Menü Bezárás

Megkérdőjelezhetetlen érték? A magyar–német együttműködésről

Megkérdőjelezhetetlen érték? A magyar–német együttműködésről

Július 1-től Németország vette át az Európai Unió soros elnöki tisztét, ami önmagában is rá irányítja a világ figyelmét. A koronavírus feltárta az európai kapitalizmus súlyos gondjait, sőt válságát, és most nagyon sokan éppen az Angela Merkel kancellár vezette Németországtól, a német tőkétől várják a válság megoldását.

A válság leküzdéséhez nélkülözhetetlen az Európai Unió. Az EU további sorsa jelentős mértékben függ az Európai Bizottságtól, amely élén tavaly óta szintén egy német asszony, Ursula von der Leyen áll.

A német politikának meghatározó szerepe van abban is, hogy mi lesz a jelenlegi európai pártstruktúrával. Sikerül-e megállítani a hagyományos pártok tekintélyvesztését, képesek-e a konzervatív pártok átfogó és korszerű jövőképet felvázolni? Mindez sok tekintetben a német konzervatív pártoktól, a CDU-tól és a CSU-tól függ.

„A német-magyar barátság megkérdőjelezhetetlen érték minden magyar kormány számára a rendszerváltás óta” – hangsúlyozta Gulyás Gergely még 2017-ben. De vajon mi lesz holnap?

Orbán: „Németország újra Európa erős embere”

Az elmúlt héten Orbán Viktor több alkalommal is beszélt az Európai Unióról. Külön minikonferenciát is szerveztek a szerb elnök, a szlovén miniszterelnök és a magyar miniszterelnök részvételével és Európa jövőjének konzervatív képét igyekeztek megfogalmazni.

„Németország újra Európa erős embere” – jelentette ki a miniszterelnök. „75 évvel ezelőtt Németországot visszabombázták a középkorba, ma pedig ismét ők az egyetlen olyan ország, amely képes megmenteni a többi európai országot a jelenlegi, szörnyű gazdasági nehézségéből. Ez tehát az új hatalmi realitás Európában”

Jól hangzik ez a megállapítás, de egy pár dolgot nem árt tisztázni. Németországot valóban szétbombázták, de nem a középkorba vitték vissza. A romokat eltakarították és amerikai pénzen felépült egy új német gazdaság. Az USA szívesen megegyezett volna Hitlerrel is, de olyan helyzetben, amikor Európa keleti felét a szovjet hadsereg foglalta el, ezt nem lehetett megtenni. A holokauszt ismeretében aligha nyelte volna le a világ az amerikai demokrácia és a német fasizmus összefogását.

Megkérdőjelezhetetlen érték? A magyar–német együttműködésről

Az amerikaiak tudták, hogy az egyetlen európai hatalom, amelyre a Szovjetunió elleni harcban számíthatnak, az Németország. Nagy-Britannia nem függ Európától, Franciaország pedig nem képes Európa erőit összefogni. Az USA politikája ezért mindig arra törekedett és törekszik ma is, hogy Németország és Oroszország szövetségét megakadályozza.

Megítélés kérdése az is, hogy Németország mennyire az erős ember. A Kieler IfW-Institut szerint a német gazdaság 390 milliárd eurót veszített a koronavírus miatt. A Bundesbank számítása szerint a GDP 7,1 százalékkal esik vissza az idén. Igaz, hogy a Merkel-kormány komoly intézkedéseket tesz. Már eddig 130 milliárd euró állami pénzt nyomtak a gazdaságba.

Merkel Mrs. Europa?

Orbán nem egyszerűen Németország szerepét méltatta, hanem kifejezetten Angela Merkel kancellárra irányította a figyelmet. „Ha megfigyeljük az unió mai politikusait, akkor nagyon kevés olyan aktív politikust találhatunk, aki aktívan részt vett a Szovjetunió összeomlásakor Európa történetének alakításában. Mi azonban részesei voltunk ennek. Az egyetlen nyugat-európai politikus, aki jelentős mértékben hozzájárult ehhez a folyamathoz, az az éppen távozóban lévő Angela Merkel kancellár asszony.” Magyarul ez azt jelenti, hogy Merkel jobban megértheti Kelet- és Közép-Európa gondjait, mint az új generációs német és európai vezetők. Sőt, talán ő az egyetlen, aki megértheti.

