Menü Bezárás

Mit kapott Magyarország a NATO-tól?

Mit kapott Magyarország a NATO-tól?

Ne tegye le ezt a cikket, ha nem szereti a külpolitikát! A külpolitika valójában a belpolitika folytatása. Mutasd meg a külpolitikádat, megmondom ki vagy! Annál inkább se tegye le, mert a magyar külpolitika új és izgalmas korszaka következhet.

Kis ország nagy ambíciókkal

A Fidesz-KDNP-kormány elmondhatja, hogy nem csak megúszni sikerült nagyobb háború és súlyosabb botrány nélkül az elmúlt éveket, de még sikerek is vannak. Magyarországgal ma sokkal többet foglalkozik a nemzetközi élet, mint ahogyan azt nagysága indokolná.

Magyarország külpolitikáját alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a társadalmi-ideológiai elkötelezettség. A másik az ország geopolitikai helyzete.

A társadalmi-ideológiai elkötelezettség azt jelenti, hogy Magyarország tőkés ország. Olyan ország, ahol a termelőeszközök, a gyárak, a bankok túlnyomó többsége a magán tőke kezében van. A politikai intézmények, a parlament, a kormány, a média, az igazságszolgáltatás a tőke érdekeit szolgálják, az ő emberei ülnek ezeken a helyeken.

A magyar tőke érdeke a kapitalizmus létének fenntartása. A külpolitika fő feladata ennek biztosítása. A magyar tőkésosztály ezért lépett be a NATO-ba és az EU-ba. Abból indulnak ki, hogy eddig egyetlen NATO-országban sem döntötték meg a kapitalista rendszert, vagyis a NATO, az EU-val együtt szilárd biztosítéka a magyar tőkésosztály uralmának.

Magyarország külpolitikáját azonban geopolitikai tényezők is meghatározzák. Így többek között az a tény, hogy 9-10 milliós közepes ország. Külső energiaforrásokra van utalva, és a belső piac kis mérete miatt a hazai termelés is külső piacoktól függ. A geopolitikai tényezők közé tartozik az is, hogy a környező országokban viszonylag jelentős magyar kisebbség él.

A társadalmi-ideológiai elkötelezettség és a geopolitikai tényezők viszonyában az ideológia, az osztályelkötelezettség a meghatározó. Geopolitikai megfontolásból például nem lenne helyes támogatni az Oroszország elleni szankciókat. A magyar kormányok mégis megteszik, mert előbbre való a NATO-EU-elkötelezettség.

A világnézeti elkötelezettség azt jelenti, hogy saját érdekeinket alárendeljük közös érdekeknek. A geopolitikai szemlélet sem azt jelenti, hogy csak mi, és semmi más. Azt jelenti, hogy saját érdekeimet is érvényesítem, esetenként a közös érdekek rovására is. Ez pedig már művészet.

Mit kapott Magyarország a NATO-tól?

A NATO nem barátunk, hanem ellenségünk

A NATO a tőkés országok katonai-politikai szervezete. Legfőbb feladata a tőkés rendszer védelme. Ezt nevezik a NATO-ban a demokratikus, transzatlanti értékek védelmének.

Mondjuk ki világosan! A magyar emberek semmit sem kaptak a NATO-tól. Magyarország elmúlt évtizedekben elért fejlődése nem a NATO-csatlakozás eredménye. A magyar emberek életét a NATO-tagság nem tette se jobbá, se szebbé. Ugyanakkor folyamatosan veszélynek teszi ki az emberek életét.

Akik kaptak, azok a magyar tőkés uralkodó osztály tagjai. Ők tudják, hogy a NATO fennállása óta egyetlen NATO-országban sem döntötték meg a kapitalizmust. Nekik erre a külső garanciára van szükség.

Az 5. cikkely a nagy ígéret

A NATO-szerződés kulcseleme a sokat emlegetett 5. cikkely. Ez így szól:

„A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek és ennél fogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Féllel egyetértésben azonnal megteszi azokat a intézkedéseket – ideértve a fegyveres érő alkalmazását is -, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart. Minden ilyen fegyveres támadást és ennek következtében foganatosított minden intézkedést azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezek az intézkedések véget érnek, ha a Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges rendszabályokat.”

Röviden ez annyit tesz, hogy háború esetén a NATO segíteni fog Magyarországnak. Legalábbis így lehet értelmezni. Feltéve persze, ha konzultáció után minden érintett fél úgy véli, hogy Magyarországot tényleg megtámadták.

Szerencsére az elmúlt évtizedekben senki sem intézett fegyveres támadást Magyarország ellen. Úgyhogy nem derült ki, hogy mit ér Magyarországnak e cikkely. Ugyanakkor Magyarország számos fenyegetésnek és konfliktusnak volt és van kitéve. Segít-e a NATO ezekben a helyzetekben?

Mit kapott Magyarország a NATO-tól?

Migránsprobléma

2015 óta Magyarország folyamatosan ki van téve a migrációs fenyegetésnek. Migránsok sok európai országban vannak, de azok tudatosan beengedik őket. Magyarország nem engedi be őket, védi saját nemzeti határait.

A NATO, mint szervezet és a NATO egyes tagállamai nem álltak Magyarország mellé. Senki sem támogatta a magyar határ technikai megerősítését, a Honvédség határvédelmi bevetését.

Konfliktus Romániával

Magyarország és Románia folyamatos konfliktusban van. Románia nem támogatja Magyarország törekvéseit a közép-európai térség megújítására. Fellép a V4 országok törekvéseivel szemben. Ellenzi a magyar kormány erőfeszítéseit a romániai magyarság védelmére. Nem kizárt, hogy Romániában nemzeti ünneppé nyilvánítják június 4-ét, Trianon napját. A NATO nem szólítja fel Romániát, hogy ne bántsák a magyarokat.

Kárpátaljai magyarság helyzete

Az ukrán nacionalista kormányok törvényben korlátozták a kárpátaljai magyarság jogát a magyar nyelven való tanuláshoz. A magyar kormány ezt számos alkalommal szóvá tette, de Ukrajna nem változtatott rajta.

A magyar kormány nyomásgyakorlásként vétót emelt a NATO-Ukrajna Tanács üléseinek megtartása ellen. A NATO vezetése más formátumban ugyan, de találkozik az ukrán vezetéssel, és nem teszi szóvá egy NATO tagállamot érintő sérelmeket.

Külpolitikai különbségek

Magyarország keleti nyitás politikáját, a kapcsolatok intenzív fejlesztését Kínával és Oroszországgal folyamatosan bírálat éri több NATO-ország részéről.

A NATO csúcstalálkozóin hozott közös döntések egy része sérti Magyarország érdekeit. Az Oroszország ellen hozott szankciós intézkedések kárt okoznak Magyarországnak, függetlenül attól, hogy a magyar kormány is rendre megszavazza. A 2019. novemberi londoni csúcson olyan döntést hoztak, hogy a NATO-nak közöse megoldást kell találni azokra a „kihívásokra és lehetőségekre”, melyeket Kína fejlődése jelent. Ez nyilvánvaló kísérlet a Kína-politika egységesítésére, a NATO-erők Kína elleni összefogására.

Vélemény, hozzászólás?