Menü Bezárás

Készül a nagy liberális casting

Készül a nagy liberális casting

A 2022-es országgyűlési választás előtt mind a 106 egyéni választókerületben előválasztást fog tartani az ellenzék – jelentette be az ATV Egyenes beszéd című műsorában a Demokratikus Koalíció elnöke. Gyurcsány Ferenc szerint nagy alázattal készülnek az ellenzéki pártvezetők a kormányzásra.

Az előválasztás, mint sok minden más, amerikai találmány. Magyarországon először 2019-ben a liberális ellenzék használta az ellenzéki főpolgármester-jelölt kiválasztására. A liberális oldal akkor is arról igyekezett meggyőzni az embereket, hogy ez már a demokrácia Kánaánja.

Az előválasztás ötlete mögött az amerikai tőkésosztály nagy felismerése van. Az amerikai tőkések megértették, részben az európai tapasztalatok alapján is, hogy nem szerencsés az uralkodó osztályon belüli konfliktusokat az utca embere elé tárni. Az emberek persze élvezik a híreket arról, hogy ma éppen ki lopott, ki kivel csalta meg a feleségét, ki milyen ocsmányságot mondott a másikról. És mivel élvezik, a tőkés média feladata, hogy folyamatosan ellássa az utca emberét csámcsognivalóval. Nem lehet ugyanis mindig ugyanazon csámcsogni. Az utca embere hülyítésének mára már egész tudománya van.

Azt azonban nem szabad megengedni, hogy az emberek téves következtetéseket vonjanak le. Például eszébe ne jusson bárkinek is, hogy a tőkés körök egymás elleni kíméletlen harca tulajdonképpen az uralkodó osztály erkölcsi és tudati állapotát mutatja. Arra pedig végképp nem szabad gondolni, hogy az uralkodó osztály már nem képes uralkodni, és itt az ideje leváltani őket.

Éppen ezért azt a látszatot kell kelteni, hogy az uralkodó osztály ereje teljében van, és egyre több és egyre szebb a demokrácia. Az előválasztás a politikában olyan, mint a casting a filmiparban. Összehívják a jelölteket, szavazni is lehet, de a modellválogatás eredménye többnyire nem a casting helyszínén és időpontjában dől el, hanem utána, íróasztalok mögött.

A valóság ugyanis az, hogy a tőkés választásokon nem a programok és jelöltek minősége dönt, hanem a pénz. A pénz urai percek alatt képesek felépíteni és elfogadtatni jelölteket, ha a jelölt győzelme esetén kiszolgálja az ő érdekeiket. A közelmúltból Macron francia elnök erre jó példa. De a távoli taszító múltból idézhetnénk Adolf Hitler példáját, aki demokratikus választásokon lett kancellár, hála a német tőke bőkezű támogatásának.

A 2019-es budapesti ellenzéki előválasztást azt határozta meg, hogy a szanaszét húzó ellenzéknek nem volt közös jelöltje. Se az MSZP, se a DK nem volt képes saját jelöltjét elfogadtatni. A megoldás egy „köztes jelölt”, aki se itt, se ott nincs, de tökéletesen végrehajtja majd a liberális körök igényeit. Ez lett Karácsony, az előválasztás pedig ahhoz kellett, hogy nép elhiggye, hogy demokrácia van.

2022-ben a liberális előválasztás még kevésbé lesz demokrácia jele. Mára ugyanis nyilvánvaló a DK, és személy szerint Gyurcsány dominanciája. Most megy a jelöltek castingja. A magyar liberális előválasztás körülbelül annyira hasonlít az amerikaira, mint egy magyar művészfilm egy hollywoodi produkcióra.

Sokan és sok helyütt megnézik a jelölteket. Különösen azt tessék majd figyelni, hogy a liberális jelöltek közül az idén kit fogadnak Washingtonban, Brüsszelben és persze Tel-Avivban. A hangsúly a „fogadnak” szó van. A hátsókapun manapság sokan be tudnak menni. 2019-ben Márki-Zay Péter is beosont a hátsókapun az USA külügyminisztériumába, de ez akkor nem sokat ért. A főkapun kell tudni bemenni, az számít. Szóval, figyeljünk!

A magyar demokrácia baján nem segít az előválasztás. Mi a baj? Nos az, hogy egyre kevesebben egyre kisebb választékból választhatnak. Ha mind a 106 egyéni körzetben egy ellenzéki jelölt lesz, akkor azzal szemben egy Fidesz-jelölt lesz. Országos listája is kevés pártnak lesz, mivel a kormány és az ellenzék közös munkája eredményeként sokkal nehezebb lesz listát állítani, mint korábban. Igaz lenne, hogy Magyarországon mindenki vagy fideszeses vagy liberális? Nyilván nem! De más nem jut szóhoz.

A romantikus demokrácia hajnalán, a kilencvenes évekig az uralkodó osztály még megtűrte, hogy sokan induljanak, sokféle programmal, sőt még vitát is engedtek. Mára ez eltűnt. Még nem tartunk ott, hogy a választó a csendőr jelenlétében nyíltan adja le szavazatát, mint Horthy Miklós idején, de ami késik, nem múlik.

Most a cél kizárni a tényleges választási lehetőségeket. Ilyen valóságosan más alternatívát csak a Munkáspárt kínál: a pénz uralma helyett közösségi társadalom. Mindenki más a pénz uralma mellett van, a különbség a részletekben és nem a lényegben van.

Vannak országok, ahol nemes egyszerűséggel betiltják az olyan pártokat, amelyek tényleges választási lehetőséget kínálnak. Ezt tették Ukrajnában a kommunista párttal. Mi még nem tartunk itt. Talán azért, mert a magyar tőkés rendszer ebben is „demokratikusnak” akar látszani.

Mi a megoldás? Bárki indulhasson a választáson! Mindenki annak arányában kerüljön a parlamentbe, amilyen arányban szavazatot kapott! A képviselőket a választók ellenőrizhessék és hívhassák vissza! Szóval, demokráciát, népi-dolgozói demokráciát tőkés áldemokrácia helyett! A nép döntését úri cirkusz helyett!

Vélemény, hozzászólás?