Menü Bezárás

Független Magyarországot munkával, szabadsággal, jóléttel!

Független Magyarországot munkával, szabadsággal, jóléttel!

Honfitársaim! Honfitársaim, itthon és határainkon túl! Március 15-e legtisztább és legteljesebb nemzeti ünnepünk. Nem a mai politikai élet szüleménye. Benne él népünkben, nemzetünkben. Miénk az ünnep, függetlenül attól, hogy ki szegény és ki gazdag, ki milyen társadalmi réteghez tartozik. Ünnepelünk, kokárdát öltünk, de nem parancsszóra. Hitből, meggyőződésből, tiszteletből. Március ünnepe lelkesít bennünket, hitet és energiát ad ma is, pedig 173 éve történt. -mondotta Thürmer Gyula a párt budapesti megemlékezésén, amelyen részt vett Kerezsi László budapesti alelnök és Fehérvári Zsolt, a KB tagja.

A Munkáspárt ma itt, Kossuth Lajos szobránál, Kispesten helyezi el az emlékezés virágait. Minden évben eljövünk ide. Mint ahogyan elmegyünk a forradalom és szabadságharc emlékhelyeihez Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Miskolcon, Vácon, Makón, Békéscsabán és még számtalan helyen az országban.

Meghajlunk a magyar forradalom és szabadságharc hősei előtt

Az idén nem mehetünk mindenhova, de lélekben, gondolatainkkal mindenütt ott vagyunk. Meghajlunk a magyar forradalom és szabadságharc hősei előtt.

Magunk előtt látjuk Kossuthot és Széchenyit, Batthyányt és Szemerét. Meghajlunk Petőfi, Jókai, Vasvári, a márciusi ifjak előtt.

Lélekben újra kiszabadítjuk börtönéből Táncsicsot. Tisztelettel emlékezünk a mártírokra, a magyar szabadságharc hadvezérei, az aradi vértanúkra.

1848 márciusa felszabadította a jobbágyokat. Elhárította az akadályokat a magyar társadalom polgári fejlődése előtt. Valósággá válhatott mindaz, amiről a reformkor nagyjai, Széchenyi, Wesselényi és a többiek álmodtak. Magyarország esélyt kapott arra, hogy modern országgá váljon.

De 1848-49 fordulatot, határozott, radikális fordulatot hozott a magyar sors nagy kérdésében, a függetlenség ügyében.

Kossuth volt az, aki feltette a kérdést, amelyet évszázadonként legalább egyszer minden magyar politikusnak fel kell tenni. Függetlenség vagy német orientáció, illetve a németeken keresztül való csatlakozás Európához?

A tét ma is a függetlenség

A magyar uralkodó osztály dilemma elé került. Nincs közvetlen választási kényszere, de tudja, hogy előbb utóbb előállhat olyan helyzet, amikor választani kell: teljes azonosulás a német orientációval vagy radikális orientációváltás. A „kicsit oda-kicsit ide” politika sohasem volt hosszútávon sikeres. Most sem lenne az.

Úgyhogy, nem ártana új partnerek, új szövetségesek után nézni. Amerika, mint a tavalyi alma, kívül még mosolyog, de belül rothad. Oroszország nem adja meg magát, kár erre spekulálni. Európa kínlódik a válsággal és a járvánnyal, Kína és sok más ország megoldotta. A technikai és tudományos haladást már nem Németország testesíti meg, hanem Kína.

Az évszázad döntése előtt állunk. Kikerülni nem lehet. Dönteni kell, ma vagy holnap, de dönteni.

Nekünk, magyar dolgozó embereknek nem lehet érdekünk egy olyan ország, amelyben életünket idegen hatalmak szabják meg. Ma is a szabadságért és függetlenségért küzdünk.

Tűzzük ki ma a kokárdát, tegyük mellé Kossuth képét! Adjuk meg a jelet, hogy él a nép! Mutassuk meg országnak-világnak, hogy független Magyarországot akarunk, munkával, szabadsággal, jóléttel.

Éljen örökké a forradalom és szabadságharc eszméje!
Éljen a szabadság!
Éljen a haza!

Vélemény, hozzászólás?