Az utóbbi időben gyakrabban facebookozom, nem utolsósorban amiatt, hogy osztályaimmal, tanítványaimmal is a Facebookon keresztül tartom a kapcsolatot.
Egyre gyakrabban tapasztalom, hogy olyan posztok jönnek be a képbe, amelyek egyfelől
– felháborodást fejeznek ki az oltatlanok „hátrányos megkülönböztetése” miatt;
– étterem-üzemeltetőként ígérik, hogy oltatlanokat is szívesen látnak;
– poénkodnak azon, hogy az oltás semmitől nem véd meg;
– logikátlanságokat látnak abban, hogy az oltatlanok bejárhatnak dolgozni, csak nem ülhetnek be egy étterembe; felszolgálni bejárhatnak az étterembe, csak enni nem;
– rendelkeznek védettségi igazolvánnyal, de ha kérik tőlük, sértődötten odébbállnak.
Másfelől, mivel a nyitás egyik eleme, hogy a középiskolákban újraindult a jelenléti oktatás,
– először azért kampányoltak, hogy erre az utolsó pár hétre az iskolák ne álljanak vissza a jelenléti oktatásra;
– most pedig megható szülői levelet osztanak meg egyre nagyobb számban, amely kéri a pedagógusokat, hogy az iskolától rettegő gyerekeket most ne feleltessék és ne osztályozzák, csak beszélgessenek velük, de ne a tananyagról, hanem arról, ki hogyan érzi magát.
Zajlik egy harmadik kampány is a Facebookon: valakik már nagyon készülnek a hatalomátvételre, és mindenféle módon támadják Orbán Viktort. Többek között azzal, hogy
– felelős az egészségügy jelen állapotáért;
– kiárusította az országot;
– kínaiaknak épít egyetemet;
– és egyébként is bugris.
Úgy érzem, a három kampány összefügg.
Amit furcsállok, hogy
– a Fidesz helyett kizárólag Orbán Viktort támadják, esetleg Mészáros Lőrincet, de senki mást;
– nem a valódi problémák miatt támadják a jelenlegi kormányt;
– nem mondják ki, kinek a győzelmére készülnek.
Amit nem furcsállok:
– az embereket pillanatnyilag leginkább foglalkoztató kérdésekben próbálnak kormányellenes hangulatot szítani, és számukra erre nagyon alkalmasnak látszik a járványhelyzet.
Kezdetben azt hittem, néhány egyszerű ember gyanútlanul posztolgatja a véleményét. Ahány ilyen átgondolatlannak tűnő, felelőtlenül nyilvánossá tett kijelentés szembejött velem, mindegyikre válaszoltam.
Megírtam, hogy a hátrányos megkülönböztetés fogalmát nem arra használjuk, ha járvány idején a nagyobb eséllyel fertőzőképes embereket nem engedik be a zárt terekbe szórakozni. Persze, senkit nem érhet hátrány amiatt, hogy nem oltatja be magát, kivéve, hogy védtelen és fertőzőképes marad. Mint ahogy nem érheti hátrány azt sem, aki nem vesz buszjegyet, kivéve, hogy nem utazhat a buszon. És vajon onnan is sértődötten leszáll-e, ha a járművezető a jegyét kéri? És miért egy étterem vezetője háborog, amikor az egész rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy ő újra kinyithasson és a belső terét is használhassa?
Megosztottam és terjesztem azt a hozzászólást, amely szerint a Covid-védőoltás nem egészen magánügy, hiszen a járvány terjedését akadályozhatjuk meg vele, ha kellően nagy számban élünk vele, megvédve ezzel azokat is, akik valamilyen speciális okból nem tudják felvenni. Ahogyan az egyén viszonyul a közösséghez és a közös felelősséghez, ezt a közösség jogosan igazolja vissza valamilyen formában az egyén részére.
