“A Szaúd-Arábiában található teveszobrok a valaha felfedezett legrégebbi nagy méretű állatábrázolások lehetnek. Mindössze pár évvel ezelőtt, 2018-ban bukkantak rá a különös maradványokra.
Felfedezésükkor a régészek nagyjából kétezer évesnek becsülték korukat, ám későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy feltehetően hét-nyolcezer évvel ezelőtt véshették az alakzatokat a sziklafalba.
Az ősi teveszobrok
A 2021-es felfedezés teljesen új megvilágításba helyezte a teveszobrokat, hiszen ez alapján az ötezer éves Stonehenge-nél és a nagyjából 4500 éves gízai piramisoknál is régebbi leletekről van szó. Még az újkőkorszak alatt faraghatták meg, ekkoriban Szaúd-Arábia egészen máshogy nézett ki, mint manapság.
Szaúd-Arábia Kr. e. 6000 körül tavakkal tarkított, füves terület volt, és tudvalévő, hogy az ott élő kőkorszaki emberek kő domborműveket készítettek állatokról. Ám a kutatók korábban nem dokumentáltak a tevékhez hasonló, magas szobrokat. Eddig jellemzően ősi teverajzokra bukkantak a kopár sziklafalakon.
A 21 faragványt minden bizonnyal nagy nehézségek árán hozták létre. A domborművek a föld felett magasodnak, ami azt jelenti, hogy faragóiknak valamilyen állványzatot kellett építeniük a létrehozásukhoz. A véséshez a régészeti kutatás szerint kőeszközöket használtak.
A teveszobrok vizsgálata
Európai és közép-keleti kutatók együttes összefogásából született meg a tanulmány, melyben röntgenvizsgálatok és a kőzetek korelemzésének adatait vették szemügyre. Bár a szobrok erősen erodálódtak, jól kivehető, hogy az évezredek során újból megfaragták őket. Ez arra utal, hogy a lelőhely még több évezreddel később is fontos maradt a helyi népek számára. “
Címlap fotó: femina.hu
