Őszinte párbeszéd a nemzeti kisebbségekről, az ukranizáció politikájáról
Az Orosz Állami Duma külföldön élő orosz nemzeti kisebbségekkel foglalkozó bizottsága és a Rosztovban székelő Európa-Tájékoztatási és Társadalmi Együttműködési Központ május 14-én videokonferenciát szervezett az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek helyzetéről. A tanácskozást a Duma-bizottság elnöke, Leonyid Kalasnyikov nyitotta meg. Kalasnyikov egyébként az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának alelnöke.
Ukranizáció és az életképtelen állam
A felszólalók rámutattak, hogy az ukrán kormányzat a totális ukranizáció jegyében igyekszik teljes mértékben kiszorítani az orosz nyelvet. Ukrajnában egy állami nyelv van, az ukrán. Korábban a helyi közigazgatásban engedték az orosz nyelv használatát, ma már ez is tilos.
Ukrajna nem tekinthető nemzetállamnak – hangoztatták többen is. Vlagyimir Tut, a rosztovi műszaki egyetem professzora rámutatott, hogy Ukrajna történetében többször volt kísérlet ukrán nemzetállam létrehozására, de sohasem járt sikerrel. A mai Ukrajnához olyan területek is tartoznak, ahol sohasem éltek ukránok.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy az Ukrajnából kivált luhanszki és donbaszi terület már önálló államiságát éli. Oroszország ugyan nem ismerte el a két népköztársaságot, de mintegy 530 ezren kapták meg az orosz állampolgárságot.
Thürmer: a demokráciát nem lehet megosztani, vagy van, vagy nincs
A konferencián felszólalt Thürmer Gyula is, a Munkáspárt elnöke, akit elsősorban a nemzetközi kérdésekről írt tudományos írásai és előadásai miatt hívtak meg a fórumra.
A tanácskozáson nagy figyelemmel hallgatták értékelését az ukrajnai folyamatokról, a magyar kisebbség helyzetéről. Lapunkban ezekkel a kérdésekkel ritkán foglalkozunk, így mindenképpen érdeklődésre tarthat számot a beszéd ismertetése.
Nagyon fontosnak tartom, mondta Thürmer, hogy az orosz Duma támogatásával orosz és széles nemzetközi részvétel mellett sor kerül erre a találkozóra. Rendkívüli jelentősége van annak, hogy mi, a térség országainak tudományos és közéleti személyiségei közösen tanulmányozzuk és közösen értékeljük az Ukrajnában végbemenő folyamatokat.
Ma Ukrajnában a nemzeti kisebbségeket alapvető jogaikban korlátozzák. A nemzeti kisebbségeket érő sérelmek közös problémát jelentenek, függetlenül attól, hogy az orosz nemzeti kisebbség létszámában jóval nagyobb, mint a kárpátaljai magyar kisebbség. A kisebbségekkel szembeni hátrányos politika ellen kötelességünk fellépni mind Oroszországban, mind Magyarországon. Hallatniuk kell hangjukat, mind a tudományos élet, mind a közélet képviselőinek.
Luhanszk: nekik már nem hazájuk UkrajnaA nemzeti kisebbségek problémáját nem oldja meg sem az Európai Unió, sem a NATO
Az elmúlt harminc év történéseiből le kell vonnunk egy lényeges következtetést. A nemzeti kisebbségek problémáját nem oldja meg sem az Európai Unió, sem a NATO. Ezek a szervezetek a legjobb esetben általánosságokban beszélnek jogokról, de semmilyen konkrét lépést nem tesznek a nemzeti kisebbségek érdekében. Ezt tapasztaljuk a kárpátaljai magyarság esetében is.
Következésképpen, ha változást akarunk e téren, és nyilván akarunk, akkor nekünk, itt élőknek kell tennünk a változásért. A mai konferencia fontos lépés lehet ebben az irányban.
Az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek élete, az ukrán kormányzat kisebbségellenes politikája nem légüres térben zajlik. A háttérben jelentős belső és nemzetközi folyamatok húzódnak meg.
Mint tudjuk, a kelet- és közép-európai országokban az elmúlt évtizedekben a nemzeti öntudat ébredésének, a nemzeti értékek felismerésének és intenzív képviseletének vagyunk tanúi. Minden ország újragondolja a történelmét. Hősöket állít a ma élők elé. Fontos jelentőséget tulajdonít a nemzet sajátosságainak. Ez pozitív folyamat.
Ezzel párhuzamosan megy végbe az egyes országok tőkésosztályának szerveződése és erősödése. Az egyes nemzeti tőkéscsoportok megerősödtek, felismerték saját érdekeiket és most megkísérlik ezeket az érdekeket másokkal szemben érvényesíteni.
Az ukrán burzsoázia, a nagytőkés osztály a nemzeti újjászületés egyébként értékes eszméjét a saját szolgálatába állítja. Leegyszerűsítve: Ukrajna mindenek felett! Az ukrán uralkodó osztály e politikája több formában fejeződik ki.
