Szeptember 12-én Budapestre érkezik Ferenc római pápa, hogy részt vegyen a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson. Ez az 52-ik ilyen rendezvény, amelynek célja a katolikus egyház befolyásának növelése. Magyarországon egy alkalommal, 1938-ban volt ilyen rendezvény.
Katolikus egyházfő a modern időkben két alkalommal, 1991-ben és 1996-ban járt Magyarországon. Igaz, évszázadokkal ezelőtt 1052-ben járt Pozsonyban IX. Leó pápa (1002–1054), aki nyilvánvaló politikai céllal érkezett. I. András magyar király és III. Henrik német-római császár közötti békekötésben közvetített.
A „rendszerváltás” pápája
A pápa, mint ismeretes, egyszerre egy világvallás első embere és Vatikánvárosi Állam államfője. Ez a helyzet kivételes lehetőségeket ad a pápáknak. A pápa cselekedeteinek egyszerre van vallási és politikai jelentősége.
II. János Pál (1920-2005) 1978-ban lett pápa. Ez az az időszak, amikor a nyugat széleskörű gazdasági, politikai és ideológiai támadást indít a szocialista országok ellen. A cél ugyanaz, mint korábban, felszámolni a szocialista rendszereket Kelet-Európában.
A módszerek azonban változnak. A nyílt katonai fenyegetést felváltja az „együttműködés”, az enyhülés politikája. A nyugat behatol a szocialista társadalmakba és megpróbálja azokat belülről megosztani és destabilizálni. Ekkor indulnak meg a különböző alapítványok kelet felé. Intenzívvé válnak a szakmai meghívások, közös filmgyártás, nemzetközi találkozók.
A nyugat lehetővé teszi, hogy a szocialista országok egyre nagyobb hiteleket vegyenek fel, és elhitetik, hogy ezeknek nincsenek politikai következményei. Később derül ki, hogy nagyon is vannak. Az 1980-as évektől a nyugat politikai zsarolásra használja a szocialista országok adósságát.
II. János Pál lengyel, az első kelet-európai a pápai trónon. A megválasztás már önmagában is nyílt hadüzenet volt a szocialista országoknak. Olyan ideológiai támadás vár rájuk, amivel szemben nincs ellenszerük.
II János Pál ugyanis nem uszít. A társadalmi egyenlőségről, az ember jogairól és szabadságáról beszél. Azt hangoztatja, hogy a világot meg kell változtatni. A szegénynek, a munkásnak, a dolgozónak kell döntenie saját életéről. Kiáll a szakszervezetek önállósága és harca mellett.
A pápa beszél a tőkés országokról is, de szavai a szocialista országok lakóinak szólnak. Ébredjetek és döntsétek meg a diktatórikus rendszereket!
A pápa lengyelországi látogatása nyílt biztatás az ottani szocializmus elleni erőknek. Az összeütközés elkerülhetetlen. 1981 decemberében azonban a szocializmus erői Wojciech Jaruzelski tábornok vezetésével leverik az ellenforradalmi lázadást.
Magyarország: Antall József segítségért kiált
Nem látták ezt a szocialista országok? De, látták! Gyenes András, a kormányzó Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának külügyi titkára 1979-ben kijelentette: „Karol Wojtyla krakkói bíboros 1978 októberében tör¬tént pápává választása sok tekintetben új vonásokat hozott a Vatikán nemzetközi politikájában. Az a tény, hogy a pápai székbe egy kelet-európai szocialista ország egyházi személyisége került, jelzi a nemzetközi burzsoázia és a konzervatív katolikus köröknek azt a törekvését, hogy növeljék az egyház szerepét a szocialista országok ideológiai-politikai befolyásolásában. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új pápa kész eleget tenni ezeknek a várakozásoknak.”
A magyar vezetés is látta, de nem tudott fellépni ellene. A pápa beiktatására 1978-ban viszonylag alacsony szintű állami delegációt küldtek. De küldtek, tehát fontosnak tartották a részvételt.
Az MSZMP vezetése abban bízott, hogy a lengyel pápa elsősorban a lengyel társadalom megváltoztatására törekszik. „A pápa lengyelországi látogatása hazánkban sem az egyházi vezetők, sem a hívők körében nem váltott ki jelentő¬sebb hatást.” – mondja 1979-ben Gyenes András. Bár hozzáteszi: „Számolni lehet viszont azzal, hogy a pápa pre¬cedensként igyekszik majd felhasználni mostani látogatását a többi szocialista ország, így hazánk irányába is.”
A nyugati világ valóban nem sietett. A nyugat ekkor már tudja, hogy egy sikertelen rendszerváltás rosszabb, mint a hosszabb várakozás. Magyarország esetében kivárják, hogy 1988 májusában az MSZMP országos értekezlete felmentse Kádár Jánost.
Kádár felmentése zöld jelzést ad mindenkinek, aki a szocializmust meg akarja szüntetni. 1988. június végén II. János Pál ausztriai látogatása idején több magyar katolikus egy magyarországi látogatásra hívta meg a pápát. A meghívás augusztus 20-án lett hivatalos, amikor a budapesti Szent István-bazilika előtt tartott szentmisén Paskai László esztergomi érsek bejelentette.
A pápa látogatása fontos elem lesz a magyar kapitalizmus konszolidálásában, de magához a rendszerváltáshoz nem kell a pápai látogatás. 1989 nyarán az amerikai elnök, Bush jön el Budapestre. Bush látogatása jelzi, hogy az USA rövid időn belül számít a magyar rendszerváltásra, és jelzi azt is, hogy az akkori magyar vezetés nem tudja ezt megakadályozni, sőt támogatja is.
