Orbán több gázt kér Putyintól

“Orbán több gázt kér Putyintól

• Feszült világpolitikai hangulatban utazik Orbán Viktor Moszkvába, Vlagyimir Putyinhoz. A két oldal, Kelet és Nyugat közötti egyensúlyozás ilyenkor nehezebb a szokásosnál.
• A magyar kormány a nyugati szövetségi rendszerből tesz látványos gesztusokat Moszkvának, és ez a jelenség főleg ideológiai azonosulásaival kelt nemzetközi feltűnést.
• Orbán most előre szólt, hogy minden nyugati szövetségessel egyeztetett indulás előtt, és hogy elsősorban gázvásárlásról és a paksi beruházásról lesz szó.

Kedden Moszkvába látogat Orbán Viktor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozzék. Szinte minden februárban találkoznak, néha még ősszel is. A magyar és az orosz kormány kapcsolata különösen szívélyes, tele van nyájas gesztusokkal, de közben a kevésbé látható szférákban komoly viták is előfordulnak. Az biztos, hogy Oroszország kommunikációs szempontból számíthat a magyar kormányra, hiszen felmutathat egy ideológiai kérdésekben megbízható szövetségest a NATO-ból. Ennél sokkal többet nem is tud adni Moszkvának az Orbán-kormány.

Nagy mosoly Moszkvának, szavazat Brüsszelnek

Magyarország a NATO és az EU tagja, két olyan szervezetben van benne, amelyeket Oroszország ellenségnek tekint. A két szövetség közeledése az orosz határokhoz több esetben is hadjáratok indítására késztette már Putyint. Ám a mostani szövetségi rendszer már nem olyan merev, mint a hidegháborús volt, és így a világpolitikai konfliktusok ellenére is jól fejlődhettek a magyar – orosz kapcsolatok az elmúlt évtizedben.

E kettősség kiváló példája, hogy Orbán Viktor rendszeresen elmondja, hogy a 2014 óta bevezetett nyugati szankciók mennyire feleslegesek és károsak, ugyanakkor a magyar kormány több mint egy tucat alkalommal szavazta már meg e szankciók meghosszabbítását, illetve kiterjesztését.

Egy másik példa az elmúlt napokból: vasárnap a magyar honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy nem kell több amerikai katona Magyarországra, ezért visszautasítja a kormány az erről szóló felajánlást, és ebből lelkes címlapsztori lett az orosz állami sajtóban. Majd hétfőn a brit hadügyminiszterrel közösen méltatta a NATO erőfeszítéseit, és kijelentette, hogy pont úgy látja az orosz-ukrán konfliktust, mint a brit kormány, amely katonákat küld a térségbe és fegyvereket szállít Ukrajnának.

Ez a típusú egyensúlyozás nem egyedi Európában. Törökország például hiába szintén a NATO tagja, mégis néhány éve orosz légvédelmi rendszert vásárolt, kiváltva ezzel az USA haragját, még szankciók is érték a törököket emiatt. Vagy ott van Németország, amelyik egyszerre fontos tagja NATO-nak, de közben az orosz gáz legnagyobb felvásárlója, úgyhogy a mostani amerikai – orosz konfliktust is igyekszik tompítani, például azzal, hogy jelezte, nem ad el fegyvert Ukrajnának.

De az ütközőzónában nemcsak a nyugati szövetségi rendszeren belül tesznek egyes államok fontos gesztusokat az oroszok felé, hanem az orosz rendszerből is voltak közeledések a Nyugat irányába. Csakhogy azokból mostanra baj lett. Amikor 2013-ban Viktor Janukovics ukrán elnök alá akart írni egy társulási szerződést az EU-val, Putyin súlyos gazdasági szankciókkal büntette meg. Janukovics ezért lemondta az aláírást, mire kitört a forradalom Kijevben, elkergették Oroszországba. Erre meg kitört a háború, és a mai napig nincs béke. Még a fehérorosz elnök, Alekszander Lukasenko is tett látványos gesztusokat Amerikának és az EU-nak, sokszor bosszantva Putyint, de aztán 2020 nyarán orosz segítségre szorult, hogy brutális terrorral megtarthassa a hatalmát, és azóta már fel se merül, hogy egyáltalán szóba állhasson a nyugatiakkal.