Világosan látnunk kell egy tényt: a nemzeti ellentétek kiéleződése, a nacionalista, fasiszta politika megjelenése mind a tőkés rendszerváltás terméke. A szocialista Szovjetunió minden nép számára biztosította az egyenjogú létet, a nemzeti nyelv megőrzését, a szellemi és gazdasági kibontakozást.
A demokrácia nem szeletelhető, vagy van mindenütt, vagy nincs sehol sem
Az ukrán hatalom lábbal tiporja az alapvető demokratikus szabályokat. Én úgy gondolom, hogy a demokráciát nem lehet szeletenként értelmezni. Vagy van mindenütt, vagy nincs sehol sem.
A nemzeti kisebbségek jogainak korlátozása a demokrácia durva megsértését jelenti. De a demokrácia durva megsértése az is, hogy egy legális és demokratikusan működő pártot, az Ukrán Kommunista Pártot üldözik, megfosztják a választásokon való részvétel lehetőségétől.
Ukrajnában akkor lesz demokrácia, ha tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait is, és az Ukrán Kommunista Párt jogait is. Nekünk mindkét sérelem ellen fel kell szólalnunk.
Az ukrán kormányzat a tőkés körök hatalma érdekében a legszélsőségesebb eszközöket is megengedi. Folyik a történelmi múlt átfestése, a németekkel együttműködő ukrán fasiszták, Sztyepan Bandera és követőinek dicsőítése.
Az ukrajnai folyamatok részeként kell értékelünk az ukrán kormányzat középhatalmi, sőt nagyhatalmi ambícióit.
A nemzeti kisebbségek elnyomása, az orosz és a magyar kisebbség nyelvhasználatának korlátozása e belpolitikai folyamatok keretében történik és szorosan kötődik a fő folyamatokhoz.
A belső folyamatok mellett értékelnünk kell az Ukrajna körül zajló nemzetközi folyamatokat is. Ukrajnában ma a nagyhatalmak érdekei ütköznek egymáshoz.
Az Egyesült Államok az amerikai érdekeket Oroszországgal szemben érvényesítő Ukrajnát akar. Korlátlan hozzáférést az ország természeti erőforrásaihoz. Ennek jegyében támogatja az ukrán uralkodó köröket, és megtűri a nyilvánvaló korrupciót, a demokrácia lábbal tiprását, beleértve a nemzeti kisebbségek elleni politikát is.
Az Európai Uniónak új piacokra van szüksége és Ukrajna jelentős potenciális piacot jelent. Az EU óvatos. Szeretnék Ukrajnát bevonni a nyugati integrációkba, de tudják, hogy ez akár háborúhoz is vezethetne Oroszországgal.
Oroszország mellett új szereplőként megjelent a Kínai Népköztársaság is a térségben. A kínai Új selyemút koncepció úgy kapcsolná Ukrajnát az eurázsiai integrációhoz, hogy kivonná az egyoldalú nyugati befolyás alól.
Ukrajna kérdésében aktivizálódnak a Visegrádi Együttműködés országai is. A V4 a térség meghatározó regionális integrációjává fejlődik. Nyilvánvaló a törekvésük, hogy hozzáférjenek az ukrán erőforrásokhoz, részt vegyenek az ukrán gazdaság fejlesztésében. Érdekük az ott élő nemzeti kisebbségeik védelme is.
A V4-országok tisztában vannak azzal, hogy bármilyen ukrajnai lépésük élezheti a viszonyukat Oroszországgal. A V4-országok álláspontja eltér Oroszország megítélésében. Lengyelország nyílt oroszellenessége, egy oroszellenes lengyel-román összefogás komoly feszültséget idéz elő.
Hiba ragaszkodni Ukrajna területi integritásához
A magyar kormány számos intézkedéssel segíti a kárpátaljai magyar kisebbséget. Minden ott élő magyarnak magyar állampolgárságot adott. Anyagilag is segítik a kárpátaljai magyar intézményeket. A jelenlegi magyar kormány semmilyen formában sem vetette fel a trianoni határok felülvizsgálatának ügyét.
Az EU, a NATO és a V4 is síkra száll Ukrajna területi integritásának megőrzéséért. A területi integritáshoz való ragaszkodás azonban elfedi azt a tényt, hogy a jelenlegi ukrán állam életképtelen. Az USA és az EU anyagi, katonai és politikai támogatása nélkül már szétesett volna.
Az életképtelen állam mesterséges életfenntartása azonban azt is jelenti, hogy amíg ez a helyzet fennáll, aligha lehet számítani a kisebbségi politika alapvető megváltozására.
Nagyon fontos, hogy Magyarország és Oroszország között fennmaradjon a jó politikai viszony és a pragmatikus együttműködés. De fontos az is, hogy a nemzeti kisebbségek ügye is a magyar-orosz kapcsolatok napirendjén szerepeljen. A nemzetiségek jogfosztásának felszámolása egyaránt magyar és orosz nemzeti érdek.
Luhanszk-Donbasz: 530 ezren már orosz állampolgárok
