Az Országos Pártértekezleten sok szép gondolat hangzott el. Erős, tartalmas szavakat mondtunk, és a végén közfelkiáltással fogadtuk meg, hogy tovább dolgozunk.
A szavakat azonban tettekké kell formálnunk. Valljuk be őszintén, hogy ez nem mindig sikerül. Korábban is hoztunk rengeteg jó határozatot, de amikor a végrehajtásra került a sor, megtorpantunk. A célunk mindig az volt, hogy a pártot kiemeljük a megszokott kerékvágásból, és leggyakrabban éppen ez nem ment. Tovább dolgoztunk, becsületből, megszokásból végeztük a dolgunkat, de a szekér a régi kitaposott úton ment tovább.
Az Országos Pártértekezleten megmutattuk, hogy milyen irányba kell tovább mennünk. Nem egyszerűen szavakat mondtunk. Ma önmagában azt is nagyon nehéz megmondani, hogy merre menjen a Munkáspárt. A tőkés pártok nem sok helyet hagynak nekünk. Az eszközeink is korlátozottak. Meghatároztuk az irányt is, és azokat az eszközöket is, amelyeket használhatunk,
Nézzük sorjában, hogy mire jutottunk október 30-án és mit kell tennünk konkrétan.
Nőjünk fel a mai helyzethez!
Az Országos Pártértekezleten a párt elnöke hangsúlyozta: „A világhelyzet nem tőlünk függ. De, ha a helyzet megváltozik, onnan tovább a felelősség a miénk. Tőlünk függ, hogy lesz-e tudásunk, lesz-e képességünk felvilágosítani és harcba vinni a tömegeket a szocializmusért. Onnan tovább a szocializmus sorsa a mi kezünkben van.” Ezt jelenti a mai új helyzet.
Mit tegyünk a gyakorlatban?
A Szabadság múlt heti száma közölte az értekezlet határozatát, a pártelnök beszédét. Mindenki olvassa el! Aki nem fizet elő A Szabadságra, vigyük el neki!
A megyei és budapesti elnökségek vitassák meg, és határozzák meg, hogy nekik ott, a megyében, a városban, a kerületben mit kell tenniük.
Az Elnökség összegzi az Országos Pártértekezleteken elhangzottakat. Megkezdi a választási programunk kidolgozását, különös tekintettel az egészségügy, a lakásügy, a mezőgazdaság, az oktatás kérdéseire.
Az Elnökség megkezdi a Munkáspárt 28. kongresszusának előkészítését. Ha a KB is elfogadja, erre a jövő évben, a parlamenti választások után sort kell keríteni. Ki kell alakítani a párt új vezetési struktúráját, amiről a párt elnöke beszélt október 30-án. Módosítani kell a szervezeti szabályzatot. Értékelni kell a választás utáni helyzetet, és nem utolsó sorban meg kell majd választani a párt új vezetését.
A párt országos és helyi vezetőinek is az új feladatok szellemében kell cselekedniük, így nőhetünk fel a mai helyzethez.
Őrizzük meg a pártot, minden faluban és városban, ahol ott vagyunk!
Számos olyan település van, ahol elvtársaink már nagyon idősek. Tartsuk velük a kapcsolatot! Ők is tagjai a pártnak. Van, aki aktív munkával nem tud segíteni, de anyagilag támogatja a pártot. El tudja mondani, hogy mi foglalkoztatja az embereket a településen. A választásokon is tud gyűjteni ajánlásokat, ha mást nem, hát a családtagokét.
Semmiképpen se mondjunk le ezekről a területekről! Az újságunkat vigyük el ide is! Az elvtársakat tájékoztassuk a párt akcióiról! Próbáljunk új embereket is felkutatni! A párt megyei elnökségei mérjék fel, hogy hány ilyen település van és tegyenek meg mindent azért, hogy megőrizzük a pártot mindenütt, ahol ma ott vagyunk!
Tegyünk meg mindent, amit meg tudunk tenni!
A legnagyobb hibát akkor követjük el, amikor magyarázatokat keresünk arra, hogy valamit miért nem tudunk megcsinálni. Nem tudunk kitelepülni, nem tudunk jelölteket állítani, nem tudjuk beszedni a tagdíjakat! Ugye ismerős?
Vannak dolgok, amiket nem tudunk megcsinálni. Ez érthető. De ha valamit meg tudunk tenni, és mégsem tesszük meg, az már bűn! A feladat tehát az, hogy végrehajtsuk a döntéseinket és ne magyarázatot keressünk arra, hogy miért nem hajtjuk végre.
Folytassuk az utcai akciókat!
A Munkáspártnak nem sok eszköze van arra, hogy eljusson az emberekhez. A médiából kizártak bennünket. Marad az utca és az Internet.