De mit kell megérteni? Azt, amit Orbán évek óta üzen a világnak. Ha elrontjuk a magyar és a kelet-európai kapitalizmust, akkor a nép ismét a szocializmus felé fordulhat. Nyugat-Európa népe nem látott szocializmust, a keletiek láttak. És nem csak a rosszat, amit a mai propaganda nem győz hangsúlyozni, hanem a jót is.
Ebből az is következik, hogy a Nyugatnak nem szabad erőltetnie a saját modelljeit. Keletnek, benne Magyarországnak is, a saját útját kell járnia, akármennyire nincs ez ínyére a nyugatiaknak.

A magyar miniszterelnök még azt is éreztette, hogy érti a nyugatiak megnövekedett félelmét. A koronavírus ugyanis majdnem akkora válságot idézett elő, mint az 1929-es. Orbán elmondta, hogy nem helyesli, hogy az EU 750 milliárd euró kollektív kölcsönt vesz fel, de megérti, hogy egyes országoknak most nagyon kell a pénz. Az európai kapitalizmus van veszélyben, és a magyar tőkésosztály nem akarja az európai kapitalizmus összeomlását. A magyar kormány ezért belevág a kollektív adósságba, noha tudja, hogy ez az út életveszélyes.

Megkérdőjelezhetetlen érték? A magyar–német együttműködésről

Az EU 750 milliárdos kollektív hitelfelvételének támogatása üzenet Merkelnek és a német tőkének is. Mi támogattuk a német ötletet, akkor ti is támogassátok Magyarországot az EU liberálisai elleni csatában! A liberálisok ugyanis ki akarják törni a keleti konzervatív kormányok nyakát és egy centralizált európai államot akarnak csinálni. Merkel a múlt heti EP-beszédében keltett némi reményt: előbb a gazdasági kérdéséket kell megoldani, utána lehet vitatkozni a jogállamról, meg egyéb kedvenc liberális témákról.

Merkel azonban messze nem egyértelműen pozitív figurája az elmúlt évtizedek eseményeinek. Merkel markánsan képviselte a „közös Európa” eszméjét, elutasítva még a német nemzeti identitást is, előidézve ezzel a német szellemi és belpolitikai élet frusztrált jellegét.

Merkel volt az, aki lehetővé tette a migránsok tömeges betelepülését Németországba. Merkel volt az, aki a németek által is megoldhatatlan problémát internacionalizálta és megkísérelte a többi EU-országra hárítani.

A német kormány nélkül aligha fogadta volna el az EU a nyíltan Oroszország-ellenes politikáját, nem vezetett volna be szankciókat, amelyek következményeit a magyar gazdaság is elszenvedi.

Irány Németország?

Németország mindig lényeges szerepet játszott Magyarország életében. Így volt ez a magyar kapitalizmus különböző szakaszaiban, és némileg így volt a szocializmus évtizedeiben is.

A Fidesz-kormány abban mutat fel újat, hogy most a magyar politika szinte minden elemét Németországhoz, a német tőkéhez köti.

Magyarország legfontosabb kereskedelmi és beruházási partnere Németország. Ugyanakkor számos német vállalat számára Magyarország is fontos értékesítési piac, beszerzési forrás vagy beruházási célpont. 2019-ben a magyar import 27 milliárd euró volt, a magyar export 28,8 milliárd. 2017-ben Magyarországon 75,9 milliárd euró külföldi tőke volt beruházva. Ebből 22,9 milliárd német volt.

A koronavírus tapasztalatai alapján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ez év májusában megállapodott Peter Altmaier német gazdasági miniszterrel, hogy a magyar gazdaság jövőjét minden területen összehangolják a német gazdasággal.

