Menü Bezárás

Tiszaújváros: nem lettünk okosabbak, vagy mégis?

Tiszaújváros: nem lettünk okosabbak, vagy mégis?

Minél közelebb vagyunk a 2022-es parlamenti választásokhoz, annál izgalmasabbak az időközi választások. Ilyenkor kiderül, hogy a kormánypártok képesek-e megtartani a hatalmat, illetve az ellenzéki pártok képesek-e egy-egy mandátum megszerzésével gyengíteni a kormánypártok hatalmát.

Az időközi választáson ugyanis nem lehet leváltani a kormányt, még megingatni sem. De az ellenzéket sem lehet szétzúzni. Nem lehet semmissé tenni az ellenzéki pártok győzelmeit a 2019-es önkormányzati választásokon. Az időközi választáson meg lehet ingatni az ellenzéki pártok hitelességét, lehet szítani az egyes ellenzéki pártok közötti ellentéteket.

Fidesz: a győzelem egy-két hajszálon múlott

De nézzük az eredményeket!
Mit könyvelhet el a Fidesz-KDNP? Először is, nyertek, övéké maradt a képviselői hely. Ezzel elhárult az a veszély is, hogy a Fidesz esetleg elveszíti a kétharmados többséget. Igaz azonban, hogy az ellenzéket nem tudták szétzúzni, a győzelem egy-két hajszálon múlott.

Mit mondhat el az ellenzék? Először is, megszorították a Fideszt, győzni nem tudtak, de megszorítani igen. Másodszor, 2018-ban az ellenzéki pártok külön indultak, és nem tudták legyőzni az akkori Fidesz-jelöltet, Koncz Ferencet. Most sem győztek, de nem sok hiányzott a győzelemhez. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy az ellenzéki összefogás sikeres konstrukció, de nem is zárja ki.

Az eredményből az országos politikára nézve nem szabad sok következtetést levonni, de a körzetben a jelek szerint alig változtak az erőviszonyok 2018 áprilisa óta. Akkor Koncz Ferenc – nagyjából 20 százalékponttal magasabb részvétel mellett – 49,3 százalékot szerzett. Annyiban azonban jól működött az ellenzéki összefogás, hogy Bíró László – aki akkor 31,6 százalékkal lett második úgy, hogy az MSZP-Párbeszéd és az LMP is saját jelöltet állított – egyesíteni tudta a Fidesz-ellenes tábor túlnyomó részét.

Nem érdemes azonban figyelmen kívül hagyni, hogy most a 2018. tavaszinál 18 ezerrel kevesebben szavaztak, ami időközi választáshoz képest nem mondható ugyan alacsony részvételnek, bőségesen jelent azonban tartalékot a másfél év múlva esedékes parlamenti választásra.

A helyzet ugyanis akár gyökeresen is megváltozhat Magyarországon. Senki sem tudja ugyanis, hogy mi lesz a covid-19 vége. Nem tudni, hogy mi valósul meg a kormány védekező intézkedéseiből és mi nem.

Nem volt harmadik erő

Volt-e harmadik erő ezen a választáson? Lényegében nem volt. A választáson három független jelölt is indult, közülük Tóth Ádám ért el 2,23 százalékot, őt az MSZP-ből az év elején távozó Szanyi Tibor pártja (Igen Szolidaritási Mozgalom Magyarországért) támogatta, a másik kettő 1 százalék alatt zárt.

A Szanyi-féle párt most jelent meg először egy választáson, egyelőre álcázva, csak támogatóként. A 770 szavazat mindegyike nyilván nem Szanyinak szól, hanem a helyi független jelöltnek, de azért érdemes odafigyelni.

Mire játszik a Szanyi-féle párt? Azokat a szavazókat akarja megszerezni, akik baloldalinak tekintik magukat, de csalódtak az MSZP-ben. Másrészt, bizonyítani akarja mind az ellenzéki koalíció, mind a Fidesz-KDNP felé, hogy ők perspektivikus tényezői a politikai életnek. Megkísérlik elhitetni az ellenzékkel, hogy a Szanyi-féle pártra leadott szavazatok fontosok lehetnek az ellenzéki koalíció sikerében. Ehhez a Szanyi-féle pártnak el kell indulnia, és az utolsó percben vissza kell lépnie az ellenzék javára.

