Menü Bezárás

Engels velünk van! Kétszáz éve született Friedrich Engels

Engels velünk van! Kétszáz éve született Friedrich Engels

Marx sírját nem kell keresni, tudjuk, hogy hol van. Londonban, a Highgate temetőben. Lenin Moszkvában, a Vörös téri mauzóleumban nyugszik. Engelsnek nincs sírja. Azt akarta, hogy hamvait a tengerbe szórják. Bölcs ember volt és előrelátó. Az utókor ne egy sírhoz vándoroljon el évente egyszer, hanem emlékezzen gondolataira! Ne egyszer egy évben! Minden kihívás, minden csata előtt!

A munkásmozgalom egyik legeredetibb személyisége

Kétszáz éve, 1820. november 28-án született Friedrich Engels, a világ kommunista mozgalmának egyik legeredetibb, legmarkánsabb személyisége.

Engels nem a munkásságból, sőt még csak nem is kispolgárságból jött, mint a munkásmozgalom számos más vezetője. Engels gazdag nagytőkés család sarja. Az aranyifjúság életét élte, imádta a nőket. Az angliai textilgyár, ahol a tulajdonos fiaként szinte bármit megtehetett, azonban megváltoztatta az életét. Mai fejjel talán nem is érthető, de Engels elgondolkodott a munkásai nyomorúságán.

Marx leleplezte a kapitalizmus működését, kimutatta az értéktöbblet elsajátítását. Engels ki tudta használni a kapitalizmust. Engels anyagi támogatása nélkül Marx nem dolgozhatott volna A tőkén nyugodtan, hosszú éveken át.

Engels élete bizonyíték arra, hogy a szocializmus eszméjéhez nemcsak a munkásközegből indulva lehet eljutni. Sztálin apja ugyan cipész volt, de Lenin előkelő nemesi családban született. Sőt, Fidel Castro is polgári családból származott.

Forradalom nélkül nem lehet a pénz uralmát legyőzni

Engels nem volt klasszikus tudós, mint Marx, de mindenki másnál jobban tudta szintetizálni és politikai, elméleti tétellé formálni a mindennapi élet tapasztalatait.

Engels például külön munkában foglalkozik egy olyan kérdéssel, ami ma is aktuális. A lakáskérdésről írt brosúrában Engels azt mondja, hogy a kapitalizmusban lehet a lakáshiányt enyhíteni, de megoldani nem lehet. A kapitalizmus mindent piaci alapon old meg, a tőke profitot akar csinálni a lakásból is.

Engels a lakásügy kapcsán továbblép, és általános következtetést von le: nincs a proletariátusnak egyetlen olyan igénye sem, mely a kapitalista társadalmi renden belül kielégíthető volna. Ez a válasza és a mi válaszunk is a mai opportunista, reformista szervezeteknek, mint például az Európai Baloldal. A kapitalizmust lehet javítgatni, de az mindig a tőke érdekeit fogja szolgálni, akármilyen köntösbe is öltöztetik.

Bizony érdemes levenni Engelst a könyvespolcról! „A kommunizmus alapelvei” című 1847-es munkáját ma is megírhatná. „A család, a magántulajdon és az állam eredete” olyan könyv, ami a mai világ megértését is segíti.

Az „Anti-Dühring” címe ma már szinte semmit sem mond, mivel Dühringre már senki sem emlékszik. De hányan vannak olyanok, akik szerint a kapitalizmus a demokratizálás, az emberi jogok biztosítása, a fenntartható fejlődés, a családpolitika és egyebek útján „belenő” a „szabadság birodalmába.” És ha belenő, akkor nincs szükség forradalomra, de még utcai kitelepülésekre sem.

Mi tudjuk, hogy forradalom nélkül nem lehet a pénz uralmát megszüntetni. De sokan még nem tudják, vagy vívódnak. Engels olvasása segíthet nekik.

Engelsnek nem jutott osztályrészéül a szocialista állam miniszterelnökének lenni, mint később Leninnek. De az osztályharc elméletéből kiindulva megfogalmazta, hogy mi a teendője a szocialista államnak.

Engels előre látta, hogy dolgozó osztályok az állam segítségével vehetik saját kezükbe a gyárakat, a bankokat. Az állam, mint eszköz kell ahhoz is, hogy a munkás-paraszt hatalom elleni külső és belső támadásokkal szemben megvédje a szocializmust. Milyen kár, hogy az MSZMP utolsó vezetői generációi nem olvasták Engels műveit vagy nem akarták megérteni azokat, és engedték, hogy a nyugat fellazítsa a szocialista társadalmat és felkészítse a rendszerváltás magyar szereplőit.

„Mint az unokaöcs szeretett nagybátyjára”

Engels nem járt Magyarországon. Akkoriban még az angol nemes ifjak „Ismerd meg Európát!” körútja is csak Bécsig tartott. Bécs után egy másik világ volt. Mint ahogyan egy kicsit most is.

De Engels ismerte a magyar problémákat. Ismerte Frankel Leót is, a magyar világforradalmárt, a Párizsi kommün egyik vezetőjét. Frankel így írt neki: „Kedves jó Engelsem!” Úgy tekintett rá, mint „az unokaöcs szeretett nagybátyjára”. Engelst 70. születésnapját így köszöntötte: „Adassák meg Neked, hogy azt a magot, amelyet mindannyiunk mesterével, akinek örökzöld babérkoszorújához a Tiéd fonódik, együtt vetettél el, testileg és szellemileg frissen még sokáig láthasd csírázni és szárba szökkenni.” Engels még öt évig élt.

„Marx lángész volt, mi többiek legfeljebb tehetségesek”

Marx és Engels együtt alkották meg a marxizmust. Közös nagy művük, az 1848-as Kommunista Kiáltvány a munkásmozgalom Bibliája. Benne van minden, amit a marxizmusról tudni kell. Aki harcolni akar a tőke uralma ellen, annak ma is jó és hiteles iránytűként szolgál.

Engels így jellemezte viszonyát Marxhoz: Magam sem tagadom, hogy Marxszal való negyvenéves együttműködésem előtt és alatt az elméletnek (a történelmi materializmusnak) mind a megalapozásában, mint nevezetesen kidolgozásában bizonyos önálló részem volt.

De a vezető alapgondolatok legnagyobb része, különösen gazdasági és történelmi területen, sajátlag pedig végső, éles megfogalmazásuk, Marx műve. Amivel én járultam hozzá, azt Marx – mindenesetre néhány speciális szak kivételével – alkalmasint nélkülem is véghez tudta volna vinni.

Amit Marx teljesített, azt én nem vittem volna véghez. Marx magasabban állott, messzebbre látott, többet és gyorsabban tekintett át, mint mi többiek valamennyien. Marx lángész volt, mi többiek legfeljebb tehetségesek.”

Emlékezzünk Friedrich Engelsre születésének kétszázadik évfordulóján! Szobrait a közterületekről eltakarította a mai elit. Könyveit már nem adják ki.

De mi ne hagyjuk, hogy életművét elfeledtessék! Mi bátran vegyük le a könyvespolcról bármely írását, bármely könyvét! Engels velünk van!

Vélemény, hozzászólás?