A hadiipar területén máris új lendületet kapott az együttműködés. 2019-ben Magyarország volt a német hadiipar fő külföldi vásárlója. 1,8 milliárd euró értékben vásárolt Magyarország német harckocsikat. Ez nem kevés pénz, ha figyelembe vesszük, hogy az egész német fegyverexport 8 milliárd volt.

A Fidesz és a kormány igyekszik politikai téren is Németországhoz kötni Magyarországot. Orbán a már említett videokonferencián kifejtette, hogy milyen európai jövőt tart ideálisnak, amihez igyekszik a németek támogatását is megnyerni.

„De létezik egy másik koncepció Európa jövője vonatkozásában, amelynek alapját az általunk örökölt keresztény kultúra képezi. Ennek a koncepciónak releváns a keresztény társadalmi tanítás, ez a koncepció mélyen antikommunista, elkötelezett a család, mint a társadalom alapvető eleme mellett, ez a koncepció értékként kezeli a nemzeti identitást, amelyet fenn kell tartani” – jelentette ki a miniszterelnök.

Megkérdőjelezhetetlen érték? A magyar–német együttműködésről

Július első napjaiban Orbán Berlinbe küldte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert és Novák Katalin családügyi államtitkárt, a Fidesz alelnökét. „A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) támogatottsága már emelkedik is, hiszen a pártszövetség a válságban bebizonyítja cselekvőképességét. Azt kívánom német barátainknak, hogy rövidesen akár koalíciós kényszer nélküli is kormányozhassanak” – mondta Novák Katalin a német sajtónak.

A CDU vezetői nem borultak ugyan a magyar delegáció nyakába, de világos volt, hogy Magyarországra szüksége van Németországnak. A CDU és a CSU főtitkára, Paul Ziemiak és Markus Blume, illetve Wolfgang Schäuble, a Bundestag elnöke, Katja Leikert frakcióvezető-helyettes és mások jelezték, hogy a magyar kapitalizmus stabilitása közös érdek. Magyarországra erős szövetségesként tekintenek, és arra törekednek majd, hogy az európai közös pártcsaládon belül is visszatérjen a józan hangvétel, és az esetleges nézeteltéréseket a tagpártok zárt ajtók mögött rendezzék.

Mire tanít a történelem?

A magyar történelem alapvető tanulsága az, hogy a túl szoros kapcsolat Németországgal súlyos következményekkel jár Magyarország számára.

Mit jelent a túl szoros kapcsolat? Túl szoros a kapcsolat, ha a magyar politika a magyar nemzeti érdekeket alárendeli a német érdekeknek. Túl szoros akkor is, ha Magyarországnak nincsenek alternatív megoldási lehetőségei.

A német-magyar szoros szövetség akkor elfogadható, ha az nem vezet háborúhoz Oroszországgal. 1873-ban létrejött a három császár szövetsége, a német, az osztrák-magyar és az orosz uralkodó részvételével. 1878-ban, a berlini kongresszuson előnyös együttműködés jött létre Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország között. A Monarchia külügyminisztere, Andrássy Gyula nem szerette az oroszokat, de megértette, hogy Magyarországnak nem szabad háborúba keverednie Oroszországgal még Németország oldalán sem.

A 19. század végén azonban a hármas együttműködés felbomlik, és Magyarország egyetlen szövetségese Németország. Nem kellett nagy ész annak felismeréséhez, hogy a kettős szövetség Oroszország ellen irányulva háborúhoz vezet, amelynek Magyarország nem lehet nyertese. Tisza István magyar miniszterelnökként ugyan sokáig ellenezte Magyarország csatlakozását az első világháborúhoz, de beadta a derekát. A magyar uralkodó osztály a közös tőkés érdekeket fontosabbnak tartotta, mint a magyar nemzeti érdekeket.

