Menü Bezárás

Hagia Sophia: mit jelent Erdoğan döntése?

Kemal Okuyan, a Török KP főtitkára

A világ tudhatta, készülhetett rá, mégis meglepetéssel fogadta Recep Tayyip Erdoğan török elnök múlt heti döntését. Az elnök rendeletet adott ki a Hagia Sophia egykori ortodox székesegyház mecsetté alakítására vonatkozóan, röviddel azt követően, hogy a török Államtanács semmisnek minősítette az épület múzeummá alakításáról szóló, 1934-es minisztertanácsi döntést. A történelmi komplexum ezentúl mecsetként szolgál, bár a turisták továbbra is látogathatják. Legalábbis ezt ígérik.

Engedelmes tömeggé tenni a munkásokat, a dolgozókat

Mit jelent ez a döntés? A Török Kommunista Párt értékelése szerint nem a kereszténység és az iszlám között van a konfliktus, hanem a tőkésosztály és a dolgozó tömegek között.

A Hagia Sophia mecsetté alakítását eredetileg az ellenzéki fasiszta IYI párt kezdeményezte. Az IYI a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) szövetségese a parlamenti ellenzékben. Ez a török reakciós erők régi vágya volt. A kezdeményezést számos ellenzéki erő üdvözölte. Az ellenzék egyáltalán nem is bírálta az első időszakban, sőt egyes pártok még lelkesedtek is érte.

A kormányzó Igazság és Élet Pártja (AKP) eleinte elutasított mindenfajta vitát a kezdeményezésről. Később az ügyet az Államtanács elé utalta, amely gyakorlatilag Erdoğan ellenőrzése alatt áll. Megállapítható, hogy a török burzsoázia gyakorlatilag egységesen támogatta azt, hogy kezdődjön vita a Hagia Sophia átalakításáról.

Hagia Sophia: mit jelent Erdoğan döntése?
Erdoğan felszámolja Kemal Atatürk vívmányait

Erdoğan felszámolja
Kemal Atatürk vívmányait

Az 1934-es minisztertanácsi határozat érvénytelenítése lényegében azt jelenti, hogy a jelenlegi hatalom elutasította az 1923-as török polgári forradalom haladó értékeit, beleértve a köztársaság eszméjét, az egyház és az állam szétválasztását.

Az AKP a vallási fundamentalizmus alapján az elmúlt években átalakította Törökország közintézményeit, így a jogrendszert, a tudományos akadémiát, az oktatást, a sajtót, a társadalmi élet számos területét. Döntővé az iszlám tanításai váltak.

A Török Kommunista Párt számtalan alkalommal mutatott rá, hogy a vallási fundamentalizmus a dolgozók ellen irányul. Azt a célt szolgálja, hogy elnyomja a dolgozó osztályok ellenállását, és a szervezett dolgozókból szófogadó hallgatag tömeget csináljon.

A reakciós erők sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, mint ahogyan az a felszínen látszik. Nem régen Törökországban felrobbant egy pirotechnikai eszközöket gyártó gyár. A tulajdonosa egy iszlamista szervezet, a MUSIAD tagja volt. Nem büntették meg, sőt az iszlamista tőkés erők védelmükbe vették. A MUSIAD volt az a szervezet, amely munkatáborok felállítását javasolta a kormánynak a koronavírus következményeinek felszámolására.

Mindez azt mutatja, hogy a török tőkésosztály tudatosan használja a vallást arra, hogy növelje befolyását a dolgozók között. A tőkésosztály megértette, hogy Törökországot a szegénység, a munkanélküliség, a tömeges elégedetlenség sújtja, és igyekszik megakadályozni, hogy ezek az érzések politikai jelleget öltsenek és a baloldali erők a tőke elleni harcra használják.

A Hagia Sophia átalakítására vonatkozó döntés a Török KP értékelése szerint nemzetközi szinten is provokációt jelent. A kormányzó AKP politikája eddig arra irányult, hogy kihasználja az imperialista rendszer repedéseit, a tőkésországok egymás közötti ellentéteit. Ez a politika azonban kezd kimerülni. Törökországban megindult a gazdasági visszaesés, nő a belső és külső eladósodás. Erdoğan igyekszik visszaállítani politikai tárgyalási potenciálját, és ezért egy sor provokatív akcióba kezdett többek között Görögország és Líbia irányába. Nyilvánvaló azonban, hogy a török elnök is az USA, az EU, és a NATO politikájától függ.

Kemal Okuyan, a Török KP főtitkára kijelentette: a Török KP mindig amellett állt ki, hogy a Hagia Sophia nyilvános múzeum legyen, amely Törökország egyik legnagyobb történelmi és művészeti értéke. Elítélik a török elnök döntését.

Vélemény, hozzászólás?