“A Momentum Mozgalom közössége Donáth Anna személyében olyan politikust választott az elnöki posztra, akit egy éve még az elnökségből is kiszavazott – akkor az operatív és stratégiai döntések közelében sem akarták látni, ma meg rábízzák az egész szervezetet. Úgy tűnik, a párt elitje felnőtt, és megértette, hogy első a túlélés, úgyhogy sorsát a legpiacképesebb médiaélményhez kötötte, amit rendkívül gyenge képességű káderei közt talált.
Donáth Annából valahogy soha nem áradt a friss diplomás, sehol egyetlen percet sem dolgozó wannabe brókerek önelégült neoliberalizmusa, ami Fekete-Győr András meg az általa vezetett gittegylet védjegye volt. Így festett az eddig uralkodó Momentum-élmény: nyugatos, nyelveket beszélő fiatalság, melynek tagjai a szülőkéhez hasonlóan jól fizető állami állásokba vágynak, miközben fölényesen oktatják ki a magyar társadalmat a piac mibenlétéről – s ezt az irritáló politikai vállalkozást eddig egy olyan figura vezette, akinek minden harmadik médiaszerepléséről lesír, hogy nemcsak pártvezetésre alkalmatlan, de egy építkezésen sem értené, hogy mit kell egy talicskával meg egy lapáttal kezdeni.
Fekete-Győr András miniszterelnök-jelöltként elért 3,4 százalékos eredménye elsősorban annak fényében jelent megsemmisülést, hogy az előválasztáson csakis ellenzéki választók járultak az urákhoz. Ilyen körülmények közt egy 10 százalékos eredmény abszolút kötelező feladat lett volna, hisz a Cseh Katalin és Donáth Anna vezette lista nagyjából az ellenzékiek negyedének támogatását nyerte el a 2019-es európai parlamenti választáson – azóta pedig a Momentum már főpolgármester-helyettest és polgármestereket ad, így a magyarok személyesen is meggyőződhettek az új politikai generáció tehetségéről, felkészültségéről és tisztességéről.”