Megkérdőjelezhetetlen érték? A magyar–német együttműködésről

1920 után Horthy igyekezett Angliára orientálódni, de ennek semmilyen hagyománya nem volt. Megmaradt viszont a magyar uralkodó osztály oroszellenessége, ami akkor párosult a kommunistaellenességgel, és viszonylag gyorsan Németország karjaiba lökte az országot. A második világháború következményei ismertek. Az 1920-as Trianon
után Magyarország megkapta az 1947-es párizsi békét is.

1989-90-ben a magyarországi rendszerváltás jelentős mértékben Németország segítségével zajlott le. Az Orbán-nemzedék Helmut Kohlt nem véletlenül tekinti szellemi atyjának.

Magyarország Németország szövetségese lett, s ezen egyetlen kormány sem változtatott az elmúlt 30 évben. A körülmények azonban megváltoztak.

Az Európai Unió a 21. század első évtizedeire jelentős mértékben kimerítette belső energiáit és több területen válságba került. Az EU nem tudja megoldani a kapitalizmus alapvető ellentmondását, a tőke és a munka közötti ellentétet. Növeli a tőkés erők és a dolgozók közötti feszültséget. Egyre nehezebbé válik hagyományos eszközökkel fenntartani a tőke uralmát. 1945 óta először merül fel annak lehetősége, hogy a kapitalizmus leváltható.

Az EU politikája olyan új jelenségek megszületését segítette, mint a terrorizmus, a tömeges migráció, az európai hagyományokat elutasító vallási, filozófiai áramlatok. Ezek megosztják és belülről rombolják az európai kapitalizmust és annak minden építményét.

Az EU ugyan elérte a szocialista rendszerek felszámolását, de ezzel megszüntette a tőkésországok közös ellenségképét is. Felszínre kerültek a tőkésországok hagyományos ellentétei. Kiéleződtek az ellentétek a német és francia tőke között.

Kiderült, hogy Oroszország léte nem ideológiai kérdés, hanem folyamatos geopolitikai kihívás az európai tőke számára. Választani kell a pusztító háború és az orosz tőkével való megegyezés között.

Az EU lemaradt a tőkésországok más hatalmi központjaival, az USA-val és Japánnal szemben. Nem tud mit kezdeni Kínával, amely egyszerre jelent gazdasági, politikai és ideológiai kihívást.

Megkérdőjelezhetetlen érték? A magyar–német együttműködésről

Ebben a helyzetben a mai magyar politika az USA-ra és Németországra orientálódik. A két orientációt azonban nem lehet egymás ellen használni. Magyarország túl kicsi ahhoz, hogy egy német-magyar vita esetén az USA-hoz forduljon, vagy egy USA-magyar konfliktus esetén a németek segítségét kérje.

Magyarországnak akkor van esélye, ha a mai szövetségi elkötelezettségei mellett szilárd együttműködést épít Oroszországgal és Kínával.

Szükséges az is, hogy a magyar politika a szövetségeseit olyan politika irányába tolja, amely kiegyezést hirdet Oroszországgal és Kínával.

De ma már ez is kevés. Ma már kell lennie „B” tervnek is. Előállhat olyan helyzet, amikor az EU-tagság vagy a NATO-tagság elviselhetetlen hátrányt jelent az országnak. Ilyen helyzetben más irányokban kell szövetségeseket keresni.

Mindez ma már nem ördöngősség. Nagy-Britannia kilépett az EU-ból. Az USA kilépett a WHO-ból, igyekszik átalakítani a NATO-t, sőt új rugalmas szövetségeket létrehozni. Az USA tudja, hogy a mai világ alapvetően a második világháború terméke, amit némileg korrigált a hidegháború. A mai tőkés világ új szövetségekért kiált.

A világ népei, a dolgozó tömegek életét az új tőkés szövetségi kombinációk nem javítják meg. A tőkés szövetségek mindig a tőkés rendszert, a pénz uralmát hivatottak erősíteni. A népeknek új világra van szükségük, ahol nem a pénz, hanem az ember számít.

Vélemény, hozzászólás?