Kádár János 1956 és 1988 között vezette Magyarországot. Akkor szocializmus volt, ma kapitalizmus. Mindkét rendszernek megvolt és megvan a maga szóhasználata. Azóta ráadásul eltelt több, mint harminc év, úgyhogy sok fogalomnak a jelentését csak szótár segítségével értjük meg. Néha egyébként is tanulságos szótárakban lapozgatni. Kezdjük hát!
Közveszélyes munkakerülés
A szocializmusban teljes foglalkoztatottság volt. Az Alkotmány kimondta: „A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék. A munkahelyeket a szocialista állam megteremtette. Arra, aki nem akart dolgozni, büntetés várt.
Munkakönyv
1950-1992 között használt dokumentum, amelyben rögzítették, hogy a tulajdonosa hol és mennyi ideig dolgozott.
Termelőszövetkezet
A parasztság önkéntes személyi és vagyoni társulása. A szövetkezetbe bevitt föld a szövetkezet közös tulajdonába került. A szövetkezet tagjai közgyűlésen döntöttek minden lényeges kérdésről. Mindenkinek egy szavazata volt, függetlenül attól, hogy mennyi földet vitt be a szövetkezetbe.
Állami gazdaság
Állami tulajdonban lévő földeken folyó nagyüzemei mezőgazdasági termelőegységek.
Gépállomás
Olyan állami vállalkozások, ahonnan a megfelelő gépekkel nem rendelkező termelőszövetkezetek drága gépeket és szakembereket kölcsönözhettek.
Háztáji gazdaság
A termelőszövetkezet tagjai rendelkezhettek kisebb, háztáji földdel és azon termelhettek. A tsz tenyészállatokkal, vetőmaggal, vegyszerekkel stb. segítette a háztájik termelését, és felvásárolta a termékeket. A paraszt a munkáját adta bele. A háztáji adta a mezőgazdasági termelés negyedét. Míg a kenyér- és a takarmánygabonát, az ipari növényeket, szinte kizárólag a közös gazdaságok termelték, a szőlőtermelés 75 százalékát, a gyümölcstermelés mintegy 60 százalékát a háztáji gazdaságok adták. A háztáji adta a sertés- és baromfi hús termelés zömét.
Új gazdasági mechanizmus
A szocialista Magyarország gazdasági irányításának és tervezésének átfogó reformja volt, amelyet 1968. január 1-jén vezettek be. Csökkent a központi tervezés, nőtt a vállalati önállóság a termelés és a beruházások terén. Liberalizálódtak az árak, vagyis a hatóságilag rögzített árak mellett egyes termékek árai a piaci keresletnek megfelelően alakulhattak. A központilag meghatározott bérrendszer helyét egy flexibilisebb, bizonyos korlátok között a vállalatok által meghatározott szabályozás váltotta fel.
Kommunista szombat, kommunista műszak
A dolgozók a kötelező munkaidőn túl szabad idejükben társadalmi munkát vállaltak. Ilyen formában építettek vállalati óvodákat, játszótereket, üdülőket. Más esetben az adott időre járó munkabért társadalmi célokra ajánlották fel.
Maszek
A magánszektorban magántulajdonnal rendelkező ember elnevezése. A szocializmus idején nagyüzemek nem voltak magántulajdonban, de kisebb üzemek, autó javítók, bútorgyártók, tisztítók, fodrászok és sok minden más lehetett magán kézben.
