Menü Bezárás

„A mi Ferink”?

„A mi Ferink”?

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke nagy rutinnal látott hozzá az idei évértékelőjéhez. Nem véletlenül. Immáron 17. alkalommal került rá sor.

Az évértékelők szokása olyan, mint a Valentin Nap. Ez is, az is Amerikából jött. Valójában ez olyan tipikusan államfői műfaj. Az ország állapotáról leginkább az első embernek kell számot adni.

Gyurcsány már régen nem miniszterelnök. De magát nem egy ellenzéki párt vezetőjének, hanem a „demokratikus, európai Magyarország” felkent vezérének tekinti, akinek kinyilatkoztatásai egy országot hivatottak irányítani.

„Nem kell Gyurcsányt szeretni, elég Orbánt utálni”

Gyurcsány taktikája egyszerű. A beszédében felvázol közösségeket, amelyeket társaként, sőt a beszéd végére szövetségeseként kezel. A beszéd végére felépül egy közösség, melynek tagjai nem feltétlenül szeretik Gyurcsányt, de kellőképpen utálják Orbánt.

Persze ez csak egy virtuális közösség, de a következő egy évben kiderül, hogy mennyi valósul meg ebből ténylegesen is, lesz-e belőlük szavazat vagy sem.
A mostani beszéde nem véletlenül a járvány leírásával kezdődik. A járványt mindenki megéli, ez ma a legnagyobb közösség. Nyilvánvalóan nem mindenki DK-hívő, de Gyurcsány azt a hazug érzést kelti, mintha ő és a sok millió ember egy nagy közösséget alkotnának. „Nincs a pandémiánál nagyobb közügy. Csak együtt győzhetünk” – mondja.

A második trükk az ellenség felvázolása. Ezt a fogást már Hitler is leírta a Mein Kampfban. A politikában mindig fel kell vázolni az ellenség képét, és ellenség csak egy lehet. Gyurcsány esetében ez az Orbán-kormány.

És mindjárt megvan az ellenség és a nagy közös tábor közötti kapocs. „Mi gyermekei vagyunk a hazának, de nem vagyunk gyermekei a kormánynak, és nem kezelhet minket gyermekként.” Az ilyen szövegekre azért harapnak sokan, mert a primitívségig egyszerűek, a benne lévő csipetnyi igazság pedig elfedi az alapvető hazugságot.

A beszéd innen tovább csak arról szól, milyen csoportokat lehet az „Orbán-ellenes” táborba megnyerni.

Nyerjük meg azokat, akiknek valamilyen sérelmük volt a járvány alatt! Elveszett a munkájuk, nem operálták meg a rokonukat, untatja őket a nemzet Ceci nagyija. Mindegy, hogy mi, csak legyen egy kis sérelem! És ekkor lecsap Gyurcsány az új tézisével, amivel újabb százezreket remél becsalni a táborába. Az Orbán-kormány nem csak lop, csal és korrupt, de még „kormányozni se tudnak.”

Persze itt van egy kis bibi. Nehéz nem látni, hogy a kórházak előtt nincsenek hullahegyek, mint Amerikában. A lakosság ugyan feléli a tartalékjait, de az állami támogatással még képesek elviselni a nehézségeket. Mi Gyurcsány reagálása? „Orbánék sokaknak odadobnak egy koncot, de az ország működtetése, a valóságos közjó szolgálata elmarad.” A „közjó szolgálata” is olyan, amit a tömegmanipulációban tanítanak. Semmit sem jelent, de hatásosan hangzik.

„Utánam mindenki, akinek baja van az oltással!”

Ezután jön a következő csoport. Az ürügy az oltás. Nyilvánvaló, hogy mindenki az életét akarja menteni az oltással, és nem valamilyen politikai erőt támogatni. De az is nyilvánvaló, hogy vakcinából egyelőre nincs elég, és sok az elégedetlen. Mit mond a „mi Ferink?” Oltassa be mindenki magát, de csak olyan vakcinával, amit az európai intézmények engedélyeznek, „s ne azzal, amit a külügyminiszter javasol. Mert neki nincsen az engedélyezéshez szükséges tudása.” Itt a goebbelsi csúsztatás. Szijjártó Péter semmit sem engedélyez. Aki engedélyez, az az illetékes magyar orvosi hatóság. De máris elhangzott Gyurcsány hívó szava: utánam mindenki, akinek baja van az oltással!

Gyurcsány itt elérkezik kedvenc témájához, a demokráciához. Beszédét egyébként a kormánypárti Hír TV egyenesben közvetítette, amit nem kell túlbecsülni, de nehéz ráfogni, hogy kegyetlen diktatúra van ott, ahol az ellenzék beszédét egyenesben láthatja bárki.

Gyurcsány a demokrácia-diktatúra viszonyával olyan téma kapcsán foglalkozik, amit kevesen ismernek közelről, ellenben nagyon jól hangzik. „A Fidesz egy szellemi hatalomátvételt folytat, ami kezdődött előbb a Magyar Tudományos Akadémiával, és most az egyetemek átvételével folytatódik.”

