Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc elképzelhetetlen Kossuth Lajos nélkül, sőt, a magyar történelem elmúlt két évszázada is érthetetlen nélküle.
Nem hiába írta róla halála évfordulóján Ady Endre:
„Kossuth Lajos… mennyit jelent e név!
Szeretetet, bízó, honfi reményt,
Szabadságot, mely világot megvált,
Bosszút, melynek órája ütni fog!…”
A mai főváros pesti részében sok épület emlékeztet Kossuthra. Nem véletlenül. A XIX. század első felében itt indult el a polgári Magyarország. Itt épültek a bankok, nyomdák, szállodák és az első elegáns polgári lakások. Naponta elmegyünk mellettük, oda se figyelünk az emléktáblákra, pedig van belőlük bőven. Pedig itt járt Kossuth Lajos! Eredjünk nyomába pár percre!
Kossuth Lajos utca 3.
Ki ne hallott volna a Nemzeti dalról, a 12 pontról, na és persze Landerer-Heckenast nyomdáról, ahol 1848-ban a forradalom e két kultikus dokumentumát kinyomtatták? Petőfi ennek kapcsán nevezte el az épületet a Szabadsajtó Udvarának.
Kossuth bejáratos volt az épületbe. A Landerer-Heckenast cég 1841 és 1852 között működött itt. A polgárosodó Pest sikeres vállalkozása volt. Itt nyomták Kossuth Lajos újságját, a Pesti Hírlapot is. Sőt, Kossuth a forradalom előtti időszakban egy ideig lakott is ebben az épületben, amit a kor neves építésze, Pollack Mihály tervezett. Az épület a klasszicista Pest egyik legszebb és legelegánsabb bérházának számított.
Kevesebben tudják azonban, hogy 1848-ban itt ülésezett a forradalmi Magyarország első kormánya. Az épület első emeletén rendezték be a miniszterelnöki hivatalt és az Országos Nemzetőrségi Haditanács irodáját. A Batthyány-kormány üléseinek nem volt állandó helyszíne; a miniszterek többnyire valamelyik társuk szállásán ültek össze, de gyakorta került erre sor ebben az épületben.
Petőfiről, a többi márciusi ifjúról, Batthyány Lajosról és az aradi vértanúkról viszonylag gyakran beszélünk. De kik voltak a kormány tagjai? Kik vezették az országot?
Korabeli mércével mérve nem tartoztak a fiatalok közé. Az átlagéletkoruk 45 év. A márciusi ifjak ekkor a húszas éveikben járnak. Petőfi 1823-as, 25 éves. Ugyanannyi, mint a kiegyezés miniszterelnöke, a Monarchia híres külügyminisztere, gróf Andrássy Gyula.
A miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos ekkor 41 éves, egy év múlva az osztrákok kivégzik. Deák Ferenc az igazságügy-miniszter, 45 éves, két évtized múlva ő lesz az osztrák-magyar kiegyezés szellemi atyja. A belügyminiszter a 31 éves Szemere Bertalan, aki 1849 tavaszától kormányfő lesz. Az osztrákok őt is halálra ítélik, de időben elhagyja az országot. A kiegyezés után térhet haza.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter a 35 éves báró Eötvös József, aki a kiegyezés után is betölti ezt a tisztséget, és a modern polgári iskolarendszer megteremtője lesz.
A király személye körüli miniszter a 62 éves herceg Esterházy Pál Antal, de csak pár hónapig tölti be a tisztséget. 1849 után nem esik bántódása.
Kossuth Lajos a pénzügyminiszter lesz, 46 éves ekkor. A forradalmi Magyarország teljhatalmú vezetője lesz, kormányzó, de 1849 után emigrációba kényszerül.
A gazdasági ügyek Klauzál Gábor kezébe kerülnek, 44 éves. A kiegyezés után parlamenti képviselőként tér vissza a politikai életbe. A hadügyi tárca az 52 éves hivatásos katonáé, Mészáros Lázáré. Elévülhetetlen érdemeket szerez a forradalmi magyar hadsereg megszervezésében. Emigrációban hal meg.
A „legnagyobb magyar”, az ekkor 57 éves gróf Széchenyi István is csatlakozik a kormányhoz. Ő lesz a közlekedési és közmunkaügyek minisztere. Forradalmi szerepvállalását az osztrákok sohasem bocsájtják meg. 1860-ban öngyilkos lesz, bár sokan mind a mai napig úgy vélik, hogy megölték.
Nádor utca 12.
Elegáns polgári lakóház, 1844-ben Hild József tervei alapján készült. Az épületben, amely szerencsére átvészelte a történelem megpróbáltatásait, ma iskola működik.
1848-ban itt lakott Kossuth Lajos. Itt volt édesanyja lakása is. Buda felszabadítása után, 1849 nyarán Kossuth ide tért vissza Debrecenből. Száműzetése előtt ez volt utolsó lakhelye.
Mint tudjuk, Kossuth 1848 márciusában pénzügyminiszter lesz. A valóságban Kossuth hatalma messze túlnőtt a pénzügyminisztérium hatáskörén. A minisztertanács április végi egyik üléséről naplójának rapszodikus, gyakran befejezetlen félmondataiban Széchenyi István azt jegyezte fel, hogy Kossuth szemben áll Béccsel, a nádorral, a bánnal, a bankkal, szemben áll Gajjal. Széchenyi felkiáltójellel és kérdőjellel hozzá is tette „ő, a pénzügyminiszter!?” – írta később Sinkovics István történész.
Itt szenvedett rabságot a hazáért Kossuth Lajos
Buda sokkal kevésbé kötődik Kossuth életéhez. Nem véletlenül. A politikai és üzleti élet döntően a Duna pesti oldalán zajlott. Kossuth életének egy fontos epizódja azonban Budához, az egykori József Laktanyához kapcsolódik. Itt volt börtönben Kossuth 1837 és 1840 között.
Az épület a mai formájában a XIX. század első évtizedeiben készült. Az utcafronti laktanyaépület elkészülte után börtönként használták: az ún. státusfoglyok fogháza volt, s ekként használták még 1848-1849 után is. A falai között Kossuth Lajoson és Táncsics Mihályon kívül a magyar történelemnek még több, jelentős alakja raboskodott, köztük Batthyány Lajos, Czuczor Gergely, Károlyi György és Wesselényi Miklós.
Rövid sétánkat zárjuk Ady szavaival! Kossuthot persze ma senki sem tagadja, senki sem feledi, de a politika hangsúlyai eltolódtak Széchenyi, Deák, Andrássy felé, a késői utódról, Tisza Istvánról már nem is beszélve. Olvassuk Adyt és emlékezzünk Kossuthra, a magyar szabadság, a magyar függetlenség örök jelképére!
Nyugodj békén, hazánk Apostola!
Nem fog feledni hű néped soha!
A szeretet örök cél és erő,
El nem veszti sem a jövő, se’ mult –
Ki szeretett úgy, mint Te szerettél,
Akkor is él, ha már a sírba hullt!…
S ha mégis lenne kor vagy nemzedék,
Mely elfeledné a Kossuth nevét –
Ne éljen akkor igaz hazafi,
Vagy hogyha él, tagadja meg hitét
S átkozza meg – bár szíve szakad meg –
Szentségtörő, hálátlan nemzetét!…
