A belarusz-lengyel határ mentén kialakult „migránsválság” körül folyik a totális médiaháború és nő a katonai konfrontáció veszélye.
A lengyel fél és vele együtt az EU, az USA és a NATO azt állítja, hogy a migránsokat a belarusz fél szállítja a határra, tudatosan provokálja a konfliktust, úgymond hibridháborút folytat. A „fő bűnös” Lukasenko elnök.
A belarusz fél és velük együtt az orosz fél is világossá tette, hogy ők nem hívják és nem szállítják a migránsokat.
A migránsok nem akarnak visszamenni, az EU nem akarja őket befogadni. Mi a valóság és mire lehet számítani?
Lengyel nagyhatalmi ambíciók
A 38 millió lakosú Lengyelország az EU egyik legnagyobb állama, Kelet-Európában pedig a legnagyobb. A lengyel tőke az elmúlt harminc évben megerősödött és tovább szeretne terjeszkedni.
Az EU irányába a terjeszkedés korlátozott. A nyugatiak erősebbek és védik a piacaikat. A terjeszkedés egyik iránya a kelet-európai együttműködés, amit most a Visegrádi Együttműködés (V4) jelent. A lengyelek szoros együttműködést alakítottak ki a balti államokkal. Folyik az egyezkedés a románokkal is.
A lengyel tőke azonban távolabbra is tekint. Az igazán nagy falat az ukrán piac.
Belarusz a lengyel tőkének egyfajta „élettér” lehet. A belarusz mezőgazdaság, az állami ipar megszerzése nagy profitot jelentene a lengyel tőkének. Ez azonban ma nem lehetséges, mivel a jelenlegi belarusz politika nem engedi az ország kiárusítását.
Lengyelország ezért kezdettől fogva az egyik fő szervezője és végrehajtója a Lukasenko elnök megdöntésére irányuló akcióknak.
A lengyel politikát motiválják történelmi tényezők is. A történelmi Belarusz sokáig tartozott Lengyelországhoz. 1920-1939 között Nyugat-Belarusz lengyel megszállás alatt volt. A lengyel politika mindig is törekedett szellemi, politikai és gazdasági befolyásának növelésére Belarusz irányába.
A migránsválság kapóra jött a lengyeleknek. Gondolták, hogy a belarusz konfliktussal elterelhetik az EU figyelmét az ismert EU-lengyel vitákról, sőt az EU talán szemet huny afelett, hogy a demokrácia nem olyan Lengyelországban, mint az EU-főnökök képzeletében. Az EU most persze kiáll a lengyelek mellett, de ettől nem szeretik őket jobban. Továbbra is marad az a konfliktus, ami az EU nyugati része és keleti államai között fennáll.
Zsákutcába kerültek. Ha leülnek Lukasenkóval tárgyalni, az a baj, ha tovább játszák az erős fiút, akkor meg az a baj. A háború Belarusz és Oroszország ellen kockázatos. Csak egy értelmes megoldás van: a lengyeleknek meg kell érteniük, hogy Duda nem vonulhat be Minszkbe, mint egykor Józef Piłsudski. Belarusz független, és Lukasenkót sem tudják megdönteni. Az EU-nak pedig el kell döntenie, hogy háborúzni akar az oroszokkal vagy együttműködni.
Az EU Keletre tör
Az EU vezető tényezői felismerték, hogy az EU intenzív, azaz a belső tényezőkre támaszkodó fejlesztése nehezen megy. Éles viták vannak a tagállamok között az EU jellegét illetően. Az utóbbi időben megerősödtek a liberális és szociáldemokrata erők, amelyek egy közös európai államban látják a jövőt, de a harcnak még nincs vége.
Az EU számára az egyik út az extenzív út, a külső terjeszkedés, új piacok megszerzése lehet. Ez alapvetően Ukrajna, Belarusz, a Balkán. A balkáni országok zömét már sikerült EU-barát irányba állítani, de az ukrán és a belarusz politika esetében ez nem mondható el. Ráadásul az EU-s tőke mindkét területen beleütközik az orosz és kínai törekvésekbe.
Az EU mostani vezetése szeretne erősnek látszani az EU-államok és az USA előtt, ezért élen járnak a Belarusz elleni kampányban is. Ugyanakkor igaz, hogy ezzel a politikával nem minden EU-ország ért egyet. Sokan tartanak az orosz-EU-konfliktus kiéleződésétől és a háború lehetőségétől.
Belarusz két tűz között
Belarusz 9,4 millió lakossal rendelkezik 207,6 ezer négyzetkilométernyi területen. Az ország a Szovjetunió feloszlatása után 1991-ben önálló köztársaság lett. Része a Független Államok Közösségének, sőt Oroszországgal közös állam kialakítását kezdték meg.
A belarusz vezetés, Lukasenko elnök úgy véli, hogy a belarusz nemzet létezését abban az eseteben garantált, ha nem árusítják ki az ország nemzeti kincseit, a földet, a nemzeti ipart. Olyan szociális államot építettek ki, amelyben az alapvető termelő eszközök állami kézben vannak, és az állam dönt a megtermelt jövedelem felhasználásáról. Így Belarusz elfogadható életszínvonalat, szociális ellátást, közbiztonságot, tisztaságot tud biztosítani polgárainak.
A nyugat számára ez a modell elfogadhatatlan, hiszen nem teszi lehetővé Belarusz újkori kirablását, ahogyan ez számos más országban történt. Lukasenko igyekezett az EU és Oroszország között lavírozni. Az EU azonban tavaly nyílt támadásba ment át, így Belarusz kénytelen volt szorosabban felzárkózni Oroszországhoz.
A tavalyi rendszerellenes támadásokat a Lukasenko-féle csapat kivédte. A belső ellenzék visszavonult, vagy külföldre szorult. Elindult az új alkotmány kidolgozása, amelynek keretében akarnak egy új struktúrát kialakítani, ami figyelembe veszi a társadalmi erők mai állapotát.
Elmondható, hogy Belarusznak nem kell a migránsválság. A hadsereg, az állambiztonság, az állami szervek enélkül is érzékelik a külső fenyegetést. Ha sikerül az EU-t rábírni, hogy tárgyaljon a belarusz féllel, elismerje Lukasenko elnökségét, nyernek valamit, de ezért nem lett volna érdemes egy ilyen konfliktusba belemenni. Feltehetően az orosz szövetségesek sem tanácsolták volna.
Oroszország nem engedi, hogy hülyének nézzék
Oroszország nem engedi, hogy hülyének nézzék. A Belarusz elleni összehangolt USA-EU-fellépés Oroszország ellen is irányul. Lavrov orosz külügyminiszter támogatásáról biztosította Makej belarusz külügyminisztert. Oroszország két hadászati bombázót is küldött Belarusz légterébe, hogy vegyék komolyan. Mindennek van határa! November 1-e óta a belarusz határ térségében a NATO repülőgépei 25 felderítő repülést és 175 egyéb katonai légi műveletet végeztek.
Moszkvában üléseztek a Független Államok Közössége országainak (Oroszország, Belarusz, Azerbajdzsán, Örményország, Kazahsztán, Kirgízia, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) honvédelmi miniszterei. A tanácskozáson Szergej Sojgu orosz miniszter elnökölt. Az EU a tűzzel játszik!