De játszhatnak egy másik játékot. Hasznossá tehetik magukat a kormánypártok számára is, ha elegendő szavazatot tudnak elvenni a baloldali táborból.

A Szanyi-féle párt objektíve irányulhat a Munkáspárt ellen is. A Munkáspárt vitathatatlanul baloldali párt, van nehezen kivívott erkölcsi tőkéje, és alakulhat úgy a helyzet, hogy elég sokan szavaznak rá. A Szanyi-féle párt alkalmas a zavarkeltésre, ahogyan ez korábban a Munkáspárt-2006 elnevezésű szervezettel egy-két helyen történt.

A Munkáspárt nem indult a mostani időközi választáson. A megyei és az országos vezetés úgy látta, hogy nagyon nehéz lenne megfelelő jelöltet találni, összegyűjteni az ajánlásokat. Túl nagy emberi és anyagi erőfeszítéseket igényelne, a választások eredményét pedig a jelenlegi helyzetben nem befolyásolná.
Antiszemitizmus-kártya a választáson

A választásnak vannak fontos tanulságai. A kampányban fontos helyet foglalt el az antiszemitizmus kérdése, egészen pontosan az antiszemitizmus-kártya. A Jobbik olyan jelöltet indított Bíró László személyében, akinek a zsidóellenes kijelentései ismertek voltak. A Párbeszéd, az MSZP, a DK, a Momentum, az LMP úgy állt Bíró mellé, hogy ők is tudtak Bíró antiszemita megnyilvánulásairól. Ennek csak egy magyarázata lehet. Az ellenzéki pártok arra számítottak, hogy a vidéki választók egy része ugyanúgy gondolkodik, mint Bíró, és az antiszemitizmusra utaló jelzések Bíró mellé állíthatnak sok választót.

A kormánypártok ellenpropagandája ezt a momentumot emelte ki, nap, mint nap emlegették Bíró zsidóellenességét. Kérdéses, hogy ez az ellenpropaganda leleplezte-e Bírót a választók szemében, vagy ellenkezőleg közvetve arra biztatta őket, hogy szavazzanak rá.

A Fidesz akár is el is veszthette volna ezt a választást. Elkövették ugyanazt a hibát, amit tavaly a budapesti főpolgármester-választáson. Akkor folyamatosan szidták Karácsony Gergelyt, és Tarlós István mellett csak azt emlegették, hogy jóban van a kormánnyal.

Koncz Zsófia mellett most is felvonultatták a Fidesz és a kormány prominenseit, jelezve, hogy Koncz képviselősége esetén a térségbe jönni fog a pénz.

A kampány másik kérdése a kétharmad ügye volt. A kormánypártok éreztették, hogy itt és most kell megvédeni a kétharmadot. Az ellenzék pedig azt hangoztatta, hogy itt és most kell megdönteni a kétharmadot.

Figyelemre méltó, hogy minden ellenzéki párt kihasználta a kampány lehetőségét. Az MSZP vezérkarától kezdve Karácsony Gergelyen át Márky-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterig mindenki megmutatta magát.

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke olyan szerepet talált magának, amire sokan felfigyeltek: Mezőzomboron a Momentum képviselője volt a választási bizottságban. Mondani sem kell, hogy magát úgy adta el, mint a tiszta és demokratikus választások fő biztosítékát.

A nép ezen a választáson ismét statiszta volt. Nem az ő gondjaik megoldásáról szólt. Nem arról, hogy mi történik velünk a koronavírus idején, megmarad-e a munkánk, a fizetésünk, lesz-e holnapunk. A Fidesz is, az ellenzék is előszeretettel fotóztatta magát az egyszerű emberek körében, de ettől még az egyszerű embereknek nem lesz jobb.

Koncz Zsófia (Fidesz-KDNP) 50,87 százalék – 17 597 szavazat
Bíró László (Párbeszéd-MSZP-DK-Momentum-LMP) 45,9 százalék – 15 875 szavazat
Tóth Ádám (független) 2,23 százalék – 770 szavazat
Váradi Gábor (független) 0,76 százalék – 264szavazat
Sóváriné Bukta Erika (Demokrata Párt) 0,24 százalék – 83 szavazat

Tiszaújváros: nem lettünk okosabbak, vagy mégis?

Vélemény, hozzászólás?