Lehetünk-e semleges ország?
A Munkáspárt az elmúlt bő három évtizedben következetesen kiállt amellett, hogy Magyarország legyen semleges ország. Az ukrajnai háború még inkább időszerűvé teszi a kérdést: jó-e nekünk a NATO-ban, vagy inkább lépjünk ki? Mi NEM-et mondunk a háborúra és NEM-et mondunk a NATO-ra is.
Ma a nemzetközi viszonyok gyökeres átalakulása indult el. Nem törvényszerű, hogy az USA uralja a világot. A régi intézmények, a NATO, az EU már nem felelnek meg a kor igényeinek. Reális lehetőség van arra, hogy saját nemzeti utunkat járjuk és semleges ország legyünk.
Voltunk már semlegesek
A semlegesség némi egyszerűsítéssel annyit jelent, hogy nem vagyunk tagjai egyetlen katonai szervezetnek sem.
A semlegesség kérdése azt követően merült fel, hogy a nyugati országok az USA vezetésével 1949-ben létrehozták a NATO-t. A NATO nyilvánvaló célja az európai szocialista országok elleni harc volt. Az „összeurópai védelmi” jelleg már akkor is csak propaganda szöveg volt, amit jelzett az is, hogy a Szovjetuniót nem vették fel a NATO-ba, bár jelentkezett.
A szocialista Magyarország 1955-1991 között a NATO-val szemben létrehozott védelmi szervezet, a Varsói Szerződés tagja volt. 1991-ben semleges ország lettünk, hiszen nem voltunk egyetlen katonai szervezet tagja sem.
1991-ben, a rendszerváltást követően Magyarország lehetőséget kapott arra, hogy döntsön: megmarad semlegesnek, vagy belép a NATO-ba? Sokan emlékeztek arra, hogy 1956 egyik jelszava éppen a semleges Magyarország volt.
A magyar politikai elit, konzervatívok, liberálisok, szociáldemokraták, azonban egyaránt a NATO-t akarták. A NATO-ban látták a tőkés rendszer fenntartásának legfőbb nemzetközi feltételét. Remélték azt is, hogy a NATO keretében megoldhatóak a szomszédos országokkal, Romániával, Szlovákiával szemben fennálló történelmi problémák.
Így Magyarország már 1994-ben csatlakozott a NATO Békepartnerségi Programhoz, majd 1999 márciusában teljes jogú tag lett Magyarország. Ezzel a semlegességi vita lezárult.
Kell-e egyáltalán NATO?
A NATO, mint láttuk, a Szovjetunió és az európai szocialista országok elleni harcra jött létre. 1991-ig azonban a szocialista rendszert valamennyi európai országban megdöntötték. Más szóval, a NATO eredeti funkciója megszűnt. Akkor minek a NATO?
Ráadásul a kelet-európai országok egy része nem csatlakozott sem a NATO-hoz, sem más katonai szervezethez.
Oroszország kezdeményezésére 1992-ben létrejött a Kollektív Biztonsági Szerződés (DKB) Oroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán részvételével, amihez 1993-ban csatlakozott Azerbajdzsán, Grúzia és Belarusz.
Semleges maradt a három balti állam, Észtország, Litvánia és Lettország. Mind a mai napig formálisan semleges Ukrajna. Hosszú ideig bizonytalan volt a volt Jugoszlávia államainak sorsa.
A NATO azonban döntött: senki sem maradhat semleges, a NATO igyekezett egész Kelet-Európát lenyelni. 1999-ben Csehország, Magyarország, Lengyelország lett tag. 2004-ben Bulgária, Románia, Szlovákia, Szlovénia és a balti államok. 2009-ben Albánia és Horvátország, majd 2017-ben Montenegró, 2020-ban Észak-Macedónia.
A NATO-nak sikerült éket verni az Oroszország körül kialakuló szövetségbe. Így 1999-ben Azerbajdzsán, Grúzia és Üzbegisztán kiváltak a Kollektív Biztonsági Szerződésből.
A NATO 2020-ban megkísérelte megdönteni Lukasenko elnököt Belaruszban és az országot a NATO-hoz csatolni. Sikertelenül!
Ukrajna más eset. A NATO valójában nem akarja Ukrajnát felvenni, mert tudják, hogy ez nyílt háborús kihívás Oroszország felé. Ukrajnát azonban felfegyverezték és Oroszország ellen uszították. Ennek isszuk most valamennyien a levét.
