Menü Bezárás

Amerika háborúja Európában

Amerika háborúja Európában

Most már a koronavírus sem akadályozhatja meg az USA és a NATO „Defender Europe” hadgyakorlatát. 27 országból 30 ezer katona fog részt venni a nagyszabású akcióban, amely márciustól júniusig tart.

Képes-e a NATO háborút folytatni Európában?

A hadgyakorlatot eredetileg tavalyra tervezték, de akkor az amerikai hadvezetés úgy vélte, hogy ilyen nagyságú erők mozgatása hozzájárulna a betegség terjesztéséhez, és ezért a gyakorlat méreteit jelentősen csökkentették.

Az idén azonban úgy látta az USA katonai vezetése, hogy már van elég oltás, van elég biztonsági intézkedés, úgyhogy szerintük a több mint 30 ezer ember ide-oda mozgatása nem fogja súlyosbítani a helyzetet. Az senkit sem érdekel, hogy egész Európa gyakorlatilag zárva van, az emberek nem utazhatnak. Nos, az emberek nem is, de az amerikai és NATO-katonák viszont igen.

A hadgyakorlat célja az amerikai és más NATO-csapatok harckészültségének ellenőrzése. Magyarul, azt ellenőrzik, hogy a NATO-erők képesek-e nagy kiterjedésű háborút folytatni Európában.

Az USA hadosztály nagyságú erőket dob át az USA-ból Európába. 15 ezer katona és a hozzájuk tartozó óriási mennyiségű technika mozgatása komoly logisztikai feladat. A járművek, fegyverek egy részét már áthozták Európába és titkos raktárakban helyezték el.

A 30 ezres létszám azt jelenti, hogy egyidőben ennyi katona fog részt venni a gyakorlaton. A katonákat, illetve egész alakulatokat azonban folyamatosan cserélni fogják. Így az USA-Kelet-Európa légihíd folyamatosan üzemel. Márciustól júniusig igen nagy mennyiségű erők fognak az USA és Kelet-Európa, illetve az egyes kelet-európai országok között mozogni.

A hadgyakorlat fontos újdonsága, hogy az amerikai szárazföldi erők mellett az idén bekapcsolódnak az amerikai légierő és a haditengerészet egységei is. Fontos szerepet kapnak a gyorsreagálású és más különleges erők.

A hadgyakorlat fontos jellemzője az is, hogy Kelet-Európa, a Balkán és a Fekete tenger térségében zajlik. „Ezzel a gyakorlattal is bizonyítani kívánjuk az Európa iránti elkötelezettségünket” – jelentette ki az USA európai és afrikai csapatainak főparancsnoka, Christopher Cavoli tábornok.

A gyakorlatnak több mellékrendezvénye is lesz. Májusban Swift Response elnevezéssel Észtországban, Bulgáriában és Romániában kerül sor 11 ország 7 ezer katonájának gyakorlatára. A cél a légideszant műveletek begyakorlása.

Júniusban Immediate Response névvel 8 országból 5 ezer katona gyakorlatozik 12 országban. A cél a tüzérségi erők lőgyakorlata. Vagyis 12 országban fognak dörögni az amerikai ágyúk.

Ugyancsak júniusban Saber Guardian elnevezéssel 13 ezer katona részvételével légvédelmi gyakorlatok lesznek. Ennek keretében jelentős mennyiségű egészségügyi személyzet, katonaorvosok és ápolók, egész hadi kórházak mozgatására kerül sor.

Júniusban Command Post Exercise elnevezéssel a nagy kiterjedésű összfegyvernemi hadműveletek irányító központját fogják modellezni.

Az amerikai parancsnokság közleménye szerint a „nagyszabású ember- és technikai anyag mozgatása minden NATO-tagállam jelentős mértékű részvételét követeli meg.”

Fenyegetés vagy játék a tűzzel?

Nem minden hadgyakorlat vezet háborúhoz, de háború nincs hadgyakorlat nélkül. A mostani hadgyakorlat mind nagyságában, mind hadászati céljaiban egy nagy kiterjedésű európai háborút modellez.

A NATO és az USA politikai és katonai célja az is, hogy bizonyítsa a világnak: képesek egy nagy háború lefolytatására. Tavaly, a koronavírus kirobbanásakor a NATO csúfosan leszerepelt. A NATO nem volt képes azonnal mozgósítani a légi szállító erőit. Olaszországba előbb érkeztek gyógyszerekkel orosz katonai gépek, mint amerikaiak. Kínából az első egészségügyi szállítmányok kínai gépekkel érkeztek.

A NATO nem volt képes időben bevetni a katonai egészségügyi kapacitásait. A katonai kórházak üresen álltak, amikor a civilkórházak már nem voltak képesek betegeket fogadni.

A NATO nem vetette be a hadseregek rendfenntartó és irányító erőit. Egyes országok, például Nagy-Britannia azonnal a hadsereg bevetésével reagált a járványra. Sok országban kiderült, hogy a hadseregek nem rendelkeznek megfelelő tartalékokkal, sőt kevés a katonaorvos, ápoló, járványügyi szakember.

Biden amerikai elnök új politikáját jelzi ez a gyakorlat is. Fenyegetni Oroszországot Belaruszt és közvetve Kínát is. Elhitetni a világgal, hogy egy globális világégésben az USA és szövetségesei képesek győzni.

Az USA persze nem fog holnap háborút kirobbantani. Tudják, hogy egy európai háború automatikusan világháborúhoz vezetne. A cél más: a katonai erő fitogtatásával, a katonai fenyegetéssel ösztönözi és támogatni az egyes kelet-európai országokban az USA-barát erőket, mozgósítani őket arra, hogy belülről döntsék meg az USA-nak nem tetsző kormányokat.

Részt vesz-e Magyarország?

A magyar katonai vezetés egyelőre nem kommentálta a hírt. Nyilvánvalóan tudnak róla, hiszen Magyarország is a NATO-tagja, ráadásul kelet-közép-európai ország. A magyar hadszíntér fontos a NATO-nak.

Hallgat egyelőre a magyar kormány is. Nyilván tudják, hogy mit jelent egy ilyen gyakorlat. Tudják azt is, hogy Magyarország csak vesztese lehet egy Oroszország elleni háborúnak. De vajon vállalja-e a magyar politikai vezetés a kimaradást ebből az akcióból?

Vélemény, hozzászólás?