3
Az évet már az egyiptomi Óbirodalom tudósai is 365 napra osztották, mai naptárunk elődje pedig az ókori Rómában született meg. Julius Caesar felkérésére az egyiptomi Szoszigenész végezte el a naptár módosítását, amely egészen addig a szökőnapokat nem vette figyelembe. A Kr. e. 46-ban életbe léptetett reform már 365 és egynegyed napokkal számolt, és szökőnapokat iktatott be.
Ismét elcsúszott
Csakhogy még ez sem volt „hajszálpontos”, ugyanis a napév még mindig 11 perces csúszásban volt a kalendáriumhoz képest, ami az évszázadok során szépen összeadódott. A Rubicon.hu cikke szerint ennek főleg a nevezetes nap- és holdállásokhoz kötődő egyházi ünnepek kapcsán volt jelentősége, de a XVI. kialakuló 10 napos eltérés néha már a mezőgazdasági munkákban is zavart okozott.
| | | Next → |