Menü Bezárás

Mi történik Libanonban?

Mi történik Libanonban?

A cikk szerzője Marie Nassif – Debs, a Libanoni Kommunista Párt vezetésének tagja, az arab és a nemzetközi munkásmozgalom ismert személyisége

2020. szeptember 1-én a hivatalos Libanon megünnepelte a Gouraud-nyilatkozat 100. évfordulóját. Gouraud francia tábornok ezen a napon jelentette be, hogy létrejön „Nagy Libanon” a Népszövetség oltalma alatt.

Egész Libanon éhezik

Az ünneplésre olyan helyzetben kerül sor, amikor egész Libanon éhezik. Amikor az elmúlt harminc évben folytatott tőkés gazdasági és pénzügyi politika darabokra zúzta a libanoni társadalmat. Amikor Bejrút lakosai még mindig a robbanás okozta romok között keresik családtagjaikat és vagyontárgyaikat. A libanoni kikötő tíz kilométeres körzetében minden romokban van, a házak, a kórházak, az iskolák, minden.

Az ünnepségre eljött Emmanuel Macron fracia elnök mintegy 140 fős delegáció és több francia katonai repülő kiséretében. A „bensőséges” ünnepség után a francia és a libanoni vezetők tárgyalóasztalhoz ültek. A végén a francia elnök sajtótájékoztatót tartott a hatalmon lévő pártok vezetőinek jelenlétében és tanácsokat osztogatott arra nézve, hogy miként is kell kihúzni a slamasztikából az országot, ahova a jelenlévők juttatták.

A Baabda és a Pine Palota lépcsőin készített fotó pont olyan volt, mint száz éve, amikor Gouraud tábornok ugyanitt közölte, hogy miként kell felosztani Libanont a keresztények és a muszlimok között. Száz éve a jelenlévő politikusok elhitték önmagukról, hogy ők teremtették ezt a csodát.

Hallgattak arról, hogy a fiatal Szovjet-Oroszország leleplezte a világ előtt azt a megállapodást, amelyet 1916. június 23-án, azaz két évvel a háború vége előtt, Mark Sykes brit és George Picot francia külügyminiszter kötöttek. A megállapodás egyes részleteit pedig Szergej Szazonov orosz külügyminiszter prezentálta.
Ez a megállapodás, illetve az egy évvel későbbi, de erre támaszkodó Balfour-nyilatkozat jelentette azt az alapot, amelyre a győztes hatalmak vezetői a török birodalom felosztását kívánták építeni. Az olaszországi San Remóban tartott konferencia 1920 áprilisában megvitatta a békerendezés részleteit, azaz azokat a feltételeket, amelyek alapján a győztes hatalmak Törökországgal kívánták építeni a kapcsolataikat. A konferencia kinyilvánította, hogy Szíria ezentúl független állam, és felkérte Fejszál herceget, hogy vállalja el a királyi trónt.

Mi történik Libanonban?
A libanoni kommunisták a tőkés rendszer leváltására hívnak fel

1920 : „a beteg ember” örökségének feldarabolása

Innen tovább felgyorsult a „beteg ember”, Törökország örökségének felosztása. Nagy-Britannia megkapta Irak, Egyiptom és Jordánia területét és Palesztinát, Franciaország pedig Szíriát és Libanont. Olaszországé lett Líbia.

Ezzel azonban a tőkés hatalmak osztozkodásának még nem volt vége. Szükség volt a tengelyhatalmak, elsősorban Németország egyetértésére. 1920. augusztus 10-én a franciaorszgi Sevres városában újabb konferenciát hívtak össze. Nem hívták meg a vesztes országokat, de nem volt jelen az USA és Szovjet-Oroszország sem. Utóbbit arra hivatkozva nem hívták meg, hogy a breszt-litovszki béke aláírásával Oroszország de jure kilépett a háborúból. A konferencián aláírt szerződésben Törökország lemondott valamennyi nem törökök által lakott területéről, beleértve Észak-Afrikában a Magreb-térséget (Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia), a közel-keleti Levante térségét (a mai Szíria, Libanon, Izrael, Palesztina és Jordánia) és természetesen
Örményországot.

A sevres-i béke hozta létre Nagy Libanont, amelynek területe Tripolitól Palesztináig terjedt. Ma Franciaország és Törökország erre a békeszerződésre hivatkozva formál magának jogot arra, hogy beleavatkozzon Líbia és Libanon életébe. Ma természetesen a fő hangsúly azon van, hogy ki ellenőrzi a térség kőolaj- és földgázmezőit.

Mi történik Libanonban?
Tüntetések a kormány ellen

A világméretű konfrontáció leggyengébb pontja

Recep Tayyip Erdogan török elnök a líbiai nemzeti egységkormánnyal gazdasági és biztonsági megállapodást írt alá, és bejelentette, hogy kezdeményezi a sevres-i béke érvénytelenítését. Törökország hadműveletekbe kezdett Ciprus ellen és jelezte, hogy Törökország igényt tart részesedésre a közel-keleti térség kőolaj- és földgázkincséből. Ezzel azonban Törökország elérte azt a vörös vonalat, amelyet Macron rajzolt fel, mondván, hogy eddig és ne tovább!

Libanon jelenleg a világméretű konfrontáció legkritikusabb, leggyengébb pontja. Miért? Az egyik oldalon a cionista erők jelentős sikereket értek el, egyebek közt azzal, hogy új zsidótelepüléseket hoznak létre a nyugati parton, illetve azzal, hogy megegyeztek az Egyesült Arab Emirátusokkal.

Másrészt, a világ visszatért a hidegháborús időszak logikájához, azaz a nagyhatalmak ismét megosztják az arab országokat és saját híveiket gyűjtik össze.

Harmadrészt azért tekinthető Libanon a leggyengébb láncszemnek, mert az ország politikai rendszere, amely arra épült, hogy a hatalmat megosztották a különböző vallások között, nos, ez a rendszer nem működik, és képtelen megoldani a felhalmozott és növekvő társadalmi problémákat.

Ez a rendszer az utolsókat rúgja, de még mindig képes tartani magát. Ez magyarázható azzal, hogy tartósan kialakult a vallások közötti kvótarendszer és nem kevesen érdekeltek a fenntartásában. Másrészt, a jelenlegi pártok még képesek befolyásolni a néptömegeket, mert nem alakult ki egy más, új vízió a jövőről, amely mellé tömegek állnának.

A helyzet elviselhetetlenül nehéz. A radikális erőknek kell a megoldást kínálniuk. Nincs idő halogatásra, cselekedni kell, ha nem akarjuk, hogy Libanon is elsüllyedjen az NGO-k mocsarában. Nekünk kell felmutatni a válságból kivezető út térképét. Ha nem sikerül, Libanon óhatatlanul visszasülyed a teljes megosztottság állapotába.

Információ

Libanon
Területe : 10 452 négyzetkilométer
Lakossága : 6,2 millió
Fővárosa : Bejrút (361 ezer lakos)
Bejrút a legvegyesebb vallási összetételű város a Közel-Keleten. A városban megtalálható a muzulmán, keresztény, örmény keresztény, zsidó vallás.

Vélemény, hozzászólás?