A függetlenség Belaruszban manapság a leggyakrabban emlegetett kifejezés. A belarusz nép az évszázadok során számtalanszor élt mások uralma, elnyomása alatt. A belaruszok által lakott területek egy része hol Lengyelországhoz, hol Ukrajnához tartozott. A mai Belarusz nagy része 1917-ig az a cári birodalom része volt.
A lengyel nacionalisták belarusz földeket akarnak
1918-ban megszületett a szocialista Belarusz. 1919 februárjában a Józef Piłsudski vezette tőkés Lengyelország megindította támadását Belarusz és Szovjet-Oroszország ellen. Elfoglalták Minszket és megszállták Belarusz nagy részét.
1920 augusztusában a Vörös Hadsereg Mihail Tuhacsevszkij vezette egységei felszabadították Minszket. A lengyel-szovjet háborút azonban nem tudta a Vörös Hadsereg megnyerni. Az 1921-es rigai békében Lengyelország megkapta Belarusz jelentős részét. A belarusz-lengyel határ Minszktől 50 kilométerre volt. A mai szélsőséges lengyel nacionalista körök újra ilyen határról álmodnak.
A szocialista Belarusz független államként egyik megállapítója volt a Szovjetuniónak, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének. A belarusz területek nyugati része azonban 1939-ig lengyel megszállás alatt volt. 1939 őszén a szovjet csapatok visszafoglalták Belarusz nyugati részét, amelyet a lengyelek 1920-21-ben erőszakkal vettek el.
Német-fasiszta megszállás
Belarusz az egyetlen szovjet utódállam, amely függetlenségének napját nem a Szovjetunióból való kilépése napján ünnepli, hanem a német fasiszták alól való felszabadulás napján. A szovjet csapatok 1944. július 3-án szabadították fel a fővárost, Minszket. Ez a belarusz függetlenség napja.
A németek 1941-ben megtámadták a Szovjetuniót. A megszállt Belarusz területén 240 haláltábort létesítettek. 385 ezer belaruszt hurcoltak el kényszermunkára Németországba. A háború után csak 120 ezren tértek vissza.
A belarusz nép fegyverrel harcolt a németek ellen. A partizáncsapatokban és a városi illegális szervezetekben 440 ezer ember harcolt. Félmillió német katonát semmisítettek meg. A győzelemért a belarusz nép óriási árat fizetett. 3 millió belarusz adta életét a győzelemért.
Belaruszban jó szívvel emlékeznek a Szovjetunióra. Nem csak azért, mert a szláv népek testvérként éltek együtt, hanem azért is, mert Belarusz mai területe éppen a szovjet időkben alakult ki és vált nemzetközileg is elismert állammá.
A belarusz nép fizette meg Európa szabadságát
Alekszandr Lukasenko belarusz elnök az idei ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy a második világháborúban minden harmadik belarusz ember meghalt. A belarusz nép fizette meg Európa szabadságának árát. Köztük azon nyugati országokét is, amelyek most Belarusz ellen szervezkednek és gyarmattá akarják tenni. Át akarják írni a történelmet, el akarják venni tőlünk az 1945-ös győzelmet. Ne engedjük! – hangsúlyozta az elnök.
Megkezdtük azon szörnyű bűnöknek a feltárását, amelyet a német fasiszták 1941-44 között elkövettek Belaruszban. Ez is holokauszt volt, a belarusz nép holokausztja.
Az elmúlt negyedszázadban erős, büszke, független Belaruszt teremtettünk, mondta a fiatalokhoz fordulva. Ne engedjétek, hogy elvegyék a nehezen kivívott szabadságot és függetlenséget.
Történelmi pillanatokat élünk – jelentette ki az elnök. A mi nemzedékünk átadja a stafétabotot az új nemzedékeknek, amelyek nem élték meg sem a második világháború poklát, sem a független Belarusz megteremtésének fájdalmait. Sok országban ez a folyamat konfliktusokkal, társadalmi megrázkódtatásokkal megy végbe. Mindent meg kell tenni azért, hogy Belaruszban ez a folyamat nyugodt és békés legyen.
