Menü Bezárás

Szocializmus és vallás Mi igaz és mi nem?

Szocializmus és vallás Mi igaz és mi nem?

A népet nem lehet hívővé tenni, de ateistává sem. Ez alapigazság, amelyet a történelem számtalan keserű példával igazol. Ennek ellenére minden hatalom megkísérli megvalósítani vagy az egyiket, vagy a másikat. Karácsonyhoz közeledve beszéljünk egy kicsit arról, hogy miként is áll a dolog a szocializmussal és a vallással!

Igaz, hogy a vallás a nép ópiuma?

Marx mindenesetre így gondolta, sőt Lenin is, és általában a marxizmus nagyjai. Mit láttak az akkori Európában?

A kereszténység, amelyet valaha üldöztek, idővel a feudális Európa ideológiai támaszává vált. Az egyház hitelesítette azt a tételt, hogy az uralkodó, a király „Isten kegyelméből” gyakorolja hatalmát. Vagyis az elnyomott tömegek nyugodjanak bele a megváltoztathatatlanba!

A keresztény egyház rugalmasan alkalmazkodott a kapitalista rendszerhez is. A tőke individualista, csak az egyén számít. A vallás is az egyént helyezi középpontba, így a kereszténység a tőkés rend megszilárdításában is fontos szerepet játszott. Mit üzent a dolgozó tömegeknek? Ne elégedetlenkedj, ne tüntess, ne sztrájkolj! Isten kezében vagyunk, és az életed a túlvilágon jobbra fordul. Osztályharcra még gondolni se merj!

Igaz, hogy Lenin a Bibliát olvasgatta?

Vlagyimir Iljics Lenin művelt nemesi családban nőtt fel. A műveltséghez hozzátartozott a Biblia ismerete. Lenin nem volt vallásos, de a keresztény kultúrkört jól ismerte. Vallotta, hogy a Bibliát egyetlen gondolkodó marxista, egyetlen kommunista sem becsmérli. Miért is tenné? A Biblia része az európai kultúrának, ha tetszik, az európai civilizációnak.

A kommunista és munkásmozgalomnak megvan a saját bibliája, A kommunista kiáltvány. Marx és Engels még 1848-ban írták, de minden szava ma is igaz.

„Aki nincs ellenünk, az velünk van”

Igaz, hogy Kádár János a Bibliából vette a sokszor idézett kádári gondolatot, miszerint aki nincs ellenünk, az velünk van?

Ezt nem lehet tudni. Kádár nem volt vallásos ember, de az iskolában tanult hittant, tisztában volt a Bibliával. Az viszont igaz, hogy a gondolat benne van a Bibliában, olvasható Márk és Lukács Evangéliumában is.

És az is igaz, hogy ez a gondolat az 1956 utáni konszolidáció vezérfonalát adta. Sokáig működött is. De elfelejtették, hogy semmi sem örök, és valójában nincs velünk, aki úgy tesz, mintha nem lenne ellenünk.

Igaz, hogy Sztálin pap volt?

Nem. A legtöbb legenda Sztálinnal kapcsolatban nem igaz, így ez sem. Az viszont igaz, hogy Sztálin 1894-99 között a grúziai Tbilisziben pravoszláv egyházi iskolába járt. Nem csak hogy egyházi pályára nem ment, de itt ismerkedett meg a marxizmussal. Sztálin nem lett pap, viszont jól eligazodott vallási és egyházi kérdésekben.

Igaz, hogy Magyarországnak volt pap-külügyminisztere?

Ez viszont igaz. Péter János református lelkész, sőt püspök volt, mielőtt 1961-ben elvállalta a külügyminiszterséget Kádár János második kormányában. A magyar diplomácia vezetője maradt 1973-ig. A legnehezebb időkben, amikor Magyarországot elszigetelte a nyugat ő igyekezett áttörni a zártságot. Feljegyezték, hogy az ő ideje alatt nőket nem neveztek ki nagykövetnek, de még diplomatának sem. Miért? – kérdezték tőle egyszer. Azért, mert ez nem nőknek való.

Lehet-e vallásos ember a Munkáspárt tagja?

