A világ napok óta Kazahsztánra figyel. Ki gondolná, nagyon sok magyar embernek is élnek ott ismerősei, barátai. Sőt, sok magyar nem csak az űrközpontot, Bajkonurt ismeri a médiából, de a szovjet időkben sokan dolgoztak, vagy esetleg dolgoznak ma is Kazahsztánban.
A kazahsztáni eseményekre odafigyelt a nemzetközi munkásmozgalom is. Mindenki vizsgálja, hogy mit jelent a kazahsztáni dolgozók elégedetlensége a kapitalizmussal szemben, s lehet-e számítani mély társadalmi átalakulásra.
Az elmúlt napok gondos elemzése alapján három dolgot biztosan állíthatunk. Egyrészt, a kazahsztáni események mögött a kazah dolgozó tömegek elégedetlensége is jelen van, de a tömeges elégedetlenségből nem jött létre forradalmi helyzet. Ennek oka az, hogy hiányzott a forradalmi vezető erő, erős kommunista párt, amely szervezhette volna a dolgozók tőkeellenes harcát.
Másrészt, világosan látszik, hogy a kazah tőkésosztály különböző csoportjainak egymás elleni küzdelme is jelen van. A tömegelégedetlenség ürügy és lehetőség volt az egymás elleni küzdelemre.
Harmadrészt, látható, hogy Kazahsztán a nagyhatalmak küzdelmének egyik területe lett. Oroszország és Kollektív Biztonsági Szerződés más államainak gyors beavatkozása megakadályozta, hogy az USA és szövetségesei jelenjenek meg a térségben.
Nincs forradalom, nincs forradalmi vezető erő
A kazahsztáni események kiinduló pontja a tömeges tiltakozás volt. A társadalmi elégedetlenséget sok körülmény idézte elő. Az embereket megviselte az élelmiszerek és állati takarmányok árának növekedése, a gáz árának kétszeres emelkedése, a nyugdíjak megkésett kifizetése. A kazah vezetés egy piaci alapú mechanizmust akart bevezetni, melytől azt remélték, hogy az egyre gyakrabban előforduló hiányt orvosolják.
„Kazahsztán lakossága kénytelen volt reagálni a szociális és gazdasági lehetőségeiket súlyosan érintő intézkedésekre. Ami évek óta érlelődött, most robbant” – állapította meg az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának alelnöke, Dmitrij Novikov. Egy fontos tanulság adódik: a volt szovjet tagköztársaságokban nem folytatható a nép kizsigerelésére irányuló politika.
„Kazahsztánban most valódi népfelkelés zajlik, aminek az első perctől kezdve szociális, osztályjellege van” – állapította meg a Kazahsztáni Szocialista Mozgalom, amely odahaza betiltott szervezet, és Athénből fejti ki tevékenységét. A Görög KP és néhány más párt azonnal szolidaritását fejezte ki a kazah dolgozótömegek harcával Az „elnyomás és a kizsákmányolás, az igazságtalanság ellen.”
A pártok többsége óvatosabban fogalmazott, felismerve, hogy a dolgozó tömegek megmozdulása mögött nem áll forradalmi szervező erő, illetve a megmozdulásokba az első pillanattól kezdve bekapcsolódtak jobboldali, nacionalista elemek, amelyek erőszakos akciókra buzdították a tüntetőket.
Tőkés elit: nincs békés megoldás, csak leszámolás
1991 és 2019 között Kazahsztán köztársaság elnöke Nurszultan Abisuli Nazarbajev volt, aki egyébként a szovjet időkben is vezette az országot. Nazarbajev átvezette az egykori szocialista államot a tőkés rendszerbe. Eközben azonban utat nyitott a mérhetetlen korrupció előtt. A család mesés vagyonra tett szert. A személyi kultusz jeleként új fővárost hoztak létre Nurszultan néven.
Ahogyan annak idején Oroszországban nyilvánvalóvá vált, hogy Borisz Jelcin kormányzása nem tartható fenn, úgy Kazahsztánban is megérett a helyzet a változásra. Oroszországban a hatalom átadása simán és teljes mértékben megtörtént, hiszen Vlagyimir Putyin a teljes hatalmat átvette Jelcintől. Kazahsztánban a hatalom átadása felemás volt. 2019-ben Nazarbajev távozott a köztársasági elnöki posztról, de elnöke lett a külön létrehozott nemzetbiztonsági tanácsnak.
A mostani kazahsztáni események egyik mozgatórugója a hatalomátadás befejezése, vagyis a Tokajev elnök nevével fémjelzett hatalmi csoportosulás most vette át teljesen az uralmat az országban. Békés úton nem ment.
USA: exportáljuk az amerikai demokráciát!
Afganisztán után az USA megváltoztatta stratégiáját. Amíg Afganisztánban amerikai és más NATO-csapatok voltak, az USA a közép-ázsiai országokat az utánpótlási lánc fontos elemének tekintette, függetlenül attól, hogy milyen politikai rendszer működött ott. Az afganisztáni kivonulás után az USA nyíltan a „demokrácia exportjára” vett irányt.
Kazahsztánban az irányított káosz jól ismert taktikáját vetették be. A cél világos volt. A nacionalista, oroszellenes hangulatkeltéssel igyekeztek aláásni a kazah vezetés oroszbarát politikáját és leválasztani Kazahsztánt a volt szovjetköztársaság együttműködéséről.
Egyes adatok szerint 23 ezer civilszervezet (NGO) működik az országban, Jelentős részük a Soros-alapítványtól kapja a pénzét.
Oroszország: Amerika nem mehet tovább
Oroszország alapvető érdeke, hogy a NATO ne közeledjen tovább Oroszország irányába. Oroszország kész megtenni a megfelelő haditechnikai lépéseket, ha a NATO tovább közeledik a határai felé – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök még tavaly novemberben. Putyin rámutatott: ha a NATO infrastruktúrája megjelenik Ukrajna területén, akkor a szövetség rakétáinak repülési ideje 7-10 percre, a hiperszonikus fegyvereké pedig 5 percre rövidül. Megismételte, hogy Oroszországnak nem szóbeli, hanem jogi formába öntött biztonsági garanciákra van szüksége.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „megengedhetőnek” nevezte volt szovjet köztársaságok, köztük Kazahsztán és Örményország részvételét a NATO programjaiban, ami szerinte nem említhető egy lapon a szervezetbe történő integrálással.
Kína Oroszországot támogatja
Hszi Csin-ping kínai elnök azonnal jelezte, hogy Kína támogatja Oroszország és szövetségesei katonai fellépését. Kína ellenez mindenfajta „színes forradalmat”. A kínai álláspont nem véletlen. Kína és Kazahsztán közötti közös határ hossza 1782 kilométer. Ráadásul innen szabad átjárás van a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területre. A nyugat folyamatosan próbálkozik azzal, hogy a muszlim vallású ujgurokat leválassza és szembe állítsa a Kínai Népköztársasággal.
Kazahsztán fontos gazdasági partner Kína számára. Kazahsztán fontos elem az Egy övezet, egy út kínai projektben. 2021 első 11 hónapjában a kétoldalú kereskedelem 22,9 milliárd dollárt tett ki. A kínai vasút tavaly Kazahsztánon keresztül 15 ezer vasúti szerelvényt küldött Európába. A kínai vállalatok eddig 20 milliárd dollárt fektettek be Kazahsztánban és újabb 24 milliárd dollár értékű beruházás áll befejezés előtt.
Címlap fotó: A Szabadság
