Menü Bezárás

Kinek jó a „Karácsony-adó?”

Kinek jó a „Karácsony-adó?”

Amit most olvasnak, azt nem olvashatják másutt. A járvány kiélezi az osztályharcot. Ugye, ezt nem nagyon mondja senki sem. Pedig nagyon is komolyan folyik a küzdelem a tőkésosztály különböző csoportjai között. Ugyanakkor megy a harc a tőke, a pénz urai és a vele szemben álló dolgozói rétegek között.

Kinek jó a „Karácsony-adó?”

Nézzünk egy konkrét és elégé meglepő példát! Az ügynek három szereplője van: a főváros vezetése, a kormány és a szakszervezetek.

Az első szereplő, a Fővárosi Önkormányzat októberben azt ajánlotta a kormánynak, hogy „vezessenek be egy átmeneti jellegű, szektorális adót. E szerint az 5 milliárd forint adóalap feletti cégek a jelenlegi 2 százalékos mérték helyett fizessenek 2,5 százalék iparűzési adót „a közös terhek enyhítése érdekében. Az egészet nevezzék újraindítási adónak!”

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a cél az, hogy „Budapest megelőzze a súlyos csődhelyzetet, az alapszolgáltatások zavartalan fenntartását és a fővárosi munkahelyek megőrzését”. Szerinte azért van erre szükség, mert a kormány által bevezetett szolidaritási adó miatt Budapest költségvetéséből hiányzik 69 milliárd forint.

A második szereplő, a kormány elutasította. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) fejezte ki markánsan a kormány álláspontját is. E szerint elfogadhatatlan a főváros által tervezett újraindítási adó. A jelenlegi válság sújtotta helyzetben semmilyen formában nem támogatható a még működő, és a gazdaságot életben tartó vállalkozások megsarcolása, mivel a magasabb adó kivetése negatívan hatna a nagyvállalatok működésére. Emellett az újraindítási adó célja sem támogatható, a bérfejlesztéseket a fővárosi önkormányzatnak saját forrásból kellene megoldania.

A harmadik szereplő, húsz szakszervezeti konföderáció és ágazati szervezet november 5-én lépett be a csatába. Közös nyilatkozatban támogatták a fővárosi kezdeményezést. A szakszervezetek szerint a „járvány, és ennek hatására fellépő gazdasági válság jelentős terhet jelent a társadalom számára.” Ezzel aligha lehet vitatkozni.

Majd így folytatják: „A jelenlegi helyzetben a munkavállalók szerte az országban erőn felül veszik ki részüket a gazdasági és egészségügyi válság elhárításából.” Ez is igaz! A válság a dolgozókat terheli. És a szakszervezeti végkövetkeztetés: „ebben a nehéz helyzetben elérkezett az idő, hogy azok a cégek, amelyek megengedhetik, nagyobb felelősséget vállaljanak a válság elhárításában, nagyobb részt vállaljanak magukra a közös teherviselésből.”

És a csattanó: „Egyetértünk abban Budapest vezetésével, hogy amennyiben a Fővárosi Önkormányzatnak lehetősége lesz kivetni az Újraindítási adót, a kieső és megszűnő források pótlására, az ebből befolyt összeg teremt lehetőséget a 2021. évi bérfejlesztésre a fővárosi intézmények és cégek dolgozói esetében.”

Liberális ellenzék: 2022-re megfordítani a kockát mindenütt!

Budapest önkormányzata a tavalyi választások óta a tőkésosztály liberális részének fő hatalmi centruma. Az irányítást egy sokpárti koalíció végzi élén Karácsony főpolgármesterrel. A koalíció célja nem a főváros irányítása, hanem olyan hatalmi bázis, olyan támaszpont kiépítése, ahonnan kiindulva 2022-ben meg lehet szerezni a hatalmat az egész országban. A budapesti vezetés e koncepció alapján az első perctől kezdve „ellenkormányként” lép fel. Folyamatosan provokálja a kormányt. Létrehozta „a szabad városok szövetségét”, azaz szervezett erővé kívánja tenni az ellenzéki vezetésű városokat.

Olyan helyzetet akarnak előidézni, amikor a jelenlegi kormány már nem lenne képes a kapitalizmus stabilitását megtartani, megfékezni a sztrájkokat és tüntetéseket. A liberális erők úgy gondolják, hogy a külföldi és a hazai nagytőke ebben a helyzetben megvonná bizalmát a Fidesztől és támogatná az ellenzék hatalomra kerülését.

A járvány tavaszi időszaka összezavarta az ellenzéki terveket. A járvány idején az intézkedés lehetősége objektíve a kormányé volt, és a kormány intézkedett is. Az ellenzéki önkormányzatok szerepe az állammal szemben objektíve csökkent, másrészt sok helyen még a helyi feladatokkal sem tudtak megbirkózni.

A budapesti ellenzéki központ most egy népszerűnek látszó ötletet dobott be: fizessenek többet a nagy cégek! Ha a kormányzat ebbe belemegy, a Karácsony-csapat jelentős legális pénzhez jutna. Ebből támogathatná azokat a gazdasági köröket, amelyek tavaly hatalomra segítették őket. Tovább növelhetné a budapesti bürokratikus apparátust, minden téren növelhetné a támogatóinak körét.

Félreértés ne essék! Ez a pénz nem a budapesti kisvállalkozók, edzőteremtulajdonosok, kiséttermek megmentésére kell. Ők ebből nem kapnának. A pénz a liberális tőkés vállalkozói, alkalmazotti, értelmiségi kör megmentésére és erősítésére kell.

Kinek jó a „Karácsony-adó?”