Ahogy feszül a helyzet a NATO és Oroszország között, egyre nehezebben megy az egyensúlyozás a túloldallal is barátkozni akaró vezetők számára.

A magyar egyensúlyozás azért különleges minőségű, és keltett kezdettől világszerte figyelmet, mert a magyar kormány ideológiai, értékalapú gesztusokat is tesz. Orbán illiberális programjának meghirdetése; a civil szervezetek elleni ügynökvádak; a homoszexuális propaganda elleni küzdelem; a Nyugat alkonyának hangoztatása; a hagyományos – tiszta kultúra ünneplése, a jogvédő érvelés parodisztikus kiforgatása mind az orosz politikai PR termékei, amelyeket a magyar kormányzati propaganda átvett. Orbán rendszeresen élesen támadja az amerikai, brüsszeli törekvéseket, de kínosan ügyel arra, hogy a moszkvai vezetésről csak a legjobbakat mondja.

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint ez nem más, mint az őszinteség politikája. Január 20-án egy orosz cég felsőzsolcai beruházásának ünneplésekor például így fogalmazott: “A sors fintora, hogy ugyanilyen együttműködésre hajtanak a nyugat-európai országok is, csak a politikai korrektség béklyója miatt inkább a bírálat, a kritika, az ellenséges hangnem eszközéhez nyúlnak, miközben hatalmas üzleteket hoznak össze Oroszországban vagy Oroszországgal”. Majd elmondta, hogy az európai uniós korlátozások 2015-ös bevezetése óta 16 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom a közösség tagállamai és Oroszország között, a német export 21 százalékkal, a francia 44 százalékkal bővült. “Hangos kritika, nagy biznisz. Úgy tűnik, hogy ez a nyugat-európai szemlélet ebből a szempontból” – vélekedett, hozzátéve, hogy Magyarország őszinte politikát folytat ebben a kérdésben is.

Gáz

Két téma biztosan napirenden lesz a magyar kormány nyilatkozatai alapján a keddi találkozón: a földgázvásárlás és a paksi atomerőmű bővítése.

Többek között azért is elképesztően drága a gáz (és emiatt az áram is) Európában ezen a télen, mert Oroszország sokkal kevesebb gázt ad el, mint az elmúlt évtizedben valaha. Tavaly nyár óta új szerződést alig kötöttek, az európai tárolók ürülnek.

Hogy ezt azért csinálja az orosz állami Gazprom, hogy felnyomja a portékája árát; vagy hogy kikényszerítse az Északi Áramlat 2 megnyitását; vagy hogy hosszú távú szerződések aláírására kényszerítse az európaiakat; vagy hogy így kényszerítse ki, hogy az európaiak ne támogassák az amerikaiak által javasolt szankciókat egy ukrajnai invázió esetére; azt nehéz eldönteni. Talán mindegyik számít. Az orosz lépés persze kockázatos is, hiszen 2022 januárjában jóval több LNG érkezett Európába, mint valaha. Azaz miközben az oroszok szorongatják az európai kormányokat, addig az EU-s energetikai cégek kezdenek rászokni más beszállítókra.

Hazai szempontból a lényeg az, hogy a magyar állami MVM tavaly szeptember végén, egy több mint hároméves, kínkeserves tárgyalássorozat után, 15 évre leszerződött a Gazprommal évi 4 milliárd köbméter gáz megvételére. Ez teljesen fedezi a háztartások fogyasztását, de az ország éves teljes gázigénye ennek több mint a duplája.

Magyarországra e szerződés alapján továbbra is érkezik orosz gáz, miközben az európai készletek apadnak. Orbán Viktor azt mondta pénteken a Kossuth Rádióban, hogy Moszkvában megpróbál még több gázt venni, azaz a szeptember végén kötött szerződésben foglalt mennyiséget növelni.

