Tavaly ünnepeltük a Kínai Kommunista Párt megalakulásának 99. évfordulóját. Kínában ez a szám fontos. A barátságot, a szolidaritást fejezi ki, és a további sikerekhez jelent biztatást. Az idén ünnepeli Kína és világ számos politikai pártja és erője a 100. évfordulót. A Munkáspárt Központi Bizottsága levélben fejezte ki pártunk értékelését a megtett útról, a Kínai KP mai politikájáról. A levél fontos politikai dokumentum. Olvasóink teljes terjedelemben megismerhetik.
Száz év – kongresszusról kongresszusra
1921. július 1. Sanghajban megalakították a Kínai Kommunista Pártot.
1922. A Kínai KP 2. kongresszusa. Elfogadják a párt első alapszabályát. A párt programja a demokratikus forradalom és az antiimperialista harc.
1923. A Kínai KP 3. kongresszusa. Egységfront létrehozása a Csang Kai-sek vezette polgári Kuomintang párttal.
1925. A Kínai KP 4. kongresszusa. Kimondja a munkásság vezető szerepét a szocialista forradalomban, meghirdeti a munkások és parasztok szövetségét.
1927. A Kínai KP 5. kongresszusa. Az agrárforradalom és a helyi forradalmi központok meghirdetése.
1928. A Kínai KP 6. kongresszusa. A megalakulás óta megtett út hibáinak és eredményeinek elemzése.
1945. A Kínai KP 7. kongresszusa kimondja, hogy a párt a marxizmus-leninizmus mellett Mao Ce-tung gondolataira támaszkodik.
1956. A Kínai KP 8. kongresszusa. A szocializmus építésének meghirdetése.
1969. A Kínai KP 9. kongresszusa elfogadja „a Nagy Kulturális Forradalom” politikáját. A Kínai KP utóbb ezt a döntést hibásnak mondta ki.
1973. A Kínai KP 10. kongresszusa. Kimondja a „folyamatos forradalom” elvét és gyakorlatát. A Kínai KP utóbb ezt a döntést is hibásnak mondta ki.
1977. A Kínai KP 11. kongresszusa a „Nagy Kulturális Forradalmat” baloldali elhajlásnak, hibának minősíti.
1978. A 11. kongresszuson választott Központi Bizottság 3. ülése elfogadja a reform és nyitás új politikáját.
1982. A Kínai KP 12. kongresszusa elfogadja a kínai sajátosságú szocializmus elvét és gyakorlatát.
1987. A Kínai KP 13. kongresszusa kimondja, hogy Kína a szocializmus építésének kezdeti szakaszában van és fő feladat a gazdaság építése.
1992. A Kínai KP 14. kongresszusa elfogadja szocialista piacgazdaság elvét és Teng Hsziao-ping elméletét a kínai sajátosságú szocializmusról a pártpolitika fő irányának tekinti.
1997. A Kínai KP 15. kongresszusa Teng Hsziao-ping elméletét a kínai sajátosságú szocializmusról a párt eszmei alapjainak sorába iktatja.
2002. A Kínai KP 16. kongresszusa meghirdeti, hogy 2020-ra Kínának el kell érnie a mérsékelten fejlett szocialista társadalom állapotát. A „Három képviselet” elvét a párt alapszabályába emelik.
2007. A Kínai KP 17. kongresszusa a tudományos szemlélet, a harmonikus szocialista társadalom elvét szintén a párt alapszabályába emelik.
2012. A Kínai KP 18. kongresszusa. A mindenoldalú átfogó reform meghirdetése.
2017. A Kínai KP 19. kongresszusa a párt alapszabályába emeli Hszi Csin-ping nézeteit a kínai sajátosságú szocializmus építésének mai feladatairól. A kínai sajátosságú szocializmus építése rövidtávú és középtávú feladatainak meghatározása.