Kormány: megakadályozni mindent, ami veszélyezteti a pénz uralmát!

A kormány sem jótékonysági intézmény. Ugyanúgy tőkés érdekeket fejez ki, mint a liberális önkormányzatok, csak éppen a tőkések más rétegeinek érdekeit. Az Orbán-kormány abból indul ki, hogy a magyar kapitalizmus stabilitását jelenleg csak ők képesek biztosítani. A külföldi támadásokat egyelőre nem tartja veszélyesnek, arra számítva, hogy a nyugati tőke mindig azok mellé áll, akik képesek megakadályozni a kapitalizmus elleni fellépéseket, netán a tőkésrendszer megingatását.

A kormány a liberális ellenzékkel szemben sajátos politikát folytat. Kerüli a konfrontációt, a nyílt összeütközést, amit a liberális média azonnal a demokrácia megsértéseként tálalna itthon és főleg külföldön. Ugyanakkor párhuzamos intézményeket hoz létre, legálisan korlátozva ezzel a liberális erők mozgásterét.

A járvány a kormányt is nehéz helyzetbe hozta. A járvány leküzdése óriási feladat, amibe bele lehet bukni. A kormány az első perctől kezdve a nagytőke érdekei mellé állt. Az ország gazdasági teljesítménye a külföldi cégektől és a magyar nagytőkétől függ. Azok képezik a gazdaság innovatív ágazatait, ott van a dolgozói rétegek krémje. Tehát őket kell támogatni.

A kormány tisztában volt és van azzal, hogy a járványt és a válságot a kisvállalatok és a dolgozói rétegek fogják leginkább megszenvedni. A kormány mindkét területen ad segítséget, de egyetlen területen sincs teljes kompenzáció, nincs átfogó garancia a túlélésre.

A kormány nem a széles tömegeket akarja megmenteni, hanem olyan mértékű segítséget kíván adni, ami megakadályozza, hogy a járvány és a válság kárvallottjai tőkeellenes erővé váljanak.

Kinek jó a „Karácsony-adó?”

Szakszervezeti vezetők: a liberálisoké a jövő?

A szakszervezetek vezetői észlelik, hogy a dolgozók között nő a bizonytalanság, erősödik a félelem és egyre szélesebb rétegek érezhető veszteségeket szenvednek el. Nőnek az árak. Az emberek a válság idején felélik a tartalékaikat. Már most világos, hogy a vállalkozói szféra nem fog belemenni a minimálbérek korábbihoz hasonló jelentős növelésébe.

A szakszervezetek ma a dolgozók mintegy 9-10 százalékát tömörítik. A dolgozók többsége ma nem a szakszervezettől várja sorsa jobbra fordulását. A szakszervezeti vezetők anyagilag privilegizált helyzetben vannak, aminek megtartásához szükség van arra, hogy tagságuk is legyen.

A szakszervezeti vezetők jelentős része nem háborúzik a kormánnyal. Az Orbán-kormány jelentősen korlátozta a szakszervezetek mozgásterét, de nem szüntette meg. A szakszervezeti vezetők jelentős része az ellenzéki erőkhöz húz. Számottevő részük azzal számol, hogy a jövő a liberális erőké, és ezért egyre több politikai kérdésben együtt lépnek fel.

A húsz szakszervezet most a különadó ügyében nyíltan és egyértelműen a liberális tőke mellé állt. Erősítik azt a látszatot, hogy egy ilyen adóval jól járnak maguk a dolgozók is. A valóságban ez nem így van. Az adó a tőke költségeinek része. Ha nőnek a kiadások, csökken a profit. A tőke előbb-utóbb áremeléssel vagy más módszerekkel a többletköltséget átrakja a dolgozókra.

A szakszervezetek most olyan kérdésbe avatkoznak be, amely nem a tőke és a dolgozók közötti viszony kérdése, hanem a tőkésosztály különböző csoportjai közötti konfliktus. A Karácsony-féle adó elfogadása esetén nem a dolgozók járnak jól, hanem a tőkések liberális csoportja.

Munkáspárt: a milliárdos a vagyonából fizessen!

A Munkáspárt a járvány első percétől kezdve egyértelmű álláspontot képvisel. A járvány leküzdése a mindenkori kormány kötelessége és lehetősége. Kívülről nézve mindenki lehet okosabb, de az ilyen fellépés csak árt a járvány elleni harcnak.

Egészen más kérdés a járvány pénzügyi, gazdasági következményeinek kezelése. A Munkáspárt álláspontja világos: nem szabad a terheket a dolgozó osztályokra, az emberekre, a népre áthárítani. A terhekben a gazdagoknak, a tőkéseknek is osztozniuk kell.

A Munkáspárt ezért javasolta: vezessenek be szolidaritási adót. Ezt azok fizessék, akik vagyona több mint 1 milliárd forint. Az adó 5 százalék legyen. Ez az adó nem a vállalatot terheli, nem számolható el költségként. Ez a milliárdosok személyes vagyonát terheli. A dolgozók tehervállalása is személyes. A saját jövedelmükből fizetnek.

Ezt várjuk a milliárdosoktól is. Ezt várjuk a kormánytól, amelynek a kétharmad birtokában lehetősége van ilyen lépések megtételére.

Budapest önkormányzatától pedig azt várjuk, hogy csökkentse a politikai okok miatt eltartott, fölösleges állásokat, csökkentse az önkormányzati cégek mindenféle vezetőinek fizetését, állítsa le az „ellenkormányi” állásponthoz kötődő jelentős kiadásokat. Na és az emberekkel törődjön, ne a koalíció hatalmi vágyaival!

Kinek jó a „Karácsony-adó?”

Vélemény, hozzászólás?