Információink szerint az elmúlt néhány évben a magyar fél éppen arra törekedett, hogy az oroszok ne kössék óriási mennyiséghez az új gáz-szerződést, hogy minél rugalmasabb feltételeket lehessen kialkudni. Azon is évekig tartó vita ment, hogy mekkora csövet építsen a magyar fél a szerb határhoz, ahonnan október óta az MVM veszi a Gazprom gázát – a vitában a magyar fél inkább kisebb kapacitású csövet akart, az oroszok pedig erőltették volna a nagyobbat. Ezen előzményekhez képest meglepetés, hogy Orbán most azt mondja, hogy növelné a megvásárolt mennyiséget.

A miniszterelnök azt mondta, hogy a magyar ellátásbiztonság érdekében akarna most több gázt. Ez a biztonsági aggodalma talán összefügg a gázhiánytól való európai félelemmel. Azt azonban nehéz megjósolni, hogy ez a mostani félelem néhány hónap múlva is megmarad-e. A magyar tárolók töltöttségi szintje most 20 százalékos. Ez valóban alacsony a 2021 január végi 55, pláne a 2020 január végi 58 százalékos szinthez képest, és innen könnyű lenne kiolvasni, hogy tényleg baj lehet. Ugyanakkor 2019 január utolsó napján 18, 2017 utolsó napján pedig csak 8 százalékos volt a tárolók töltöttsége, és akkor nem kongott az ellátásbiztonsági veszélyt hirdető kormányzati vészharang.

A magyar kormány szívesen beszél arról, hogy a 2013-ban befagyasztott gázárakat az új, ősszel kötött orosz-magyar szerződésnek hála lehet tartani. Piaci forrásból érkező információink szerint ez azonban erős túlzás, mert a szerződésben rögzített, de üzleti titoknak számító árképlet alapján az MVM által fizetendő ár sokkal közelebb van az az osztrák piaci árhoz, mint a rezsicsökkentetthez. Azaz a lakossági szolgáltatás jelenleg erősen ráfizetéses. Az orosz szerződés elsősorban nem az ára miatt jelenthet tehát biztonságot, hanem azért, mert biztosan érkezik. Ahogy a gázhiány miatt aggódó európaiaknak Putyin még tavaly megüzente, “most az dörzsölheti a tenyerét, aki hosszú távú szerződést kötött”.

Atom

A másik ügy, amiről biztosan lesz szó, az a paksi atomerőmű bővítésének ügye. 2014 januárjában, Orbán éppen aktuális moszkvai útján írták alá azt a szerződést, ami alapján az orosz állami Roszatom két új blokkot építene Paksra, jórészt orosz kormányzati hitelből.

Azóta sem kezdődött el az építkezés, pedig eltelt immár nyolc év. A késlekedés fő oka, hogy az új erőműveknek nincs még létesítési engedélyük az illetékes hivataltól (OAH), és az engedélykérelmek egy részét még be se nyújtották hozzájuk. Mivel Finnországban egy ugyanilyen típusú erőmű engedélyezése szintén elakadt, elég gyanús, hogy a prototípus EU-kompatibilis változata még tervezési szinten sincs teljesen kész a Roszatomnál.

Az utóbbi hónapokban a magyar kormány folyamatosan hangoztatta, hogy keményen lobbizik azért, hogy az atomerőművek “zöld” besorolást kapjanak az EU-ban, azaz a klímavédelmi küzdelemhez felhasználható technológiaként sorolják be. Az ügy legnagyobb európai támogatója Franciaország. Az oroszoknak fontos lenne, ha az EU a kedvező besorolást megadná, és lenne egy prototípusuk, amit EU-s területen már engedélyeztek, és ez Magyarországon vagy Finnországban történhet meg belátható időn belül. Orosz részről emiatt lenne ok a magyar engedélyek sürgetésére.

A magyar kormány most azt mondja, hogy legkorábban idén májusban kezdődhet meg az építkezés, amennyiben az engedélyekkel minden rendben lesz. Ez látszólag egy oroszok számára kedvező ígéret, ám valójában egy újabb időhúzás, hiszen volt már szó tavaly őszi, aztán idén év eleji munkakezdésről is, hogy csak az elmúlt egy év ígéreteit soroljuk. Néhány havonta néhány hónappal tolódik az építkezés legkorábban lehetséges dátuma, és ez így van már 2016 vége óta.

