más, mint a mai kapitalizmus. Ezt fogalmazza meg a Munkáspárt nyolc éve elfogadott programja. Amit akkor sokan nem értettek, ma megérthetnek.

A szocializmus, a kádári időszak felidézése segít nekünk a jövő közösségi társadalmát megvilágítani. De a múlt nem helyettesítheti a jövőt.

A kínai sajátosságú szocializmus sikereiben ma már nem nagyon lehet kételkedni. A kínai szocializmus bemutatása egy másik pillére a mi munkánknak. De még a legjobb külföldi példa sem helyettesítheti a mi közösségi társadalmunk felvázolását.

Mutassuk meg a közösségi társadalomhoz vezető utat! A népi-dolgozói szövetséget, vagyis mindazok összefogását, akiknek bajuk van a kapitalizmussal. Ma sokan vagyunk, akiknek nem jó a tőkés rendszer, de még kevesen, akik tenni is akarunk ellene. Tanuljunk meg együtt küzdeni a tőkés monopóliumok ellen! Kényszerítsük ki a fennálló kormányoktól a tőke korlátozását! Küzdjünk a politikai szabadságért, a demokratikus jogokért! Nyilvánítsuk Magyarországot egységes, demokratikus szociális jogállammá, jelezve, hogy ugyan a tőkés társadalmon belül, de megindultak változások. Ez még nem a közösségi társadalom. De szükséges és fontos lépés abban a harcban, amelyet a tőkés rendszert felváltó új közösségi társadalomért vívunk.

Szólj hozzá!