Menü Bezárás

A piac iránti igény kergeti a magyar tőkét

A piac iránti igény kergeti a magyar tőkét

„Az egyre kiterjedtebb piacnak a szükséglete, amelyen termékeit eladhatja, végig kergeti a burzsoáziát az egész földgolyón. Mindenüvé be kell magát fészkelnie, mindenütt be kell rendezkednie, mindenütt összeköttetéseket kell létesítenie.” – írta Marx és Engels a tőke jellemzőiről még 1848-ban.

Magyarország, mint tőkeexportőr

A piac iránti igény „kergeti” a magyar tőkét is, ha nem is az egész földgolyón, de a szomszédos országokba, sőt néhány ázsiai és latin-amerikai országba mindenképpen. Tehát egyszerre két dolgot látunk Magyarországon. Egyrészt, hozzánk jönnek az amerikai, német és más cégek. Teszik ezt azért, mert számításaik szerint Magyarországon nagyobb profitot tud elérni, mint otthon vagy más országokban. Másrészt, jóval kisebb mértékben, de a magyar vállalatok is beruháznak külföldön, más szóval exportálják a tőkét. Az ok ugyanaz: a magyarországinál nagyobb profit lehetősége.

Egy ország akkor visz ki a tőkét külföldre, ha otthon már vannak jelentős tőkével rendelkező vállalatok, amelyek otthon már eljutottak a profit csúcsáram, vagyis több pénzt, nagyobb profitot csak külföldön remélhetnek. A másik oldalon szükség van a világpiac kibővülésére, és arra, hogy a fogadó országban legyenek meg a szükséges jogi és intézményi feltételek,

A kiáramlott magyar működőtőke állomány 2010 és 2019 között dinamikusan, 43 százalékkal növekedett, ezzel a bruttó hazai össztermék (GDP) arányában a legmagasabb a kelet- és közép-európai régió országai között. Magyar vállalatok fejlődnek globális vagy regionális multinacionális vállalattá és egyre több nagy és közepes vállalkozás hajtott végre vagy tervez beruházásokat külföldön. – állapította meg dr. Ferkelt Balázs tanulmányában (https://corvinak.hu/).

A magyar tőkekivitelben Horvátország áll az első helyen, Ciprus a második, míg Szlovákia a harmadik, az Európán kívüli országok közül Izrael, az Amerikai Egyesült Államok, Dél-Korea, Szingapúr és Brazília tudott csak felkerülni a 25 legfontosabb célországot tartalmazó listára. Kiemelkedő növekedés figyelhető meg 2010 és 2019 között az Izraelbe, Olaszországba, Lengyelországba, Csehországba, Hollandiába és Németországba irányuló tőkebefektetések terén, bár Németország esetében ez így is mindösszesen a 22. helyhez volt elegendő.
A magyar tőkekivitel a vállalatok profitjának növelése mellett jelentős geopolitikai és gazdasági célokat is követ. Magyarország vezető pozíciót ért el a visegrádi országok között a GDP-arányos külföldi tőkebefektetések terén, és ezt igyekszik megőrizni. Magyarország egyúttal arra is törekszik, hogy növelje a V4-ek gazdasági súlyát Európában és a világban.

A tőkekivitel a tőke egyik eszköze a profit növelésére. A tőkekivitelhez megfelelő mennyiségű tőkére, szakemberekre van szükség. A valóságban kevés azoknak a komoly magyar cégeknek a száma, amelyek jól teljesítenek, és van versenyképes saját terméke, szolgáltatása vagy tudása, technológiája, amivel ki tud lépni a nemzetközi piacra.

A magyar tőkekivitelben ezért döntően a nagy cégek vesznek részt. A legnagyobb magyar tőkeexportőrök: MOL, OTP, Richter, Trigránit, Magyar Telekom, Hungarhotels, MKB. A MOL-csoport jelenleg 26 országban rendelkezik leányvállalatokkal. Ma már több foglalkoztatottja van külföldön, mint hazánkban. Hasonlóképpen multinacionálissá nőtte ki magát az OTP-csoport (11 országban vannak jelen), a Richter-csoport (40 országgal).

A magyar tőkeexport ösztönzésében három, a Külgazdasági és Külügyminisztérium által tulajdonolt gazdasági társaság: a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Eximbank), valamint a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tölt be meghatározó szerepet.

A piac iránti igény kergeti a magyar tőkét

Vélemény, hozzászólás?