A Világbank hosszú távú adatsorai alapján tizenhat térségbeli volt szocialista országgal hasonlította össze a 24.hu a magyar gazdasági teljesítményt 1995 és 2020 között az egy főre eső GDP alapján. A fejlettségi verseny kezdetén Szlovénia állt az élen. Délnyugati szomszédunk egy átlagpolgára 1995-ben 10 730 dollárnyi értéket állított elő, míg az „átlagcseh” 5824 dollárt termelt. A szlovének fejlettsége így majdnem kétszer akkora volt, mint az „ezüstérmes” cseheké. A harmadik Horvátország volt 4878 dollár/fővel, a negyedik Szlovákia (4818), az ötödik Magyarország 4495-tel.

A mögöttünk lévő lengyelek 3687-es mutatója a magyar fejlettségnek csak 82 százalékát érte el, ám ez rendkívül dinamikus felzárkózás eredménye volt.: Lengyelország 1989 és 2019 között 150 százalékkal növelte a fejlettségét, míg Magyarország ez idő alatt csak körülbelül 50 százalékos emelkedést ért el. 1995-ben jóval mögöttünk voltak az észtek is, 3134 dollár/fő mutatóval, ők 2020-ra a térség második legfejlettebb államává léptek elő: az „átlagészt” 23 ezer dollár fölötti értéket termelt tavaly. A magyar GDP/fő-mutató 2020-ra 15 ezer 900 dollárra kúszott fel, vagyis a magyarok az észt fejlettség kétharmadát érik el 26 év után, miközben 1995-ben százalékra pontosan fordított volt az arány: akkor az észtek voltak gyengébbek, és a magyar mutató 69 százalékánál tartottak.

Az új évezred első évtizede lecsúszást hozott részben a szociálliberális kormányok költekezése, részben a pénzügyi és gazdasági világválság miatt, majd 2013-ban visszazárkózás kezdődött. Magyarország a nyolcadik helyre kúszott fel, megelőzve Horvátországot. Aztán 2015-ben a hetedik helyre kerültünk visszaelőzve Lengyelországot. A régiós hetedik helyet tartjuk azóta is. Ha a 2015-ös dolláron, tehát konstans árfolyamon nézzük a statisztikát, akkor Magyarország még rosszabb, nyolcadik helyen állt a régióban. Ráadásul e tekintetben még drámaibb a magyar visszaesés, hiszen így számolva 1995-ben még harmadikok voltunk a régióban a szlovénok és a csehek mögött.”