Menü Bezárás

Érdektelenség, elértéktelenítés

Érdektelenség, elértéktelenítés

Egyre több olyan tanulmány, publicisztika lát napvilágot, mely azt tárgyalja, mekkora morális válságban van a világ. Hátat fordítunk egymásnak, eluralkodik az emberiségen az önzés.

A koronavírus hullámokban való támadása még jobban felszínre hozza a nemtörődömséget, az önzést. Persze vannak kivételes esetek és még imitt-amott segítő kezet nyújtunk egymásnak, de ez nem számottevő.

A gazdag és fejlettnek mondott nyugati országokban szó szerint eluralkodott a válság az elmúlt években, amit a világjárvány felerősített. A kapitalista gondolkodás, miszerint a vállalati menedzsment, a tulajdonosok jóléte az első és minél több hasznot kell termelni bármi áron, most pusztulásba sodorja a világot. Ezért van az, hogy nem volt raktáron kellő számú maszk, lélegeztetőgép vagy más védő, ellátó felszerelés. Senki nem gondolta egy évvel ezelőtt, hogy szükség lesz rá, raktárra meg nem gyártanak.

De az önzés, az egoista gondolkodásmód nem csak itt jelenik meg. A tanulmányok nyíltan kimondják, hogy a modern technika, a mobiltelefon, a közösségi média semmi mást nem üzen a mai nemzedékeknek, minthogy valósítsd meg önmagad, ne törődj másokkal. Közben leneveli a társadalom érintett részét a közösségi összefogásról. Arra is rámutattak már, hogy amikor a közösségi oldalakon keresztül valami tüntetésre, vagy megmozdulásra hívnak tömegeket, komoly pénz áll mögötte. Így megvásárolják a tüntetésen résztvevők zömét, páran meg csak a balhé kedvéért mennek el. Ha egy jó cél érdekében folytatnak felhívást, töredéke a jelentkező.

Nem csak a Munkáspárt küzd azzal, hogyan szólítsa meg az embereket, főként a fiatalokat, hogy álljanak mellénk és harcoljunk közösen velünk egy élhetőbb világért. Azok, akik az internetes oldalakon nőnek fel, akik naphosszat csevegnek akár vadidegenekkel, a való életben többnyire nem képesek megszólalni. Nem tudják gondolataikat megfogalmazni, így a valós probléma nem érdekli őket.

Súlyos válságban van a világ, hisz a magába fordult, csak önmagukkal törődő emberek mások iránti közönye, lassan visszafordíthatatlan. Egyre több az olyan civil szervezet, amely valós segítséget nyújt egy adott közösség számára, de lehet, hogy hamarosan megszűnnek létezni.

A minap meghívtak egy polgárőr közgyűlésre. Meghallgattam az elmúlt időszak eseményeit, a pénzügyi beszámolót, és az elkövetkező feladatokat. Már a beszámolóból is kiderült, hogy visszaesett azok száma, akik anyagi támogatást adnak egy olyan település polgárőrségének, ahol húsz kilóméteres körzetben nincs rendőrség.

De az anyagiakon túl, elindult itt is a morális válság. Az egyik felszólaló mélységes aggodalmát fejezte ki: ha a közösség iránti érdektelenség így folytatódik, akkor ez a nem kis múltú szervezet működésképtelenné válik. Jópáran vannak olyanok, akik semmilyen feladatot nem vállalnak, holott kötelességük lenne. Hivatkoznak mindenfajta elfoglaltságra, közben meg a Facebookon kiposztolják mekkora halat fogtak, vagy szelfiznek egy macskával. Nem találnak új tagokat, fiatalokat, mert a legtöbb nyíltan megmondja, hogy nem fizeti meg ezért az ő idejét senki sem.

Fel kellene már ébrednie az emberiségnek, hogy a pénz világában ne akarjuk elhinni, hogy hosszú távon működhet bármiféle közösségi összefogás, ami nem a tőke érdekeit képviseli. A kapitalizmusnak nem érdeke, hogy az általa előidézett problémák megoldására létrejövő civil szervezetek jól működjenek. Mindig csak annyi lehetőséget ad a számukra, hogy a társadalmi feszültséget levezesse.

Akikben még él egy adott közösségért való tenni vágyás, akik úgy gondolják, hogy egyeseknek kötelessége tenni másokért, egy közösségért, azoknak üzenem, hogy ahhoz egy másik rendszerben kell gondolkodni. Ahol a nemzedékeket nem az önzésre, nem mások eltiprására nevelik egyéni ambícióik, vágyaik megvalósítása végett. Ahol nem az számít, hogy mit kap cserébe, hanem a közösségbe vetett hit, mások megsegítése, a mások iránti tisztelet az elsődleges. Igazi közösségi életet csak közösségi társadalomban lehet élni.

Kovács István

Vélemény, hozzászólás?