A párt erejét a tagság ereje jelenti
A Kínai KP-nak 1921-ben 70 tagja volt, jelenleg mintegy 92 millió tagja van. Évente átlagosan 9 millió új tagot vesznek fel. 40 év alatt van a tagság 33,8 százaléka. A párttagok 29 százaléka nő.
A covid elleni kampány során 440 ezer új tagot vettek fel. A Kínai KP a kínai állami cégek 100 százalékában, a magáncégek 73 százalékában rendelkezik alapszervezettel.
Kínai fogalmak magyarul
A kínai sajátosságú szocializmus szűkebb értelemben magában foglalja a Kínai Kommunista Párt eszmei-ideológiai tételeinek összességét; a Kínai KP elméleti nézeteit a politikai hatalomról és e nézetek gyakorlati megvalósítását; a Kínai KP nézeteit és gyakorlati megoldásait a gazdaság fejlesztésében; a Kínai KP koncepcióját a kommunista párt funkcióiról és ennek gyakorlati megvalósítását; a Kínai KP és Kínai Népköztársaság nemzetközi tevékenységének elveit és gyakorlatát.
Mao Ce-tung tanítása a marxizmus-leninizmus kínai alkalmazását jelenti. Mao (1893-1976) a Kínai KP vezetője volt az 1930-es évek közepétől, a szocialista Kína megalapítója és haláláig vezetője.
Teng Hsziao-ping elmélete a szocializmus megreformálásának elmélete. Teng (1904-1997) a KKP meghatározó személyisége volt 1978-tól haláláig.
Négy feltétel. Teng Hsziao-ping a tőkés módszerek átvételét, a reformot és a nyitást azonban konkrét politikai feltételekhez kötötte. Megfogalmazott négy alapelvet, amely betartását vitathatatlan alapkritériumnak tekintette:
Ragaszkodnunk kell a szocialista úthoz.
Fenn kell tartani a proletariátus diktatúráját.
Fenn kell tartani a Kommunista Párt vezető szerepét.
Ragaszkodnunk kell a marxizmus-leninizmushoz és Mao Ce-tung tanításaihoz.
A három képviselet fontos gondolata 2000-ben fogalmazódott meg az akkori főtitkár Csiang Cö-min beszédében. Ez azt jelenti, hogy a Kínai KP képviseli a haladó termelőerők érdekeit, a haladó kultúrát és a kínai nép túlnyomó többségének alapvető érdekeit. A három képviselet fontos gondolatát, mint a Kínai KP ideológiájának részét a Kínai KP 16. kongresszusa 2002-ben bevette a szervezeti szabályzatba.
Tudományos fejlődési szemlélet a Kínai KP felfogása szerint magában foglalja a tudományos szocializmust, a fenntartható fejlődés, a szociális jólét, a harmonikusan fejlődő szocialista társadalom törekvéseit. Az elméleti tétel Hu Csin-tao korábbi főtitkár nevéhez fűződik, és a Kínai KP 17. kongresszusa 2007-ben iktatta be a szervezeti szabályzatba.
A kínai sajátosságú szocializmus építésének mai feladatait Hszi Csin-ping jelenlegi főtitkár foglalta elméleti rendszerbe. A Kínai KP 19. kongresszusa 2017-ben emelte be a párt alapszabályába.
A Kínai Kommunista Párt
Központi Bizottságának
Peking
A Magyar Munkáspárt nevében őszinte jókívánságainkat küldjük Önöknek a Kínai Kommunista Párt megalakulásának 100. évfordulója alkalmából.
A Kínai Kommunista Pártot a kínai forradalmárok hozták létre összekapcsolva a marxizmus-leninizmus tanításait a kínai történelem követelményeivel. Új politikai erő jött létre azzal a történelmi küldetéssel, hogy boldogságot hozzon a kínai népnek és megújítsa a kínai nemzetet.
Legmélyebb tiszteletünket fejezzük ki a kínai kommunisták első nemzedékeinek, akik a kínai népet vezették a függetlenségért, a szabadságért és a társadalmi haladásért vívott harcban.