Egyelőre félig-meddig semleges Grúzia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Örményország, Málta, Ciprus, Koszovó, bár különböző szintű kapcsolatot tartanak fenn a NATO-val.
Semlegesség tegnap és ma
Európa klasszikusan semleges országa Ausztria és Svájc. Mindkét állam státuszát nemzetközi szerződések garantálják.
Ugyancsak semleges ország Finnország, Svédország és Írország. Az ő semlegességük saját maguk által deklarált politika, amelyet más államok tiszteletben tartanak, de nincs erről külön nemzetközi megállapodás.
Az ukrajnai háború ürügyén mind három országban vita tárgya lett a semlegesség feladása és a NATO-csatlakozás, de egyelőre nincs döntés.
Oroszország, mint ismeretes, azt akarja, hogy Ukrajna semleges legyen, és erről nemzetközi megállapodás szülessen.
A NATO-t különböző formában el is lehet hagyni. A De Gaulle vezette Franciaország 1966-ban kilépett a NATO katonai szervezetéből és csak 2009-ben lépett vissza. Marine Le Pen kijelentette, hogy megválasztása esetén ismét kilépnek a katonai szervezetből.
Mit nyertünk a NATO-tagsággal?
A NATO-tagsággal Magyarország semmit sem nyert. Aki nyert, az a magyar tőkés elit, amely saját hatalma garanciáját látja a NATO-ban.
A háborút nem kerültük el. Magyarország folyamatosan részt vesz a NATO akcióiban, most Ukrajna kapcsán reális a veszélye annak, hogy világháborúba sodródunk.
A NATO nem segített megoldani problémáinkat a szomszédokkal sem, beleértve Romániát és Szlovákiát. A NATO Ukrajnára sem gyakorolt nyomást a magyar nemzetiség védelme érdekében.
A NATO-tagság korlátozza a magyar szuverenitást. Nem mi döntünk, azt tesszük, amit az USA diktál a NATO-n keresztül. Ez történik most, az ukrajnai háború esetében is.
A NATO-tagság együtt jár az erőltetett fegyverkezéssel. Magyarország is a GDP 2 százalékára emeli katonai kiadásait. A fegyvervásárlás, a hadiipari integráció még inkább a NATO-hoz köti az országot.
A jelenlegi magyar politikai elit nem akar kilépni a NATO-ból, de érti, hogy a NATO nem garancia mindenre. NATO-tagként keres hidakat kelet felé.
A magyar-orosz pragmatikus viszony olyan területeken teszi lehetővé az együttműködést, mint az energiaellátás, atomenergia. Növeli Magyarország tekintélyét és befolyását.
A magyar-kínai stratégiai együttműködés már ma is jelentős előnyökkel jár, de inkább a jövőnek szól, feltéve, hogy fennmarad.
Magyarország szerepét növelné, ha kilépne a NATO-ból, és egy közép-európai békezóna fontos tényezője lenne, segítve Nyugat-Európa és Oroszország együttműködését.
A világ átalakul. Most van lehetőség bátor lépésekre. A NATO, az EU nem oldja meg problémáinkat. Most kellene lépni!
Munkáspárt a semlegesség mellett
A Munkáspárt ellenezte Magyarország belépését a NATO-ba. 1995-ben népszavazást kezdeményeztünk. Így akartuk megakadályozni a belépést a NATO-ba. 180 ezer aláírást gyűjtöttünk össze. A hatalom – lábbal tiporva az érvényes törvényeket – megtagadta a népszavazás kiírását.
Később a magyar kormány maga kezdeményezett népszavazást. 1997 novemberében 3,9 millió választó szavazott, 4 millió otthon maradt. A közömbösség meghozta „gyümölcsét”. 3,3 millió ember igent mondott, 574 ezren nemmel szavaztak. 3.3 millió ember bevitte a NATO-ba a 10 milliós Magyarországot.
A Semleges Magyarország Alapítvány ma is létezik, és a Munkáspárt minden erővel támogatja. Ez azonban még kevés!
Együttműködésre, közös fellépésre van szükség minden ember, szervezet között, aki és ami ellenzi a háborút, függetlenségét, szuverenitást, békés jövőt akar. Sokan vagyunk ilyenek, de a hangunk még nem elég erős. Tegyük erősebbé, mondjuk ki, amit gondolunk és akarunk! Mondjunk NEM-et a háborúra, NEM-et a NATO-ra, IGEN-t a semleges Magyarországra!