Ha Gyurcsány igazságot akarná közölni, el kellene mondani, hogy a felsőoktatás és a tudományos kutatás átszervezése nem más, mint a tőkés gazdaság, a piac mai követelményeinek érvényesítése azokon a területeken, amelyek eddig valamilyen védettséget élveztek. Lehet, hogy a Fidesz-tábor egyik vagy másik embere személyesen is jól jár, de a lényeg nem ez. A lényeg a magyar kapitalizmus működőképességének és versenyképességének megerősítése. Ezt egy liberális kormány is megtenné, legfeljebb más piaci szereplőket vonna be.

Tiltakozni itt azoknak a társadalmi csoportoknak lenne joguk, amelyek az új rendszerben elvesztik kedvezményeiket. Mondjuk, ha lényegesen kevesebb állami ösztöndíjas lesz. De egyelőre ez még nem következett be.

Feri a hazafi?

Gyurcsány nem tudja, hogy nem kerülheti meg a nemzet problémáját, de nyilván mondták neki, hogy „Feri, te itt nem vagy erős!” Ezért nem vitatja, hogy az Orbán-kormány sokat tesz a múlt örökségéért, a nemzeti nyelv, a kultúra megőrzéséért. Nem vitatja, hanem megkísérli szembe állítani a jövővel és összekeverni ide nem tartozó kérdésekkel.

„Olyan Magyarországot kellene teremtenünk, amely meg tudja tartani az ország polgárait. A jövővel kellene már foglalkozni, mert a múlttal foglalkoztunk eleget” – mondja Gyurcsány Ferenc.

Majd jön a keverés-kavarás. „A nemzeti közösségre való hivatkozás nem jelent felmentést a bűn alól, és az nem hazaszeretet, ha valaki lop. Az nem urizálás, az nem az irgalom hiánya. Amit rendszerszerűen követnek el, és próbálnak elpalástolni a hazaszeretet palástjával.”

Gyurcsány táborában már vannak liberálisok, szocialisták, zöldek. Ami nagyon hiányzik, az a nemzeti vonal. Gyurcsány ezért erőlködik a beszédében, bizonygatva, hogy a DK már a „nemzeti-hazafias” erők összefogására is képes.

Ezért is jelenti ki: „Megszületett Orbán rendszerének hazafias, demokratikus ellenzéke.” Ne felejtsük, hogy ebben a koalícióban a Jobbik a „nemzeti és hazafias”!

A beszéd vége felé jönnek a kifejezetten liberális témák, a melegek támogatása, az egyneműek házassága és hasonlók. „Az emberek többsége boldog akar lenni, ehhez valamilyen szabadságra szükségük van. Ennek fontos része a szeretet szabadsága. Nincs felhatalmazása a közhatalomnak arra, hogy beleszóljon abba, hogy ki kit hogyan szeret.” A közhatalom nem is szabja meg, hogy kit lehet szeretni és kit nem. De azt meghatározza, hogy a család egy férfi és egy nő kapcsolata, és nem valami tetszőleges kapcsolat.

Gyurcsány a beszéd végén világossá teszi, hogy „a Fidesszel nem kötöttek, és nem is fognak alkut kötni, a kormánypárt nem tudja őket megzsarolni.” Ez figyelmeztetés a koalíció többi tagjának: meg ne próbáljatok különbékét kötni Orbánnal!
Biztatásként még hozzátette: Biden velünk van, nagy baj már nem lehet!

Nem a mi Ferink!

A kérdés továbbra is fennáll: a mi Ferink? Nem, nem a „mi Ferink”. Gyurcsány trükkösen leplezi, hogy ő ugyanúgy kapitalizmust, a pénz uralmát akarja, mint a Fidesz. A különbség csak az, hogy Gyurcsány egy nagy globális Európával akarja a pénz uralmát megmenteni, Orbán pedig a nemzeti vár kiépítésével.

Gyurcsány persze nem véletlenül nem dicséri most az EU-t. A járványt az EU nem tudta kezelni, és emiatt százezrek halnak meg és milliók betegednek meg.
Gyurcsány egyetlen szóval sem beszélt a társadalom elesett rétegéiről. Egyetlen szóval sem mondta, hogy miért kell minden terhet a dolgozó embereknek elviselni. Egyetlen szóval sem követelte, hogy adóztassák meg a milliárdosokat!

Egyetlen szóval sem beszélt arról, hogy a magyar egészségügy minden gond ellenére azért tudott viszonylag elfogadhatóan megbirkózni a járvánnyal, mert sok minden megmaradt a szocializmus egykori rendszeréből, például nem került sor a kórházak átfogó privatizálására, amit éppen Gyurcsányék követeltek.

Gyurcsány nem a mi életünket akarja megjavítani, hanem a mi szavazatainkkal akarja saját barátait a hatalomba juttatni, és az ő életüket szebbé, jobbá, gazdagabbá tenni. Ahogyan ezt tették 2019-ben. Nos, Feri ezért nem a mi Ferink!

Nekünk nem a konzervatív kormánypártok és a liberális ellenzék között kell választanunk. A pénz uralmát egyik sem számolja fel. Amíg a pénz uralkodik, addig a dolgozó kiszolgáltatott marad. A dolgozó embereket ma csak a Munkáspárt képviseli.

„A mi Ferink”?

Vélemény, hozzászólás?