Dokumentumfilmekkel, műveinek ízléses új gyűjteményével és megannyi gyűléssel emlékeznek ezekben a napokban a KNDK-ban a koreai párt, az állam és a hadsereg egykori vezetőjére. Tíz esztendeje hunyt el Kim Dzsong Il aki 1994 és 2011 között vezette a Koreai Munkapártot és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot.
Életútját nagy tisztelet övezi ma is a KNDK-ban. A Kumszuszan Palotában, amely Kim Dzsong Il végső nyughelyéül is szolgál, kiállították használati tárgyait. Látható különvonata is, ahol élete utolsó pillanatát töltötte.
Kim Dzsong Il apja, Kim Ir Szen elhunyta után vette át a KNDK vezetését, és a legnagyobb megoldandó feladata az ország politikai stabilitásának biztosítása volt. Gondoljunk csak bele! Európában ekkorra már lezajlottak a tőkés ellenforradalmak, a Szovjetunió és a többi szocialista ország eltűntek a térképről.
Az Egyesült Államok a vezetésváltást igyekezett arra használni, hogy a KNDK-ban ugyanezt a folyamatot végigvigye, fellazítsa a KNDK társadalmát, szembeállítsa egymással a különböző erőket, és végül megdöntse a koreai szocializmust. Az amerikai igyekezetnek nagyon egyszerű oka volt: a KNDK stratégia helyen fekszik, Oroszország, Kína, Japán szomszédságában, s innen „belátni” a Távol-Keletet.
Kim Dzsong Il történelmi érdeme, hogy képes volt a Koreai Munkapárt, a Koreai Néphadsereg, a KNDK állami tényezői között az új helyzetben új egységet kialakítani. Döntöttek, hogy folytatják a szocializmus építését, azaz nem engednek teret a rendszerváltó törekvéseknek, amelyek Kelet-Európát szétzúzták.
Vállalták a folyamatosságot Kim Ir Szen életművével, nem tagadták meg, nem értékelték át az önerőre való támaszkodás elvét. Ez a döntés nem volt olyan magától értetődő. A világ nagy részén már folyt a baloldali elmélet átértékelése, revíziója és megtagadása. A KNDK vezetése Kim Ir Szen tanításai mellett döntött. Olyan elméletrendszernek tekintették, amely a koreai nemzeti adottságoknak leginkább megfelel.
Az új egység működött, az emberek tudomásul vették. A KNDK belpolitikai stabilitása 17 éven keresztül fennmaradt, annak ellenére, hogy súlyos természeti csapások érték az országot, és rendkívül nagy problémákkal kellett szembenézni az energiaellátás terén, de még az emberek napi szükségleteinek kielégítésében is.
Kim Dzsong Il kiemelten fontosnak tartotta a hadsereget. Ez eltérően a tőkés propaganda állításától nem katonai diktatúrát jelent. A KNDK vezetése felismerte, hogy a hadsereg a legszervezettebb erő, és ezt az erőt kell felhasználni a társadalom építésére. A KNDK hadserege ezért mind a mai napig részese a nagy építkezéseknek, foglalkoztatja és képzi a fiatalok nemzedékeit.
Kim Dzsong Il irányítása alatt jelentős fejlődés ment végbe a koreai gazdaságban. Javult a közellátás, noha igen súlyos problémák maradtak fenn. A tudományos és gazdasági erőfeszítések lehetővé tették a koreai nukleáris program kifejlesztését. A KNDK vezetése kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy a nukleáris potenciálját békés célokra kívánja felhasználni. A KNDK rakétahatalom lett.
Óriásit fejlődött az oktatás és a művészeti élet. A KNDK jelentős sikereket ért el a sportban. A KNDK igen jelentős összegeket fordít e célokra.
A koreai vezetőnek 17 év alatt nem egyszer kellett szembenéznie az USA támadásaival. A KNDK sikerrel vette az akadályt. Az amerikaiak által kierőszakolt szankciók ellenére sikerült megőrizni a KNDK politikai és gazdasági függetlenségét. Kim Dzsong Il egyre javuló viszonyt alakított ki Oroszországgal. Felismerte, hogy Kína stratégailag érdekelt a szocialista KNDK megerősödésében, és elérte, hogy Kína és a KNDK között nagyon szoros együttműködés alakuljon ki.
Kim Dzsong Il idején előreléptek a nagy nemzeti cél, a koreai nemzet újraegyesítésében. Az 1953-as koreai háború óta először több területen kontaktus alakult ki a két ország között, ami végül elvezetett a két Korea közötti csúcstalálkozóhoz.
Kim Dzsong Il betegségéről sokat beszéltek a KNDK-ban is. A koreai népet mégis váratlanul érte távozása. Örökébe Kim Dzsong Un lépett, aki Kim Ir Szen és Kim Dzsong Il eredményeire támaszkodva a koreai szocializmus folytatását, egy új korszerűbb és gazdagabb KNDK megteremtését tűzte ki célul.
Kim Dzsong Un iszonyúan nehéz helyzetben vette át az ország vezetését. Meg kellett védenie a KNDK-t az amerikai támadásokkal szemben. Tudta, hogy az USA egyetlen egy dologból ért, az pedig az erő. A KNDK nukleáris programja, az atomfegyverek szállítására alkalmas rakéták kifejlesztése alapvető iránnyá vált.
A nukleáris programot nem támogatta sem Oroszország, sem Kína, amelyek a félsziget atommentesítését hirdetik, és főleg nem akarják egy újabb atomhatalom megjelenését.
Kim Dzsong Unnak sikerült rendeznie a viszonyát Kínával, és a belső építőmunkában is alkalmazni kezdtek egyes kínai megoldásokat. Kim Dzsong Un több alkalommal találkozott Trump amerikai elnökkel is, de egyetértésre nem jutottak. A KNDK kész lenne lemondani az atomprogramról, ha az USA világosan elismeri a KNDK szuverenitását és elősegíti energiaigényeinek kielégítését.
Kim Dzsong Un vezetésével sor került a Koreai Munkapárt 8. kongresszusára. Az elmúlt két évben rendkívüli küzdelem folyik a koronavírus ellen.
A világ kommunista és munkáspártjai 2020-ban Phenjanban akarták megrendezni szokásos világtalálkozójukat. Ez kifejezte a Koreai Munkapárt nemzetközi tekintélyének növekedését. A covid miatt a találkozó elmaradt.
***
Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke levélben üdvözölte Kim Dzsong Unt az évforduló alkalmából.
