Menü Bezárás

Mi történik Belaruszban?

Mi történik Belaruszban?

Alekszandr Lukasenko eddigi elnök a szavazatok 80,08 százalékával ismét Belarusz elnöke lett az augusztus 9-i választásokon. Fő ellenfele, Szvetlana Tyihonovszkaja a szavazatok 10,09 százalékát kapta. A választási részvétel magas volt, a választók mintegy 84 százaléka elment szavazni.

A liberális ellenzék nem fogadta el a választások eredményét, és vasárnap este Minszkben és néhány más városban erőszakba torkolló megmozdulásokat szerveztek. A belarusz állami erők az éjszaka folyamán helyre állították a rendet. Az ellenzék mindent megtesz azért, hogy provokálja a hatalmat, destabilizálja a helyzetet.

Mi a lényeg?

Belaruszban 1991 után ugyanazok a folyamatok indultak el, mint Magyarországon. Többpártrendszer, az állami vagyon privatizálása, az ország kiárusítása. Belaruszban azonban ez a politika majdnem a teljes összeomlást eredményezte. Lukasenko 1994-ben lett elnök, és leállította ezt a politikát. A stratégiai ágazatokat nem privatizálták, a földeket nem kapták meg külföldiek, megmaradt az állami egészségügy és oktatás, Belarusz nem adta fel függetlenségét senkinek sem.

Lukasenko politikája nem tetszett a nyugatnak. Szankciókat vezettek be Belarusz ellen, és minden létező eszközzel megkíséreltek megdönteni az elnököt. Ugyanazokat a trükköket vetették, mint Ukrajnában.

Lukasenkót azonban nem tudták megdönteni. Ennek több oka van. A belaruszok többsége megértette, hogy Belarusz függetlenségének záloga a jelenlegi politika folytatása. A belaruszok tudják azt is, hogy Lukasenko nem korrupt, nincs magánvagyona, nem kötődik gazdasági körökhöz.

A nyugat megértette, hogy a választásokon nem tudja Lukasenkót megdönteni. Ezért taktikát váltottak. Most megkísérlik elhitetni az emberekkel, hogy a választásokat a kormány elcsalta. Nyilván ők is tudják, hogy 80 százalékot nem lehet elcsalni. Így folyamatossá akarják tenni a lélektani nyomást Belaruszra, provokálni a hatalmat, destabilizálni az országot, mindaddig, amíg az emberek belefáradnak és készek lesznek bárkit elfogadni, csak legyen nyugalom. Ezt a modellt alkalmazta a nyugat Jugoszláviában.

A lengyel tőkések nem férnek a bőrükbe

Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kinai elnök azonnal gratulált Lukasenko elnöknek a győzelemhez. Mindketten támogatásukról biztosították szövetségesüket, Belaruszt.
Az USA külügyminisztériuma hivatalosan „aggodalmát fejezte ki”, kiemelve, hogy szerintük a választás „nem volt szabad és fair.” Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje nyilvánosan támogatásáról biztosította belarusz ellenzéket, kiemelve, hogy „a belarusz népnek 26 év elnyomás után joga van változásra.”

A litván külügyminisztérium bejelentette, hogy Szvetlana Tyihonovszkaja megérkezett Litvániába. Nem tudni, hogy mi lesz a következő lépés, de a nyugat dönthet úgy is, hogy „ellenkormányt” hoz létre külföldön.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európai Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte az EU vezetőitől, arra hivatkozva, hogy Európának közös nagy projektet kell kínálnia Belarusznak, ami biztosítaná Belarusz helyét az EU-államok táborában. A lengyel tőkések nem férnek a bőrükbe. Megnyugodtak, miután Trump újabb amerikai katonákat küld Lengyelországba és most a belarusz üzemek és földek kellenének neki. Arra számít, hogy maga mellé tudja állítani az EU többi kormányát, amelyek szívesen feldarabolnák Belaruszt.

Vélemény, hozzászólás?