Közben Szijjártó Péter nem győzi különböző fórumokon és tárgyalásokon hangsúlyozni, hogy mennyire akarja Magyarország az új blokkokat. Csak idén januárban elmondta ezt 27-én, 25-én és 17-én is. Még Paksra is elment, nyomatékot adni a kormány lelkesedésének.

Hasonlóan ment egyébként a tavaly őszi szerződéskötésig a gázvita is: a magyar fél engedélyezési problémákra hivatkozva húzta az időt, de közben a politikai nyilatkozatok mind arról szóltak, hogy nagyon akarja a kormány az új szerződést. Az orosz fél várhatóan sürgeti majd a beruházás engedélyezését, de az előzetes nyilatkozatok alapján kőbe véshető dátum most sem hangzik majd el.

Szputnyik

Ahogy az új atomerőművek esetében, úgy a vakcináknál is azért lehet fontos Magyarország az oroszoknak, hogy piacot nyisson nekik az EU-ban. A Szputnyik V vakcinát Magyarországon engedélyezték, használták is széles körben, de az EU-ban sehova máshova nem tudták eladni az oroszok. Most egy másik típus, a Szputnyik Light hazai engedélyezése van éppen napirenden. Tavaly év végén Szijjártó Péter interjút adott az orosz RT tévécsatornának, ahol megkérdezték tőle, hogy tud-e segíteni az orosz készítmények EU-s engedélyezésben. A külügyminiszter nem válaszolt igennel, csak elmondta, hogy szerinte kár, hogy politikai okokból nem halad az ügy.

Világpolitika

A keddi találkozónak különös jelentőséget ad az Ukrajna körüli csapatösszevonás, az innen kiinduló orosz-NATO egymásnak feszülés. Az idézett RT-s interjúban Szijjártót megkérdezték, hogy mit szól az oroszok azon követeléséhez, hogy a NATO állítsa le a keleti bővítését. Szijjártó erre is kitérő választ adott, és arról beszélt, hogy bízik a tárgyalások sikerében.

A magyar óvatoskodást jelzi, hogy Orbán Viktor pénteki rádiószereplésekor külön kitért arra, hogy moszkvai látogatása előtt egyeztet a nyugatiakkal: “Természetesen Magyarország NATO-tag, tagja az Európai Uniónak, minden ilyen tárgyalás előtt egyeztetek és koordinálok a nyugati szövetségeseinkkel. Ezt részben már el is végeztem, a következő napokban is folytatni fogom. Tehát én úgy megyek Moszkvába, hogy mind a NATO-val, mind az Európai Unióval, mind az unió elnökségét adó meghatározó politikusokkal előtte egyeztetek.” Hétfő este az is kiderült, hogy indulás előtti este Orbán a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel is beszélt telefonon.

Ilyen szintű egyeztetésekről korábban sosem adtak hírt egy Orbán – Putyin találkozó előtt. A mostani feszült helyzetben a magyar kormány kifejezetten figyel arra, hogy ne tűnjön úgy, mintha Orbán a nyugati szövetségesek háta mögött kavarna valamit az orosz elnökkel.

Igazán kirívó durvaság a 2015 februári, budapesti Orbán – Putyin találkozón történt, amikor a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón az orosz elnök fegyverletételre szólította fel Debalceve város védőit, és még gúnyolódott is rajtuk, hogy traktorosok és bányászok, azaz civil felkelők kergetik el az ukrán hadsereget – a valóságban sok bizonyíték került elő azóta, hogy a debalcevei csatában orosz katonák is részt vettek. Hogy ezt akkor egy NATO-tagállam fővárosában mondta el, az nagyon kínos volt.

Az előzetes nyilatkozatok alapján a magyar kormány most azt emeli ki, hogy a találkozó a kétoldalú, gazdasági természetű ügyekről szól majd.”