Lehet! Még akkor is lehet, ha a materializmusról alkotott felfogásunkat nem osztja. Vallásos ember is érzékelheti a kapitalizmus disznóságait és vallásos ember is küzdhet ellenük.

Ez a Munkáspárt véleménye immáron harminc éve. Tudjuk, hogy elődeink ezt nem így látták. Kár, hogy nem így látták, sok hibát, sok súlyos hibát el lehetett volna kerülni.

A marxizmus, a kommunizmus vallás-e?

A marxizmus nem vallás, hanem tudományos alapokon nyugvó világnézet, ideológia. A marxistára ugyanis három dolog jellemző.

A marxista materialista. A világot anyagi eredetűnek tekinti. Ha anyagi eredetű, vagyis, ha nem külső erők, nem istenek, nem földön túli erők teremtménye, akkor megváltoztatható. A marxizmus pont arról szól, hogy a világot, a pénz világát változtassuk meg.

De a marxizmus nem merül ki ebben. A marxista tudja a kapitalizmus titkát, a profit szerepét, ami hajtja a kapitalizmust. Ha tudja, akkor azt is tudja, hogy mit kell megváltoztatni. Nem a gyárat, nem a stadionokat kell lerombolni, hanem új elvek alapján kell őket működtetni. Vagyis nem a hardvert kell cserélni, hanem a szoftvert.

A marxista azt is tudja, hogy a kapitalizmus önmagától nem változik meg. Harcolni kell ellene. Az a dolgozóé, amit kiharcol magának.

A valláshoz azonban mégis hasonlít valamiben. A kommunisták tudják, hogy a szocializmus győzni fog, és hisznek is benne, még akkor is, ha a pillanatnyi körülmények nem ezt mutatják. A hit a szocializmus ügyében nagyon fontos.

Gyónás és önkritika, avagy nincs új a nap alatt

Igaz, hogy Lenin sok mindent átvett az egyháztól? Ez így nem igaz. De az igaz, hogy Lenin azt is megfogalmazta, hogy a kapitalizmus legyőzéséhez tudatos vezető erőre, fegyelmezett kommunista pártra, élcsapatra is szükség van.

Lenin hasznosította a kereszténység szervezési tapasztalatait. Az egyházban és a lenini pártban is van hierarchia. Vannak fórumok, ahol vita folyik, ahol a kollektív bölcsességet érvényesítik, és vannak testületek, amelyek kötelező határozatokat hoznak.

Az egyházakban vannak hívők és vannak papok. Sőt vannak rendek, köztük a jezsuiták, melyek az élcsapaton belül is az élcsapatot alkotják. Lenin is arra tanított, hogy a párt nem az egész munkásosztályból áll, hanem a legtudatosabb rétegekből. A pártban is vannak egyszerű párttagok és vannak hivatásos forradalmárok

Az egyházi életben létezik a gyónás, amikor az érintett Isten előtt bevallja bűneit. A pártok ezt az évszázados eszközt az önkritika formájában vették át, ahol az érintett a párt előtt számol be tetteiről. A végeredmény mindkét esetben valamilyen büntetés, retorzió, amit lelki, erkölcsi feloldozás követ.

Megvéd-e bennünket a keresztény hit a liberalizmustól?

A kereszténység támogatása a mai magyar kormány hivatalos politikája. A nacionalizmus és az antikommunizmus mellett erre épül az ideológiájuk. Úgy vélik, hogy a hit, a vallás erősítése erőt ad a nemzeti hagyományok, a konzervatív értékek védelméhez, és ily módon hatékony eszköz a liberalizmussal szemben.

A konzervatív világnézet, a vallásos hit egészen biztosan védi a család intézményét, a nemzet összetartozását. Erős fegyver, de nem mindenható.

Ma a kapitalizmus egészével van a baj, és nem csak a liberalizmussal. Nem a liberalizmus van válságban, hanem a tőkés rendszer. A liberalizmus pusztításait csak egy új társadalmi modell akadályozhatja meg. Ezt pedig úgy hívják, hogy közösségi társadalom vagy modern szocializmus.

Szocializmus és vallás Mi igaz és mi nem?

Vélemény, hozzászólás?