A kórházakat és az egyetemeket nem Orbán Viktor tette tönkre, hanem a Bokros-csomag, amely áthelyezte az oktatást és az egészségügyet addigi védett pozíciójukból a kíméletlen versenyhelyzetbe. Ugyanis az intézmények igazgatói azóta nem az intézményük eredeti rendeltetésével foglalkoznak, hanem a fennmaradásával. Ez semmi pozitív hozadékkal nem szolgált. Ami azt illeti, az ország kiárusításáról is meglehetősen lekésett már a Fidesz.
A kedves aggódó szülők meg jól tennék, ha nem állítanák szembe a gyerekük boldogságát a tanulással és a tanulási folyamat értékelésével, mert útjuk egyengetésének ez szerves része.
Mindezekkel a hozzászólásaimmal rengeteg ellenséget gyűjtöttem magamnak, ugyanis azonnal tömegesen kapcsolódnak a vitához mások is a kezdeményezőkéhez hasonlóan hamis érvekkel, aztán új posztokat nyitnak meg, és dühösek, hogy azokba is beleírok, én pedig mentegetőzöm, hogy én sem ezek miatt facebookozom, csak hiába tiltom le az értesítéseket és a személyeket, mindig újjászületnek egy másik posztban, és ha már látom, azokat sem hagyhatom megválaszolatlanul. Azért néha normális emberekkel is találkozom, például amikor az egyik őrült kiposztolta, hogy aki csak azért oltatja be magát, hogy étterembe mehessen, az megvezethető, oda végre valaki más is beleírt, hogy nem ezért oltattuk be magunkat. Meg amikor egy másik őrült felkérte a kormányt, jelöljön ki olyan éttermeket, ahol az egészséges oltatlanok nincsenek kitéve a beteg oltottaktól kapható fertőzéseknek, egy hozzászóló megkérdezte, mi ez a fordított logika, én pedig megválaszoltam, hogy ez itt egy hülyék által indított fórum, akkor erre kaptam egy csomó lájkot.
Két dolog miatt vetem fel ezeket. Az egyik: aggódom, hogy akikért mi küzdünk, azok már nem azok az emberek, akiket mi elképzelünk. Nem lehet világosságot gyújtani ott, ahol az emberek ragaszkodnak a sötétséghez.
Úgy érzem magam néha, mint abban a viccben, amelyben az autós hallja a közlekedési hírekben, hogy vigyázat, egy őrült szemben halad a forgalommal, és elképed, hogy dehogy egy, hiszen mind szemből jön. Nagyon sok megdöbbentően ostoba vélemény terjed a Facebookon! És nagyon aggaszt, hogy más szempontból egészen értelmes emberek bizonyos kérdésekben ilyen mennyiségben és ilyen mértékben ostobák tudnak lenni. A másik: egykori, netán jelenlegi munkáspárti tagok is részt vesznek ebben mint kezdeményezők.
Valaki azzal próbált nyugtatni, hogy a hülyeség mindig is jelen volt körülöttünk, csak a képviselői nem facebookoztak. Most legalább látjuk őket. Meg hát mindenkinek joga van bizonyos kérdésekben hülyének lenni. De legalább mi, a Munkáspárt tagjai, akik leginkább felelősséget érzünk másokért, legalább mi álljunk a helyzet magaslatán!
Javaslom, intézményesen foglaljunk állást abban, hogy
a Munkáspárt
– támogatja, hogy a lakosság oltassa be magát;
– támogatja a védettségi igazolvány használatát;
– támogatja az iskolák oktató tevékenységét, annak minden elemével együtt;
– nem vesz részt a liberális ellenzék győzelmi
várakozásában.
És elítéljük, hogy egyesek kisstílű politikai érdekből tovább rombolják a lakosság egészségi és mentális állapotát.
Botta Melinda
Facebook – barát vagy ellenség?
Nap mint nap használjuk, szinte hozzánőtt az életünkhöz. Sokan itt töltik idejük nagy részét, létezni se tudnak nélküle. Tudják, hogy mi ez? A Facebook!