II. János Pál 1991 augusztusában jön Magyarországra. Az új magyar kapitalista rendszer még gyenge, kell a külső támogatás. 1990 őszén az Antall-kormány majdnem belebukik a taxisblokádba.
1991 nyarán történik a Szovjetunióban az utolsó kísérlet a szocializmus és a Szovjetunió megvédésére. Ez az utolsó pillanat, amikor a kelet-európai rendszerváltást vissza lehet fordítani.
A pápa látogatása biztatás az Antall-kormánynak, a magyar tőkés erőknek: tartsanak ki, ne adják fel, védjék meg a tőkés rendszerváltást!
A pápa annál is inkább szívesen megad minden segítséget, mivel Antall József kormánya addigra teljesíti a katolikus egyház minden igényét. 1989-ben például a magyar állam 308 millió forinttal támogatta a magyarországi egyházakat. Rövid idő alatt ez 15 milliárd forintra nőtt. 1990-91 folyamán az egyházaknak visszaadták azokat az ingatlanokat, amelyeket 1948 után elvettek tőlük.
Miért jön a római pápa?
De térjünk vissza az alapkérdéshez, miért is jön a pápa 2021 őszén Budapestre! A kérdés annál is inkább jogos, mivel heteken át folyt a találgatás, hogy találkozik-e a pápa a magyar miniszterelnökkel vagy sem.
Nos, most már végleges a program. Ferenc pápa szeptember 12-én, Budapesten a Hősök terén részt vesz a katolikus világesemény záró szentmiséjén. A katolikus egyházfő találkozik Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel és a püspökökkel a Szépművészeti Múzeumban. Ezután Ferenc pápa fogadja a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának és a zsidó közösségek képviselőit.
Ferenc pápa most 84 éves. 2013-ban választották pápának azt követően, hogy XVI. Benedek az egyház történetében példa nélkül álló módon nyolc év uralkodás után lemondott a trónról.
A szokatlan lépés mögött nyilvánvalóan az áll, hogy a tőkés világ vezető erőinek más típusú pápára volt szüksége. A 2008-as válság súlyos csapást mért a kapitalizmusra. Latin-Amerika számos országában radikális, kapitalizmusellenes fordulat indult el. Kuba után Venezuela, Brazília, Ecuador, Bolívia és mások is társadalmi forradalmat hirdettek.
Európában megingott a középosztály, a tőkés rendszer bázisa. Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban a kommunista pártok komoly hatalmi tényezővé váltak. A hagyományos polgári demokratikus programok kudarcot vallottak. A tőkés Európa falai meginogtak.
A tőkés erők egy része a liberalizmus megerősítésében látta a megoldást. Eltörölni mindent, ami a pénz, a tőke uralmát zavarja, és ezen az alapon megszilárdítani a tőkés rendszert.
Az új pápa felvállalta ezt a szerepet. Dél-amerikai, argentin emberként sok latin-amerikai számára ő lett a hiteles, tisztességes politikus, a szegények képviselője. Európában meghirdette, hogy az egyháznak nyitottnak kell lennie az LMBTQ közösségekkel szemben, toleranciát kell mutatni a szexuális kérdésekben. Síkra szállt az azonos neműek házasságának elismerése mellett. Támogatta a nemzetközi migráció elismerését, a migránsok tömeges befogadását. 2018 óta erőteljesen bírálja a populista politikát. A liberális felfogás szerint a Fidesz politikája is populista.
Nem véletlen, hogy sok amerikai lap szerint is Soros György áll a pápaváltás és Ferenc pápa megválasztása mögött. Mindenesetre tény, hogy a pápa nyíltan kiáll a liberálisok számos ismert tétele mellett.
A pápa a jelenlegi helyzetben nem üzenhet nyíltan hadat Orbán Viktornak és kormányának. Hogy nézne az ki, hogy a pápa bírálja azt a kormányt, amely az elmúlt években milliárdokat költött a kereszténység védelmére, a templomok építésére és mindent megad a magyar katolikus egyháznak is?
A pápa ezúttal egy nemzetközi rendezvényre érkezik, nem kétoldalú látogatásra. Az Orbán-kormánnyal szembeni véleményét azzal fejezi ki, hogy csupán néhány órát tölt Budapesten, és a rendezvény után nem Magyarországon marad kétoldalú látogatásra, hanem Szlovákiába utazik kétoldalú látogatásra. A katolikus Szlovákia leválasztása a Visegrádi Együttműködésről a liberális nyugat aktuális törekvése.
Az Orbán-kormány ugyanakkor elkönyvelheti, hogy akár tetszik a pápának a magyar kormány politikája, akár nem, eljön Magyarországra. És ha már itt van, nem mehet el szó nélkül amellett, amit Magyarország a kereszténységért tesz.
A pápa találkozója a magyar vezetőkkel igen korlátozott, mindössze 30 perc. De ugyanakkor üzenet a világnak, hogy a magyar vezetés messze nincs olyan nemzetközi elszigeteltségben, mint ahogyan a nyugati liberálisok állítják.
A pápa várhatóan megható szavakat fog mondani a szegényekről, az elesettekről, mindenkiről, akiket szerinte az egyháznak, és a világnak védelmeznie kell. De már nem II. János Pál idejét éljük. Most a pápa nem fogja a munkásosztály, a szakszervezetek, a szegények osztályharcát támogatni, sőt emlegetni sem.
A pénz, a tőke uralmát fogja szidni és egyben védelmezni is, elhitetve az emberekkel, hogy a hit, a vallás majd átsegít a nehézségeken. A pápa is tudja, hogy Európa, az EU bajban van. Tudja, hogy egy súlyos nemzetközi változás megingathatja az európai, különösen a kelet-közép-európai kapitalizmust. Akkor pedig meg kell védeni a pénz és a tőke uralmát.
