Menü Bezárás

Rettegnek a magyar családok

Rettegnek a magyar családok

A COVID-19 az év első felében megrázta a világot és most még a második hullámmal is rettegésben tart mindenkit. Vannak országok, ahol szinte folyamatosan betegíti meg emberek százezreit és szedi halálos áldozatait.

A magyar kormány jó pár éve folyamatosan nagy hangsúlyt fektet a családok támogatására. Családbarát politikájának köszönhetően megnőtt a gyermekvállalási kedv. Sok család, bízva a kormány ígéretének folyamatosságában, több gyermeket vállalt. A több gyerek, nagyobb lakás, nagyobb autó és egyéb beruházásokkal járt.

Hazánkban rettegnek azok a családok, akiknek bölcsőde-, óvoda- vagy iskolaköteles gyermekük van. Az anyagilag tehetősebb részük magától a vírustól fél és pénzt nem sajnálva próbálja biztonságban tudni gyermeküket. Az állami intézményből a magánszféra kínálta lehetőségekkel próbálják minimalizálni a fertőzés veszélyét. De ők a társadalmunk egy kis hányada.

Mi van azokkal a családokkal, akiknek az átlagjövedelem alatti pénzből kell megélniük? Akik nagycsaládosok, hátrányos helyzetben vannak, egyedül nevelik gyereküket, egy keresetből kell megélniük, akik egyszerűen szegények? Ők vannak sokan és velük szúrt ki a legjobban a vírus.

Tavasszal a kormány számos intézkedést hozott ezen családok védelmére. Persze a hírtelen jött vírus, hirtelen, nem alaposan végig gondolt intézkedések sokaságát hozta.

A vészhelyzet ideje alatt a kormány szerint senki nem veszthette el a munkahelyét, online oktatás és home office „garantálta” az ország működését. De ha megkérdezünk családokat, egyszerű hétköznapi embereket, akik nem részesei a kormány kirakatpolitikájának, akkor máris meglátjuk a valóságot.

Munka, oktatás a vészhelyzet alatt

Szerencsések közé tartozott az, akinek olyan volt a munkája, hogy lehetővé tette az otthonmaradást, otthonról dolgozhatott. Így megtarthatta a munkáját és teljes bért kapott erre az időszakra. Próbálta tanítani nagyobb gyerekét, vigyázott közben a kisebbekre és ellátta a háztartást. Viszont rengeteg olyan szakma van, ahol az otthonmaradás hatalmas bérkieséssel járt. Ahol igaz, hogy

az alap minimálbért megkapja, de a forgalom utáni jutalék, vagy borravaló már nem csilingelt a pénztárcában.

Az építőiparban dolgozók vagy felvállalták a kockázatot a megbetegedésre és mentek dolgozni, vagy munka nélkül maradtak. Se az ország vezetésének, se az őket „csesztető” ellenzéknek nem tűnt fel, hogy az

építőiparban dolgozók nem tudnak home office-ben dolgozni.

Se a beton, se a tégla, se a tetőanyag nem kerül e-mailben a rendeltetési helyére. De rengeteg hasonló szakma van, akik nagyon megszenvedték az első hullámot.

A családok nagyon nagy része gyermekeiket az államilag garantált közétkezésben tudja napi egy főtt ételhez juttatni. A rendszerváltás előtti jó gyakorlatot hozta vissza néhány éve a kormány. Viszont tavasszal nem vitték házhoz a menzát. A családok kénytelenek voltak minden tartalékukat felélni és valahogy előteremteni a mindennapi betevőre valót az otthon rekedt családoknak. Egy három gyermekes családnak

fejenként 4.000 Ft körüli összegbe kerül a közétkezési hozzájárulás, míg tavasszal az otthoni főzés minimum 80.000 Ft-tal megnövelte a család kiadását.

Eljött a szeptember. Kormányunk garantálta, hogy mindenki dolgozhat, minden gyerek mehet a korosztályának megfelelő intézménybe folytatni azt, amit abba hagyott tavasszal. A beiskolázások költségei is nagyon megviselték a családokat. És most retteghetnek a második hullámtól. Mivel most nincs vészhelyzet, csak elszigetelt esetekről beszél az Operatív Törzs, holott naponta körülbelül ötször annyian betegednek meg mint tavasszal, bárki elveszítheti a munkáját, vagy a gyereket hazazavarják, mert egyet köhint vagy tüsszent.

A munkáltató most nem vesz jó szemmel egyetlen óra vagy nap mulasztást sem, mert be akarja hozni a vészhelyzet alatti időszak kiesését. A most bezárt bölcsődék, óvodák, iskolák vagy megbetegedett gyerekkel otthon maradó szülő jó esetben kénytelen a maradék fizetett szabadságát kivenni, ha megkapja. Vagy otthon marad betegállományban, de így csak a fizetése hatvan-hetven százalékát kapja meg.

A rettegés fokozódik

Nem elég a gyermeküket nevelő családoknak az a lelki teher, amit a pénztelenség a kilátástalanság miatt elszenvedtek az elmúlt hónapokban. Nem elég az, hogy az otthontanuló diákok zöme nem kapott megfelelő oktatási képzést a szülőktől (hisz kevés gyereknek oktatási szakember, vagy nevelő a szülője) és

felnevelődik egy vírusgeneráció.

Akik oly mértékű oktatási hiányosságokkal haladnak tovább az életben, amire alig van esély, hogy pótolni tudják. Máris itt a nyakukon az év vége. Egyébként lehet örülni az év végének, hisz jön a karácsony és a szilveszter. De ezeknek a családoknak keserűséggel lesz tele a kalács az asztalon. Azzal még valahogy megbirkóznak, hogy kevesebb jut az ünnepekre. De ez év végéig tart az a moratórium, amit a kormány bevezetett tavasszal, hogy a családok nehézségeit enyhítsék. Ami eddig enyhítés volt, az most irdatlan teher lesz.

Rettegnek a magyar családok

Miből gondolja a kormány, hogy ha az ország gazdasága nem állt helyre fél év alatt, akkor a családoknak ez sikerült? Az igazi megoldás az azonnali 200.000 Ft-os minimálbér bevezetése lenne.

Van megoldás

A Munkáspárt már többször követelte, hogy a kormány vessen ki a

milliárdosokra szolidaritási adót.

Ezen felül az átlagkereset alatti, gyereket nevelő családok kapjanak visszamenőleg gyermekenként havi 25.000 Ft értékű étkezési utalványt

a kötelezően előírt közétkezésből való kimaradás időszakára. Továbbá

az állam garantálja a betegállományban otthon maradtak 30 vagy 40 százalékos bérkiesésének pótlását. Garantáljon az állam a vírusidőszakra szülőnként plusz havonta 4 nap fizetett szabadságot, gyerekét egyedül nevelő szülőnek 8 napot,

aminek a felhasználását nem kell hetekkel előre bejelenteni a munkáltatónak, de nem is vihető át a következő hónapra. Ezt a szabadságot a szülők csak az oktatási intézménytől távolmaradásra kényszerülő gyerek felügyeletére vehessék igénybe.

Ezek a követelések joggal elvárhatók egy olyan kormánytól, aki eddig családbarát politikát hirdetett. Ha ezeket a követeléseket nem teljesítette, úgy családok százezrei kerülnek adósságcsapdába. Tömeges elszegényedésbe, anyagi és erkölcsi pusztulásba sodorja a családokat, amelyekről eddig úgy vélekedett, hogy a nemzet pillérei.

Kovács István

Vélemény, hozzászólás?