2004-ben indította útjára Mark Zuckenberg. Mint sok minden más, ez is amerikai. És mint minden, ami amerikai, a Facebook is olyan, hogy övéké a profit, de mi fizetünk. 2018-ban a Facebook 22,3 milliárd dollár tiszta profitot hozott a tulajdonosoknak.
Az ötlet zseniális. Úgy tűnik, hogy minden ingyen van. Cserébe kiöntheted a lelked, elmondhatsz mindent, amit egyébként a szomszédodnak se mondanál el. Úgy érzed, hogy nem vagy egyedül. Ezrével lehetnek követőid, akik nem ismernek téged és te se ismered őket. A boltban, a postán már nem hallgatnak meg, ha saját bajaidat ecseteled, itt leírhatsz mindent, és még akadnak is olyanok, akiket érdekel a te nyomorod.
A Facebook a modern ember bajait, a kiszolgáltatottságát, a magányát használja ki és köti össze a legkorszerűbb technikával.
Ingyenes? Lehet, hogy rögtön nem kérnek pénzt, de rögtön fizetsz az adataiddal. A Facebook minden tud rólad. Tudja, hogy mi érdekel, mit és hol vásárolsz, kik a barátaid, hol élsz. Minden tud, amit te egyébként nem mondanál el senkinek.
Aztán jönnek a reklámok, amit rád ömlesztenek éppen a te adataid alapján. Egy ideig ellenállsz a csábításnak, aztán megadod magad, és vásárolsz, ha kell, ha nem.
A Facebook politikai eszköz, sőt politikai hatalom. Gyorsan rájöttek, hogy itt lehet leggyorsabban a lehető legtöbb embert tájékoztatni, sőt mozgósítani. Látszólag ez is ingyen van, a valóságban, azok, akik tájékoztatni, mozgósítani akarnak komoly milliókat fizetnek ki reklámra. Így van ez nálunk is. A pártok fizetnek a Facebook-propagandáért, már akinek van rá pénze. Innen tovább már nem az számít, hogy kinek jó a programja. Egy dolog számít: mennyi pénzed van?
A Facebook ma már hatalom is. Ők döntenek arról, hogy mi lehet a Facebookon és mi nem. Nem bíróság, nem állam, nem az ENSZ, hanem Zuckenberg úr és kiszolgálói. A nyílt, netán cselekvésre szólító kapitalizmusellenes propaganda tilos. De ma már tilos minden, ami ellentétes a liberálisok felfogásával. A gender kérdés nem bírálható, a férfiből nővé vált és már nőként szereplő sportolók ügye nem szerepelhet. A Facebook politikusokat, pártokat tehet tönkre vagy emelhet magasra. Attól függően, hogy mennyire szolgálják a liberálisokat.
Használjuk-e a Facebookot? Fölösleges kérdés, ugyanis már használjuk. Érthető, nehéz ellenállni a csábításának. De ha már használjuk, tegyük ezt okosan! Ne öntsük ki a lelkünket, ne mondjuk el titkainkat, mert ezt mindenki látja, sőt, mindent, amit teszel, a Facebook örök időkre elraktározza.
Ma még használjuk a Munkáspárt politikai munkájában is. Döntően azért. mert nem sok más egyéb lehetőség van, és itt tudunk embereket elérni. De tudjuk, hogy ez az út nem jó. A szocialista Kína védekezik ellene. Nem engedi a Facebookot saját területén. Helyette olyan fórumokat hoz létre, amelyek nem szolgáltatják ki a kínai embereket.
Sok külföldi párt sem használja a Facebookot, mert nem akarja tagságát, életét az ellenségnek kiszolgáltatni. A Facebook ugyanis nem barátunk. A Facebook tőkés vállalkozás, amely a liberális tőke politikai, szellemi uralkodását szolgálja.
Nekünk is el kell ezen gondolkozni. A pártnak is és minden egyes tagjának, aki ma bizalommal van az ellenség iránt.