A kitelepülések ezért nagyon fontosak. Az emberek ilyenkor látnak bennünket, ilyenkor tudunk beszélni velünk. Ilyenkor tudunk felkészülni a választás nagy feladatára, az ajánlások gyűjtésére. Sehol sem lesz könnyű ajánlásokat gyűjteni. De egy fokkal könnyebb lesz ott, ahol ismernek bennünket.
A választásokat vegyük komolyan!
A Munkáspárttól magától két dolog függ: van-e jelöltünk és képesek vagyunk-e összegyűjteni az ajánlásokat. Semmi más nem függ tőlünk, de ez a kettő igen. Ha ezt megoldjuk, jó, ha nem oldjuk meg, csak magunkra vethetünk.
A jelöltnek tudnia kell, hogy ő a Munkáspárt jelöltje. Nem független, nem más párti, hanem munkáspárti. Tudnia kell, hogy az indulás nem marad titokban, az emberek, a környezete is tudni fogja. Ha valaki fél, most lépjen vissza!
Nekünk nem lehetnek illúzióink. Nincsenek „csodajelöltek”, akik előbukkannak a semmiből, hozzák az ajánlásokat, és még rájuk is szavaznak az emberek. A 90-es években még előfordult ilyen, de a magyar kapitalizmus három évtizede létezik, így ma már ez elképzelhetetlen.
A szilárd jelölt még önmagában kevés. Kell egy csapat is, amely összegyűjti az ajánlásokat. A legtöbb helyen már vannak ilyen csapatok, de még nem mindenütt.
Tudnunk kell, hogy 500 érvényes ajánlás szükséges minden jelölt számára. 500 ajánlás összegyűjtése nem egyszerű és most, amikor a kormánypártok és az ellenzék élet-halálharcot folytatnak, még nehezebb lesz.
A gyűjtés csak akkor lesz eredményes, ha már tudjuk, hogy kik és hol fognak gyűjteni. Meg kell értetni mindenkivel, hogy a gyűjtésre maximum két hetünk van, de az első hét elteltével a munka már nagyon nehéz. Tehát a munka zömét az első héten el kell végezni. Ehhez minden gyűjtő tagunknak vállalnia kell, hogy egész nap gyűjt. Gyűjtünk és nem gyűjtögetünk! Nem adjuk fel, ha egy-két óráig egyetlen aláírás sem jön!
A csapatoknak már most konkrétan meg kell lenniük. Aki most nincs itt, aki most nem vesz részt a rendezvényeinken, aki most nem tudja megoldani, hogy szabad időt találjon, aki most elalszik, akinek most közbe jön valami, arra jövő tavasszal sem lehet számítani. Szomorú, de ez a tény. A megyei vezetéseknek ezt figyelembe véve kell megszervezniük a csapatokat.
Az interneten folyó politikai harcunkat erősíteni kell!
Az internetes munka szükségességéről fontos gondolatok hangzottak el a Pártértekezleten. Tény az is, hogy a Munkáspárt jelentős utat tett meg az internet felhasználásában, de tovább kell lépni.
Mit tehetnek a párt tagjai? Elfogadtuk a határozatot: Indítsunk gyűjtést az internetes munka javítására! Jó határozat! Ha az internet stratégiai irány, akkor ezt kell segítenünk. A párttagság nem tud segíteni a konkrét munkában, de abban igen, hogy a pártnak legyen pénze megvenni a korszerű technikát, legyen pénze hirdetésre. A pénzgyűjtés módjáról az Elnökség hamarosan tájékoztatja a pártszervezeteket.
Tudnunk kell, hogy az internetet nem mi találtuk ki, és nem is a miénk. Ez a tőkések találmánya, az ő területük, amelyen kénytelenek vagyunk mi is harcolni. Nem tudunk új dolgokat kitalálni, de tudjuk figyelni, hogy mások milyen eszközöket használnak, és megpróbálhatjuk ezeket alkalmazni. Ez a központi munkatársak feladata és felelőssége.
Az Országos Pártértekezleten is elhangzott, hogy itt számítunk a fiataljainkra. Ők állnak legközelebb a mai világhoz. Ők értik a divatokat. És ami a legfontosabb: elvben ők képesek leggyorsabban megtanulni, elsajátítani az újat. Ők fiatalok, és a fiatal gyorsabban tanul. A Munkáspártnak nincs pénze drága tanfolyamokra küldeni embereket vagy még több pénzért internetes szakembereket felvenni. Nekünk kell megtanulni! A fiataljainknak kell megtanulni!
***
„Az út végén, melyen az emberiség halad, egy szó van kiírva: szocializmus!” – mondta a párt elnöke október 30-án. „Nincs más út! A jövőbe nem vezet más út. A forradalmi helyzet meg fog jönni. A mi dolgunk az, hogy odáig elvigyük a pártot. És mi végig megyünk ezen az úton!” Ehhez kell a szavainkat tettekké változtatni!