A kínai nép a párt megalakulásának első percétől számíthatott a Kínai Kommunista Pártra. A néppel való szoros kapcsolat, az emberek szolgálatának vállalása jelenti a kínai kommunisták történelmi sikereinek fő forrását.
A Kínai Kommunista Párt vezette a japán agresszorok elleni hősi küzdelmet, amely mérhetetlen áldozatot követelt a kínai néptől.
A Kínai Kommunista Párt történelmi feladatot vitt végbe, amikor az egész kínai nemzetnek közös hazát teremtett. A Kínai Népköztársaság megalakítása rendkívüli jelentőségű esemény volt, amely megváltoztatta az emberiség történelmének egész menetét.
A kínai sajátosságú szocializmus a kínai ember több nemzedéke közös munkájának és küzdelmének eredménye. A Kínai Kommunista Pártnak volt bátorsága és bölcsessége ahhoz, hogy a marxizmust alkotó módon a konkrét nemzeti körülmények között alkalmazza. A nyitás és reform politikája új távlatokat nyitott a fejlődés előtt.
A Kínai Kommunista Párt folyamatos elméleti és gyakorlati megújulása összekapcsolódott a kommunizmus eszméi iránti szilárd elkötelezettséggel és a nép, a dolgozó tömegek iránti mély hittel.
Kína új szakaszba lépett. A Kínai Kommunista Párt a szocializmus élő alkotó erejét bizonyította a kínai sajátosságú szocializmus építésével az új korszakban.
Kína hatalmas sikereket ért el a gazdaságban, a csúcstechnika terén, beleértve az 5G technológiát, az atomkutatásokat és az orvostudományokat.
A Kínai Köztársaság a Kínai Kommunista Párt vezetésével felszámolta a szegénységét, amely sok nemzedék számára a legnagyobb problémát jelentette.
A Kínai Kommunista Párt megteremtette a kormányzás hatékony és igazságos rendszerét. Kína demokratikus rendszere lehetővé teszi, hogy az emberek tehetségük alapján megvalósítsák álmaikat.
Ez a rendszer széles lehetőségeket nyit az emberek alkotó energiájának mozgósítására.
A demokrácia kínai rendszere jobban, gyorsabban és hatékonyabban tudta kezelni a koronavírus-járványt, mint a nyugati társadalmak.
A Kínai Kommunista Párt mindig a nemzeti szuverenitás és biztonság védelmezője volt. Kína konstruktív és békeszerető külpolitikája jelenti ma is az emberiség fő reményét arra, hogy meg lehet akadályozni egy új világháború kirobbanását és fel lehet építeni a nemzetközi kapcsolatok új rendszerét.
Kedves Elvtársak!
Mi, magyar kommunisták mindent megteszünk azért, hogy védjük a Kínai Kommunista Pártot mindenféle külső támadással szemben, Kína fejlődése a mi érdekünk is, a kínai sajátosságú szocializmus javítása és fejlesztése pedig a kínai fejlődés kulcsa.
Mi együtt akarunk dolgozni a Kínai Kommunista Párttal a béke védelmében, és a közös jövőre épülő új világ megteremtésében.
Mi együtt akarunk tevékenykedni a kínai elvtársakkal a nemzetközi kommunista mozgalom erősítésében. A Kínai Kommunista Párt elméleti és gyakorlati vívmányai a nemzetközi mozgalom megújulásának fontos forrását jelentik.
A Kínai Kommunista Párt első centenáriumi célja a minden területen virágzó, közepesen fejlett társadalom felépítése. Ez egyben kezdete a második centenáriumi cél megvalósításának, a teljes mértékben fejlett modern szocialista ország megteremtésének.
Mi kívánjuk, hogy Hszi Csin-ping elvtárs vezetésével a Kínai Kommunista Párt vigye tovább a kínai sajátosságú szocializmus lobogóját és érjen el újabb történelmi sikereket.
Budapest, 2021. július 1.
Magyar Munkáspárt
Központi Bizottsága
